Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)
1886-11-14 / 46. szám
De legyenek a rabbi és pártfelei. e kérdésre vonatkozó nézetei helyesek vagy sem e kérdéssel sem a magyar uyelv, sem nemzetiségi, társadalmi tekintetek semmi connexitásban nincsenek és mindkét irány hazafiság tekintetében egyenlően a haza- fiság talaján áll mert a zsidónak nincsenek és nem is lehetnek a magyar állam eszme ellen irányuló centrifugai törekvései; úgy, hogy alig érthető, hogyan lehet e kérdés alkalmából bármelyik féllel szemben »a magyar állam eszme defraudásárol“ vagy a magyar állam eszme iránt táplált idiosziu- kráziáról szólani, ezen vádakkal szemben pedig védekezni igazán önvád volna és erre annál kevésbé létezik indok miután a vád tárgya képtelen gyanúsítást tartalmaz és hiányzik belőle minden okszerűség ; mert hogy valaki még oly orthodox zsidó semmikép sem folyhatik vagy következtethető, hogy e miatt pánszláv, dacoromán vagy bármely más magyar állam eszmével ellenséges elveknek hódoljon, el annyira, hogy lehetetlen sajnálatát a felett ki nem fejezni, hogy pártszenvedély ily merőben képtelen vádakat pártcélokra használni nem átall. Az orthodox irány nem nonopolizálja a haza- fiságot sőt elismeri, hogy mindkét irány egyenlő és igaz szeretetet táplál, már vallási elveiknél fogva is a magyar állam eszme iránt és legfellebb abban különbözik, hogy még pártszenvedélyből sem nyúl a rágalom eszközéhez és semmi körülmények között sem felejti el, hogy a vele nem egy irányt követő ellenfele is hitsorsosa. Grosz Herman.*) Tanügyi rovat. Az iskolalátogatás falun. Milyen sok baja van annak a szegény, de minden legékesebb argumentáció élén fénylő népiskolának még napjainkban, — azt ugyan egy rövid hirlapicikk keretében kimeríteni akarni, nagy merészség volna. Sőt nem tévedek talán, ha azt mondom, hogy jó vaskos kötet telnék ki lelki- ismeretes leírásából. Azért a sok égető baj közül csak egyre óhajtanám most a figyelmet terelni, melynek orvos’ására se pénz, se idő nem kívántatik, csak egy kis hatósági szigor, — értem a címben jelzett rendes iskolalátogatást. A 68-ki iskolatörvény 8 hónapban határozza meg a szorgalmi időt a falun. Nyolc hónap a mi felvidéki falvainkban azt hiszem a körülményekhez mérten kissé sok; nem azért sok, mintha a megszabott tananyag feldolgozására felesleges volna, vagy népünk értelmi tárházába nem férne amaz idő alatt feldolgozott tananyagodé sok — népünk kenyérkereseti forrásainak apasztása miatt, mert nálunk a 8—9 éves gyermek már érezhe- tőleg fejti ki munkásságát a háztartás érdekében a meleg évszakokban, mig a téli idő az összes családtagokra nézve aránytalanul haszon nélkül múlik el. Míg tehát a téli hidegek alatt nemcsak a gyermeknek, de a szülőnek is jutna idő az iskolára, addig a meleg évszakban már a 8—9 éves gyermek nélkülözését is csak vesztességgel tűrhetné el. S hiába, a körülmények kényszerűsége előtt meg kell hajolni, s meg kell alkudni velők, úgy a hogy lehet. Kisértsük tehát meg, s nézzük, mennyit foglalhatni le a lehető időből az iskola céljaira. November elsejétől, március végéig legkevesebb a mit kívánhatunk. Ez oly idő, midón a 7—12 éves gyermek legkevésbbé van otthon el- ioglalva, s bátran eljöhet az iskolába. Csakhogy ezt az időt aztán be is kellene tartani ám a szó szoros értelmében. Mert ez csak öt hónap, és aztán sok benne az