Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)
1886-10-24 / 43. szám
Sátoralja-Ujhely, 1886. október 24. 43. sz. Tizenhetedik évfolyam. ELŐFIZETÉSI ÁS: Egész évre 6 frt. Félévre 3 ,, Negyedévre 1 frt 50 kr Bérmentotlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratom nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérijén minden gar- mond8or dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnapon.) HIRDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó után lkr. Azonfeltll bélyeg 30 kr. Kiemelt, diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint, minden Q centimeter után 3 kr. számittatik. Állandó hirdetésoknől kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdájába küldendők. A polgári olvasó-kör. — Ajánlva városunk iparosainak figyelmébe. — I. Általános emberi hivatásu nk — a tökéletesedés. Ennek tényezői az »édes otthon,* az iskola s egyház és legvégső sorban — a társadalom. A tökéletesedés felé vezető mesterek: a szülők, a tanító, a pap és végre környezetünk. Szerencsés az a halandó, akinek kedveztek körülményei s a tökéletesedés utján, mint arany a tűzben, megtisztulva, értékben gyarapodva juthatott el ahhoz a ponthoz, melyet a társadalom szótára önállóságnak nevez. És nemcsak szerencsés, hanem boldog is az olyan halandó ; mert a tökéletesedés útja habár végtelen és igy fárasztó is, de vannak pihenő pontjai, melyekhez eljutni boldogság. Ilyen megpihenő pontok a család, -a jól megválasztott és emberségesen betöltött élethivatásnak munkaköre, azok a közös találkozó helyek, ahol az egyik ember a másikával, az egyik a másiknak szellemi értékevei megismerkedik. Ilyen hely a közvélemény minden műhelye, ilyen az olvasó-kör is — fogalomgyüjtő műhely a nagy világ munkájáról. Családi gondjainkban kifáradva, munkakörünkben kimerülve, magán érdekeink rabságából kibontakozva, vágyva vágyunk szórakozás után. A lélek pihenési módja a szórakozás. Az egyik ember vágyik a csapszék füstös levegője, a másik a nemesebb szellemi élvezetek tanyája, az olvasó körök után — kinek-kinek amint éppen gusztusa megkívánja. Szánandó teremtés amaz, mert szellemi szükségletei nincsenek, az élet magasabb gyönyörei iránt érzéketlen ; olyan Plátó-féle két lábú tollatlan állat, melynek sem akarata, sem gondolata, sem érzelme nincsen ; aki napról-napra él, mig végre kukorikuló kakasának módjára utói éri sorsa és a halál fazekába kerül. Tiszteletet érdemlő teremtés emez, mert emberi rendeltetésének tudatában szellemi erőit munkálja meg , az igaz, szép és jó eszméinek világos tudatára emelkedik, egyéniségének értékeit fokozza s közvetetlenül önmagának, családjának, közvetve a társadalomnak nem halálával, hanem életével válik hasznára. Nemcsak a jelennek, hanem a jövőnek is él ; mert az ilyen ember és példája után száz meg száz más, az által, hogy. a tökéletesedés utján lépést-lépés után téve előbbre halad : azoknak az elválasztó falaknak átjáróit koptatja le, melyeket a társadalmi érdekkörök vonalaira réges régen az egyéni műveltség féltékenysége épített. És nincsen olyan erősen és nincsen olyan magasan épített fal, melyet a társadalom talajáról emberi művelődésünknek egyenlősitő szellemi ereje el nem söprene. Napról-napra kevesbedik azoknak a száma, akik azokat a falakat építették s föntartják és napról-napra szaporodik azoknak a száma, akik azokat a falakat rombolják, ledöntik s elegyengetik. Az egy akol és egy pásztor allegóriáját e földtekén fogják a valóság képében meglátni a prófétaságnak hitelt adó emberek. Nem panaszkodni, hanem tenni, nem jajgatni, hanem türelemmel lenni, öntudatosan munkálni és az adotL eszközökkel élni kell. Az iparos osztály, az emberi társadalomnak ez a legtiszteletreméltóbb feleke- zete, ébredjen öntudatra, necsak anyagi, de szellemi értékének öntudatára is. Az anyagi munkában való kézi ügyességet egyesítse a szellemi ügyességgel. Művelődjék. Ha nem teszi, ne panaszkodjék. A sorsot (mennyivel inkább azt, amit kiki magának teremtett) tűrni kell. Ki-ki maga szerencséjének a kovácsa. Elszomorodik az ember lelke, ha látja, hogy a mi iparos osztálybelieinknek legnagyobb része a szellemi értékeknek még csak tudatával sem igen bir ; ha látja hogy azok iránt a magasabb élvezetek iránt, miket a tudomány, művészet és irodalom híréből ismer, még csak annyira sem érdeklődik, mint a holnapi nap időjárása iránt. Még jobban elszomorodik, ha látja, tudja, hogy annak az osztálynak verítéke napról- napra csak izóbb homlokról gyöngyözik, és az a homlok a szellemi megenyhiilés alkalmáról s módjáról még csak nem is gondolkozik. Talán nem az ő hibája. Talán a szülői háznak, talán az iskolának, talán papjának a hibája, hogy magasabb nézőpontokra nem irányozták figyelmét. A hibát iparkodjék jóvá tenni a társadalom; az a nagy élő szervezet, melynek ha minden tagja nem egészséges, saját érdeke hozza úgy magával, hogy baján segítsen. Ez