Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)
1886-08-22 / 34. szám
HIV1TALOÍ4 KKKZ. 38506. szám. IV. Magyar kir. belügyminiszter Valamennyi község elöljáróságának. Körrendelet. (Folytatás.) A 66. $. elrendelvén azt, hogy a polgármester évi javadalma azon tiszti fizetésnél, mely az illető törvényhatóságban a főszolgabirák részére van megállapítva, kevesebb nem lehet, a tett tapasztalatok által indíttatva szükségesnek láttam a megye közönségét figyelmeztetni, hogy azon rendezett tanácsú városokban, melyekben netán a polgármester a törvényileg megállapított legcsekélyebbnél kisebb javadalmat élvezne, a törvény határozmányának feltétlenül érvényt szerezzen. Ugyanezen törvényszakasz felhatalmazván a törvényhatóságot arra, hogy a községi jegyzői fizetést egyes esetekben 600 frtig felemelhesse, a megye közönségének alkalma nyílik, .hogy ott, a hol azt a község ereje megengedi és a képviselőtestület saját belátásából megtenni vonakodnék, a közigazgatás és a község érdekében fáradozó és arra érdemes községi jegyzőknek anyagi állását lehetőleg javíthassa. A 68. §. a kis községekben az 1877. XX. t. ez. 173. §-a értelmében tartható közgyám választását a szövetkezett helységek képviselő testületének egyetemére ruházván, minthogy egyrészt a törvény a képviselőtestületek egyetemének kijelölési jogot nem ad, másrészt pedig határozottan azt sem állapítja meg, hogy a kör-közgyámi állásra a kijelölés ki által történjék, szükséges, hogy a megye közönségét figyelmeztessem arra, miszerint a közgyámi állásra való kijelölésnél az eljárás helyesen a törvény azon rendelkezéséből vont analógiára alapítható, mely szerint a körjegyzői és körorvosi (szintén a képviselő testületek egyeteme, illetve hasonló választótestület választásától függő) állomások betöltésénél a kijelölés jogát a tisztujitó szék elnöke gyakorolja. A mi a rendezett tanácsú városok segéd- és kezelő-személyzetének a képviselő testület által való választását illeti, a törvénynek ezen rendelkezése ahoz képest leszen alkalmazandó, amint azon állások betöltésének ideje az egyes városok által eddig szabályrendeletileg meg volt állapítva ; t. i. ha az említett alkalmazottak hat évi időközre szóló megbízással bírnak, vagy a megbízatás idejének lejárta után, vagy egyik-másik állásnak időközben való végleges megüresedése- kor fognak azon állások, illetve állás a képviselő testület által választás utján betöltetni; ha pedig a segéd- és kezelő-személyzet tagjai, eddig is élet- JirKiglan alkalmaztattak, csupán azon állásnak octóltése lesz azon módon eszközlendő, mely állás véglegesen megürült Azon szabályrendelet, melylyel a törvény 69. §-ában nyert felhatalmazásnál fogva, az ezen szakasz alapján, valamint a 166. §. második bekezdése értelmében a főispán által kinevezendő rendőrkapitányok hivatali és szolgálati viszonyát, úgy a rendezett tanácsú városok helyhatósága, mint az illető törvényhatósággal szemben is a törvények keretén belül rendezni fogom, a megye közönségének későbben fog megküldetni. Ugyancsak a 69. §. azt mondja ki, hogy azon elöljáróval szemben, ki a hivatali állásával járó kötelességeknek teljesítésére betegség okából vált képtelenné, mielőtt hivatalától felmentetnék, oly eljárás foglal helyet, mint a betegség miatt hivatalból való nyugdíjazáskor. Ezzel a törvény annak adott kifejezést, hogy oly elöljárókkal szemben, kik akár testi, akár szellemi fogyatkozás miatt hivatalukra képtelenné válnak, olyképen kell eljárni, hogy mielőtt a hivatalból felmentetnének, ezt annak szakértői megvizsgálása előzze meg, vájjon az illető csupán csekélyebb időn át, avagy végképen tétetett-e a be- tegség által a hivatal ellátására képtelenné. A 75. §-nak c) és d) pontjában foglalt ha- tározmányok a gyakorlati nehézségek elkerülése czéljából csak a legközelebbi általános tisztujitás alkalmával, vagy időközi végleges megüresedések esetén lesznek feltétlenül foganatositandók, addig is pedig ott, hol azt a közigazgatás és a község érdeke sürgősen követeli, alkalmazásba vehetők. A 77. $-ban kis és nagyközségekre nézve a tisztujitó szék elnökére oly jog Ion ruházva, illetőleg számára oly befolyás biztosíttatott, melyek helyes iránya és tapintatos felhasználása, annak biztosítékát nyújthatja, hogy a község