ünnep is, s a tanítónak ugyancsak helyt kell állani, ha a több osztályú iskolában a gyermeket olvasni, Írni és számolni akarja megtanítani. De hát ki tartassa be ezt a kis szorgalmi i- dőt ? A tanító ? Ezt megkövezi a nép ha feladja. A lelkész? Ennek talán az ideje nem igen engedi, hogy hetenkint számon kérje a mulasztókat. A biró ? Ez meg nem fektet rá nagy súlyt, mert csak a porciót és katonaállitást tartja oly dolognak, melyért megbüntethetik. Más meg nincs a községben, a ki erre felügyelhetne, s ebben rendelkezhetnék. Vannak ugyan még valami miniszteri iskolalátogatók a — papíron, de nem a községekben és én ezek után mégis csak azt hiszem, hogy a tanító legelső sorban köteles itt is megtenni a szükséges lépéseket, s pedig egyenesen a köz- igazgatási hatóságnál s aztán a tanfelügyelőnél annyiszor a hányszor, s a hol ügybuzgó szolga- biró van, ott eredményt is fog látni, mert bizony hanem mozgunk, marad minden a régiben, mert kinek-kinek megvan a maga baja, s nem ér rá a máséval törődni. Zseltvay B. •) E védelemben fenti cikket irató Gr. H. a tiszt, főrabbinak meghatalmazott képviselője. Ez a körülmény szolgáljon magyarázatául annak, hogy Gr. Hermant miért engedtük Löw Lázár ur helyett a tüzvonalba bebocsájtani. Most, amidőn végre hoszu célozgatás után, a defenziva puskája is eldördült, a közügy érdekében helyén valónak tartjuk, hogy az «egy hittförsos»-nak ágyúi is megszólalhassanak. Szerk. HIVATALOfi RÉSZ. ii 868. sz. Zemplénmegye alispánjától. 10 főszolgabíró urnák. Közhírré tétel végett tudatom főszolgabíró úrral, hogy T.-Borsodmegye alispánja folyó évi 4427. szám alatt kelt átirata szerint Dővény község lóállománya takonykor miatt 60 napi vesztegzár alá helyeztetett. 14213., 14214. és 14281. sz. Közhírré tétel végett tudatom tek. főszolgabíró úrral, hogy tek. Abauj-Tornamegye Zarnó és Hidvégardó községekben a sertésállomány, lépfene miatt 10 napi vesztegzár alá helyeztetett, Janók község szarvasmarha állománya lépkór miatt 10 napi vesztegzár alá helyeztetett és tek- Sárosvármegye Kohány község szarvasmarha állománya tüdővész miatt 21 napi vesztegzár alá helyeztetett. 18091. őzv. Emsy Pálné, olopi lakos tulajdonát képező 2 db ló f. hó 4-én virradóra a mezőről elveszett. Leírása : egyik közép, fekete, kanca, 8 éves, hámos (orra és homloka csillagos, hátsó tomporán P. bélyeg) másik közép, pej, heréit, 6 éves, hámos, jegytelen, ne terheltessék azt járása területén köröztetni. S.-a.-Ujhely, 1886. nov. 2. Matolai Etele, alispán. 2593. sz. Szerencsi járás h. szolgabirájától. Hirdetmény. A Zombor községi 400 fizetés, szabad lakás és kerttel javadalmazott jegyzői állomás megüresedvén, arra pályázat nyittatik, és felhivatnak a pályázók, miszerint szabályszerűen felszerelt s 50 krral ellátott kérvényeiket folyó november hó 18 ik napjáig e hivatalhoz annál is inkább nyujtságbe, mert a később érkezettek figyelembe vétetni nem fognak. A választás folyó évi november hó 19-ik napján délutáni 2 órakor fog Zombor község házánál megtartatni. Kelt Szerencsen, 1886. évi nov. 11-én Urbán Ferencz, h. főszolgabíró. 