sürgősségi kérdés. A halogatás csak fokozni fogná baját és szenvedés lenne a következése. A család küldjön mindenkit iskolába. Az iskola tanítson meg mindenkit olvasni. Az egyház irányozza minden hívőjének figyelmét a szellemiekre, a társadalom mentse meg a sülyedéstől minden hozzátartozóját . . . Ott van a mi polgári olvasó-körünk. Nagy feladatokat kel! toíjesiténi'e. Jöjjenek el velünk oda a mi iparosaink mindnyájan. Szívesen várjuk őket. Gondoskodni fogunk szellemi szükségleteik kielégítéséről. Hogyan ? Elmondjuk azt is. j\ Magyarosodunk. > A magyar nyelvet és népnevelést Zemplén- vármegyében terjesztő-egyesület f. évi okt. iő-án választmányi ülést tartott. Nevezetesebb tárgyak voltak : A tokaji és szerencsi járáskörök megüresedett elnöki székeinek betöltése ; a n.-ruszkai óvóiskolának segélyezési folyamodására érkezett miniszteri leirat bemutatása; ugyanazon, valamint a terebesi és kelecsenyi óvóiskoláknak az 1887-iki naptári évre vonatkozó költségvetéseik tárgyalása; a legT A ft C K Tudományos apróságok a szüret alkalmából. (A must cukor és savtartalmának képződése. A must alkotó részei és az erjedés. — A must erjedésének gyorsítása. — A must erjedésének meggátlása. — Megengedhető-e aborjavitás í — Dohos, penészes szagu pincék fertőztelenitése.) A Hegyalján mindenfelé folyik a szüret, vidámul az élet. A szedés, a válogatás, az elkülönítés, a szemelés, a sutulás (sajtolás), a lenyálká- zás műtétéi közé vig hangok vegyülnek. Szüretelés és vigság együtt jár. Mintha csak a készülő must édességének kellene magába szívni a vidor lányok és legények szüntelen énekhangja varázsát, a megpendült hurok rezgéseinek összességét, hogy a kész bor tüzében szolgáltassa azt megint vissza. Ki áll jót érte, hogy a magyar borok hatalma, sőt az egész világot hóditó tüze nem-e ilyen processzusnak a következménye ? A szőlősgazda magyaros vendégszeretete, a házi asszony páratlan nyájassága, a vendégsereg tomboló kedve, a viruló fiatalok kigyulladt szive és tüzet sziporkázó tánca, a cigányok nekimele- gedése, a pisztolyok durrogása, a vakító bengáli tűz és a sistergő rakéták fénye, mint mindmegannyi hőforrás a mustkád körül, ne lennének képesek a mustban későbbi időkre tüzet szítani és gyújtó szikrákat előkészíteni ? A legreálisabb természettudós, a kiben az idealizmus talán soha föl nem ébredt, sem tagadhatja meg mindezeknek a tényezőknek éltető hatását, ha nem is a mustra, de mindenképen a pezsgő népéletre. A rideg búvár kifürkészhető tényekből meríti következtetéseit és folyton elemez, mielőtt összetenne. Mérő eszközével áll ö a must előtt és a leolvasható számokból, semmi másból, ítéli ö meg annak jövendő fejlődését. Helyezkedjünk az ő álláspontjára. A mustnak és később a bornak jósága függ a szölőnedv cukor és savtartalmának mennyiségétől. E kettő fordított viszonyban van egymással. Minél több a cukor, annál kevesebb a sav és viszont, minél több a sav, annál kevesebb a cukor. A szőlő éretlen korában igen csekély cukortartalom mellett sok savat tartalmaz. A fejlődés alatt a savtartalom még inkább növekszik és a szőlő érésének kezdete előtt, akkor, mikor a szem épen puhulni kezd, éri el maximumát. Ettől kezdve a savtartalom fogy és legkisebb akkor lesz, midőn a szőlő teljesen megérett. A savtartalommal egyidejűleg indul szaporodásnak a cukor is, csakhogy kezdetben lassabban, mint a sav, úgy, hogy mikor a savtartalom már elérte a maximumát, a szőlőszem rend szerint még nem tartalmaz annyi cukrot, mint savat. E cukor szaporodása ezentúl mindinkább gyorsul és a cukormennyiség a maximumot teljes megéréskor éri el. 100 sulyrész mustban különféle szőllöfajok szerint van 70—85 rész viz, 12—30 rész cukor és 2-3—9-4 rész sav, azután még növényi nyálka, fehérnye és ásványi sók. Hazai legjobb fajta boraink mustja cukor tartalmának maximuma 22%, van azonban elég 12 százalékos is, amiből természetesen mindig csak karcos válik. Midőn a mustnak cukortartalma átlag 10%, a belőle képződő borban csakis o'i — o^0/, cukor van, ámde e helyett oly anyagokat tartalmaz a bor. melyek a mustban hiányzanak. £ változásnak oka az erjedésben (forrásban) rejlik, mely által a cukor egyszerűbb testekre: borszeszre, szénsavra, borostyánkősavra, glicerinre és még más kevésbbé jelentőséges anyagokra bomlik. Általában azt mondhatni, hogy jó minőségű bort elegendő tűzzel akkor várhatunk, ha a must cukortartaloma 20 és 25% közt van (ez 12 —14% szeszt ad.) Ha több a cukor, ez már a legkedvezőbb körülmények közt sem erjed meg égé szén, a bor tehát többé-kevésbbé édes marad és a fél, vagy egész asszu borok közé fog tartozni. Ez akkor következik be, ha bevárják az elérés kisebb-nagyobb fokát, amikor a viz elpárolgása által a must cukortartalma emeltetik. Az erjedés hoszu tartalma sokszor befolyásolja a bor minőségét. Igen nagy előny volna, ha az Mai számunkhoz egy fél ív melléklet van csatolva.