elöljárói állomások képzettségi és erkölcsi szempontokból a törvény követe'ményének megfelelő s megbízható egyénekkel fognak betöltetni; a mig tehát a tisztujitó szék elnökének kötelességében álland az, hogy minden rendelkezésére állható adatnak megszerzése és beható megfontolása után kijelölési jogát, illetve a képviselőtestületre való befolyását, legjobb meggyőződéséhez képest oly irányban gyakorolja és érvényesítse, mely a közszolgálat és a község érdekének a lehető legnagyobb hasznát mozdíthatja elő, addig másrészt szigorúan óvakodnia kell attól, nehogy akár egyéni rokon- szenve, akár személyi befolyás által magát cselekvésében vezéreltetve aképen intézkedjék, hogy az által akár az igazságosság és méltányosság iránti bizalom csökkenésére okot szolgáltatva, akár pedig előreláthatólag nem alkalmas és megbizhatlan egyének megválasztását előmozdítva, a közügynek kárt okozzon. Nehogy pedig a korteskedés s az ezzel jár ható visszaélések tápot nyerjenek s a választási eljárás szükségszerű egyöntetűsége és folytonossága a kijelölés elleni külön panaszok beadása és tárgyalása által megzavartassék, a kijelölés eredményének kihirdetése, kevéssel a tisztujitás előtt, esetleg magán a tisztujitó széken történhetik leg- czélszerübben — a magokat sértve érző feleknek fenhagyatván, hogy abbeli panaszukat is a választás eredménye elleni felfolyamodásukba foglalhassák. (Vége köv.) Szerkesztőségi posta. D—y J.-Volya. Közleményét átszolgáltattuk a kir. tan- felügyslőséghez. —k —y, Emlékverse nem üti meg a közölhetés mértékét. D. L. Razsu. A közügyek terén való lelkes fáradozásnak jutalma — fájdalom — igen gyakran a töviskoszoru. Viselje ön azt büszkén a ^legnagyobb példára* tekintve, nemes önérzettel és megbocsájtással. Felelős szerkesztő és kiadó laptulajdonos BOEÚTH ELEMÉR. Főmunkatárs FARKAS BERTALAN TK. 1847. sz. T886j Árverési hirdetményi kivonat. A homonnai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a m. kir. államkincstár végrehaj tatónak Maruscsák Mihály és Preszta János végrehajtást szenvedők elleni 17 frt 70 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a s.-a.-újhelyi kir. törvszék (a sztropkói kir. járásbíróság) területén lévő Alsó-Olsva községe és határában fekvő, az alsó-olsvai 12. sz. tjkvben A. I. 1—35. sorszám a. foglalt s Maruscsák Mihály és Prehszta János tulajdonául fel- velvett % volt úrbéri bel-és kültelekre az árverést 498 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1886. évi szeptember hó 3-ik napján délelőtti 9 órakor Alsó-Olsva községe házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eludatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át vagyis 49 forint 80 krt készpénzben, vagy az 1881-ik évi LX-ilc törvényezikk 42-ik §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881 -ik évi november 1 én 3333. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt őva- dékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezésére' kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt a homonnai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál 1886. május hó 31-én. Hornyay, kir. albiró. TK. 1247. sz. 1886. Árverési hidetményi kivonat. A szerencsi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy az államkincstár végrehajtatőnak Rokita Pál végrehajtást szenvedő elleni 107 frt 17V2 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a s -a.-újhelyi kir. törvszék a szerencsi kir. járásbíróság területén levő, Szerencs város határában fekvő, a szerencsi 294. tjkvben felvett 3—4. hr. sz. 240. ö. i.-belsőségre 526 frt és az 1260. hr. sz. szőlőre 174 frt becs- és kikiáltási árban az árverést ezennel elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1886. évi szeptember 7-ik napján délelőtt 10 órakor a tkvi hivatal helyiségébe megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól ik eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10% vagyis 52 ft 60 kr, 17 ft 4.0 krt készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t. ez. 42-ik §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyi miniszteri rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt a szerencsi kir, járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál 1886. május hő 6-án. Kiss Qyőrg. kir. aljbiró TK. 1018. sz. 1886. Árverési hirdetményi kivonat. A szerencsi kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy a m. államkincstár végrehajtatnak Tóth János t.