24033. sz. A zemp lennie gyei kir. adójelügyelótöl. Az egyenes adók 1887. évre és illetve 1887—1889. évekre vonatkozó kivetésének megindítása tárgyában. Körrendelet valamennyi község elöljáróság, községi és körjegyzőnek Zemplénmegye területén. Az egyenes adók 1887. évi s illetve 1887— 1889. évi kivetésének alapjául szolgáló előmunkálatok és azok iránti tárgyalások azonnali megindítása és keresztülvezetése céljból a nagymél- tóságu m. kir. pénzügyminisztérium 1886. október hó 23-án 60,497. szám alatt, az alább következő munkaterv megállapítása mellett, a következők rendezettnek meg : I. a) Az adókötelesek teendői. 1. A közadók kezeléséről szóló 1883. XLIV. t.-c. ii. és 12. szakaszai rendelkezésénél fogva a házadónak az 1884—1886. évi időszakra eszközölt kivetése a folyó év végével lejárván, az 1887. évvel újabb három évi kivetési időszak veszi kezdetét, minélfogva a községekre nézve a kir. adófelügyelőnek és a szolgabiráknak felügyelete alatt a házadó alá tartozó adókötelezettek és tárgyak összeírásának — a bérbe adott házak tulajdonosaira nézve pedig — és ott, ahol általános házbéradó fizettetik, a házbérjövedelem bevallásának kötelezettsége áll be. A házbérjövedelem-bevallás most tehát ezen adónem alá eső minden épületről beadandó és az 1883. XLIV. t. c. 12. §. a) pontja értelmében bevallandó azon jövedelem, melyet az illető épülettulajdonos az 1887—1889. évi kivetési időszak első évét megelőző évben, vagyis a folyó 1886. évben tényleg húzott, vagy az üresen állott épület után húzott volna, ha az üresen nem állott volna. Bevallás tárgyát az összes nyers jövedelem képezi, a tulajdonos abból semminemű levonást nem tehet, mivel a törvényszerű levonás a kivetést teljesítő közegek által hivatalból eszközöltetik. A bérjövedelem bevallására szolgáló nyomtatványok a községi elöljáróságoknál ingyen kaphatók s az egyes rovatoknak a törvények és szabályoknak megfelelő pontos és lelkiismeretes kitöltése után ugyanottan benyújtandók. Ezen vallomások benyújtására a folyó 1886. év november hava 15 jo. közötti időt tűzöm ki. 2. A III. osztályú keresetadónak az 1884— 1886. évi időszakra eszközölt kivetése, a folyó 1886. év végével szintén érvényét vesztvén, az 1887. évvel ezen adónemre nézve is uj kivetési időszak veszi kezdetét. Az ezen osztályú kereset adó az 1875. XXIX. t. cikk 15. §-a értelmében a tiszta kereseti vagy üzletnyeremény három évi átlagának alapján, vagy ha az üzlet vagy foglalkozás any- nyi év óta még fenn nem állana, a fennállása idejére eső tiszta kereseti vagy üzletnyeremény átlagának alapján vettetik ki: ennélfogva az ezen osztályba tartozó adókötelesek tartoznak az 1883. évi XLIV. t. c. 12. §. c) pontja értelmében bevallani azon tiszta jövedelmet, mely az 1887— 1889. évi kivetési időszak első évét megelőző három évben vagyis az 1884., 1885. és 1886. években, illetve a mennyiben az illető adóköteles üzlet vagy foglálkozás még ennyi idó óta fenn nem állana, fennállása óta eléretett. Az illető vallomási nyomtatványok a községi elöljáróságoknál ingyen kaphatók, s az előirt rovatoknak pontos és lelkiismeretes kitöltése után ugyanottan benyújtandók. Ezen vallomásoknak, valamint az 1883. XLIV. t. c, 11. §-a értelmében egy év tartamára kivetendő IV. osztályú keresetadó, tőkekamat és járadékadó, bányaadó alá eső jövedelem bevallására a határidőt 1887. évi január 15-ig tűzöm ki. 3. Az 1887. év január 31-ig bevallandók a föld és házbirtokot terhelő s kamatokkal együtt bekeblezett adóssági kölcsönök és kamataik. Oly kölcsönökre nézve, melyeket az illető adózó fél hitelüzlettel foglalkozó pénzintézetektől vett fel, a