-luczi lakos régrehajtast szenvedő elleni 133 frt 33% kr. tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a s.-a.- ujhelyi kir. törvényszék a szerencsi kir járásbíróság területén lévő, T.-Lucz község határában fekvő, a t.-luczi 213. tjkvben 526. hr. sz. 205. ö. i. belsőségre 400 frt becs- és ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1886. évi szeptember hó 6. napján délelőtt 10 órakor T.-Lucz község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsirának 10% vagyis 40 forintot, készpénzben vagy az 1881. évi LX. t. ez. 42. tj-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. november hó t-én 3333.* z. a. kelt igazságügy mini^zt. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt a szerencsi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál, x886. évi május hó 12-ik napján. Kiss György. kir. albiró. 191 I. sz. 1886. Versenytárgyalási hirdetmény. A zemplénmegyei m. kir. államépitészeti hivatal területén lévő, kassa-jabloniczai és miskolez-gerendai államúton 1887, 1888, 1889, 1890, 1891, 1892. években eszköz- lendő kavicsszállitás biztosítása iránt a f. 1886. évi szeptember hó 20-án a m. kir. közm. és közlekedési minisztérium és a fent érintett államépitészeti hivatal helyiségében zárt írásbeli ajánlatok utján versenytárgyalás tartatik. Felhivatnak ennélfogva vállalkozni kívánók, hogy ajánlataikat a közm. és köziek, minisztérium segéd-hivatalainak igazgatójához vagy a fent érintett államépitészeti hivatalhoz czimezve legkésőbb a kitűzött tárgyalási nap d. e. 10 órájáig nyújtsák be. A később beérkezett ajánlatok valamint általában a bármikor beérkezett táviratok figyelembe vétetni nem fognak. Az öt pecséttel zárt ajánlatok boritékán a czimezésen felül világosan kiírandó az államépitészeti hivatal és államát neve, melyre az ajánlat vonatkozik. Az ajánlatok az építészeti hivatalnál átvehető ajánlati minta és felosztási kimutatás szerint teendők. Az esetben, ha oly kő nemre tétetik aljáidat, mely a minisztérium által jóváhagyott, az építészeti hivatalnál kitett kömin- tától eltér, a szállítani kívánt kőanyagnak a vállalkozó pecsétjével ellátott két mintája az ajánlathoz csatolandó s egyúttal a felosztási kimutatás 7. rovatában a termelési hely is, honnan a szállítás foganatositandó lesz — megjelölendő. Egy-egy utrészletre nézve csak egy ár hozható ajánlatba, mely a miniszter ur által helyben hagyott s az építészeti hivatalnál kitett mintára, vagy bár attól eltérő, de legalább is oly minőségű anyagra kell vonatkoznia. Minden ajánlattevő az ajánlatok beadására kitűzött határnaptól kezdve (8) nyolez hétig marad ajánlatához kötve, s a már benyújtott ajánlatok többé vissza nem vehetők. Az építészeti hivatal területén átvonuló minden egyes állatnutvonalra külön ajánlatok nyújtandók be. Azon államut vonalak csupán egyes részeire vonatkozó ajánlatok nem fognak figyelembe vétetni. Úgy az ajánlat, mint a hozzá mellékelt felosztási kimutatás szabályszerűen bélyegezendő s mindkettő ajánlattevő által aláírandó. Az ajánlathoz a bánatpénznek az adóhivatalba, illetőleg állampénztárba történt I befizetéséről kiállított nyugta csatolandó. A bánatpénznek a tárgyalásnál alapul szolgáló felosztásban kitett mennyiség után az ajánlattevő által Ígért árak összegének legalább 5 °/0-át kell kitennie. Készpénz vagy értékpapírok az ajánlatok mellett el nem fogadtatnak. Azon ajánlattevőknek, kiknek ajánlatai nem fogadtattak el, bánatpénzük az árlejtés eredménye feletti határozathozatal után fog kiadatni. A tett ajánlat az illető vállalkozóra nézve azonnal, a kincstárra nézve pedig csak azon naptól fogva kötelező, a mikor az a közm. és köziek, minisztérium által elfo- gadtatik. A szállítandó kavicsmennyiség átlaga a szállítási szerződés és részletes feltételek, az ajánlati minta és ennek mellékletét képező felosztási kimutatás és köminták az államépitészeti hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők illetve átvehetők. Zemplénmegyei m. kir. államépitészeti hivatal. S.-a.-Ujhelyben, 1886. évi augusztus hó 10-én a hivatal főnöke: Höiisch Dezső, kir. mérnök.