vallomás jegyzet rovatában kitüntetendő azon összeg, mely az eredetileg kölcsönvett s bizonyos évek alatt törlesztendő tőkeösszeg után a kötvényben megállapított kamatláb szerint kamat gyanánt egy évre esik. Az illető vallomási nyomtatványok a fentebb említett helyeken ingyen kaphatók s a tényleges viszonyoknak megfelelő pontossággal kitöltve a kitűzött határidő alatt annál bizonyosabban benyújtandók, mivel ezen határidő lejárta után s jelesül február 15-ig érkező vallomások a folyó 1886. évi május hó 3-án kelt és a „Pénzügyi közlöny“ 18. számában megjelent 81090. számú rendelet szerint már csak felebbezés utján és azon esetben fognak figyelembe vétetni, ha hitelt érdemlőleg igazoltatik, hogy a késedelem el- hárithatlan akadály miatt történt, február 15-ike után benyújtott vallomások pedig semmi körülmények közt sem vétetnek figyelembe. 4. Az 1887. év február havában tartoznak az 1880. XXVII. t. c. 13. §. 5. pontjában említett véd-, illetve hadmentességi díjkötelesek, kiknek a törvény 2. §-a értelmében hadmentességi díjfizetési kötelezettsége még tart, azon községi elöljáróságnál, hol állandóan tartózkodnak az e célra szolgáló és ingyen nyerendő nyomtatványon : a) polgári állásukat, b) lakásukat, c) azon sorozó járás, illetőleg község nevét, melyben a törvény 1. §-ában felsorolt okok valamelyikéből a hadi (haditengerészeti) vagy honvédségbeli szolgálat alól mentesek, d) azon évet, melytől fogva a felmentés számítandó bejelenteni, és éj a reájok, esetleg azon családfőre, kinek családjához tartoznak, a megelőző 1886. évben állandó lakhelyükön, esetleg más községekben is kivetett egyenes államadók összegét hitelesen kimutatni, ezenkívül f) azon véd, illetve díjkötelesek, kiknek hadmentességi diját a törvény 11. §-a értelmében a családfő fizeti, a családfő nevét és megelőző (1886.) évi adóját, g) azon véd, illetve díjkötelesek, kiknek hadmentességi diját ugyazon törvény 11. §-a értelmében a munkaadó fizeti, a munkaadó nevét és lakását bejelenteni. Ezen adatok bejelentésének elmulasztása az idézett törvény 30 ik §-a értelmében a kirovandó hadmentességi dij három egész hatszoros Összegének megfelelő pénzbírságot von maga után. Ha a munkaadó személyében azon idő alatt, mely a bejelentés beadása és a dij esedékességének napja (az év október hó i-sője) között lefolyt, változás állott be, ezen változást a díjköteles az 1883. IX. t, c. 4. §. 3. pontja értelmében ott, ahol az első bejelentést tette, szintén bejelenteni köteles. Azon díjköteleseknek, kik állandó lakhelyükön kívül másutt adóval megróva nincsenek, megengedtetik, hogy a községi elöljáróság előtt személyesen megjelenvén, vallomásukat ugyanott tollba mondhassák. 5. Az 1887. évi március 15—3/ közötti időben bevallandók a nyilvános számadásra kötele zett vállalatok és egyletek adója alá eső jőve. delmek. 6. A hitelüzlettel foglalkozó s alapszabályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogosított pénzintézetek, továbbá takarékpénztárak, s mindazon intézetek, melyekkel takarékpénztári üzlet van összekötve, az 1883. VII. t. c. értelmében kötelesek a náluk elhelyezett tökékből folyó kamatjövedelmek összegét és pedig : a) kifizetett kamatok összegét március, június, szeptember és december havának utolsó napján, b) a tőkésített kamatok összegét félévenkint január és julius havának utolsó napján a kir.
