Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)
1886-10-17 / 42. szám
(Báródy Károly) jó! szervezett színtársulata, úgy halljuk legközelebb, vagyis a jövő héten már városunkban fogja folytatni működését, melyet Nyíregyházán, mint az ottani lapokból olvastuk, a napokban fog befejezni. A derék törekvő és öntudatos színigazgatónak sikerült a S olymos s y párt is vendégszereplésre megnyerhetnie. E szerint örömmel hozzuk olvasóinknak tudomására, hogy rövid idő múltával alkalmunk nyílik egy magasabb műélvezetet nyújtó szini előadásokban gyönyörködhetni. Bővebb tájékozással a falragaszok fognak szolgálni. (Ezüst érdemkereszt adományozása ) Gyu- riszta Józsefet s.-a.-ujhelyi rendőri tizedest, mert múlt évi november hó 17 én egy gyermeket saját élete veszélyeztetésével a lángokból kimentett, Ö felsége az ezüst érdemkereszttel jutalmazta meg. (Ajánlkozás.) Alulírott, mint Borsod vármegye területére (és Mád székhelylyel) kinevezett szőlészeti és borászati vándor tanár irásbelileg a legkészségesebben szolgálok minden egyes sző- birtokosnak útbaigazításokkal; sőt nagyobb számú szőlőtermelő közönség meghívására a helyszínén is megjelenek és adok szaktanácsokat. Egyes magános termelő meghívásának csak abban az esetben tehetek eleget ha az érdekében felmerülő utazási költségeimet és napdijaimat minden egyes meghívás alkalmával fedezi. Palumby Gábor. (Jókainak politikai nyilatkozatai Kassán.) Jókai Mór, Kassa város orsz. ,gy. képviselője f. hó io-én látogatta meg választóit, a kiknek körében lelkes fogadtatásra talált. A társalgási egyesület nagy termében beszédet intézett a nagy közönséghez. Beszédében foglalkozott a „Janszky ügy“-gyel is. Azt hitte volt ő, u. m. hogy ez az ügy a legfelsőbb kézirat által végleges elintézést nyert. Sajnos dolog, nem úgy történt ; pedig most, amidőn monar kiánkat vesz él y fenyegeti, ösz- sze kellene tartanunk, mert a vi- szálkodás nem jó színben tüntet fel bennünket a külföld előtt. Ellenségeink e fölött csak örülni fognak. Melyik nagyhatalom lesz szívesen szövetségesünk, ha látja aviszálkodást polgár és katona között? Megemlítette azt is, hogy a kormányelnöknek ugyan abban az ügyben az országgyűlésen mondott beszéde azért keltett oly nagy hatást a külföldön, mert Tisza Kálmán háta mögött az ármádia és egy nagy harcias nemzet áll. Életkérdés az hazánkra, hogy a nép és hadsereg között egyetértés legyen. Jogosnak tartja ö is nemzetünknek abbeli aspirációját, hogy a hadsereg és pénzügy elkülönítessék ; de ezt a két kérdést nem érlelte még meg az idő. Hol szereznénk hamarjában uj tiszti kart, tüzérséget ? A jelen helyzetben a dinasztia érdekei azonosak a nemzet érdekeivel. Maga Kossuth is ily értelemben nyilatkozott, midőn mondá: ö soha sem volt barátja az osztrák kétfejű sasnak. De azt nem kivánja, hogy annak elégésére Magyarország szolgáljon máglyául. Mi különben el vagyunk készülve az akcióra és képesek is leszünk feladatunknak megfelelni. A két császárszövetség egyébiránt békét jelent. (Nincs többé filokszera.) A »Székesfehérvár és Vidéké«-nek írja Moóról egy szőlősgazda: Mint minden bajnak, betegségnek meg van a maga ellenszere, melylyel a bajt, betegséget nem csupán ellensúlyozni, de gyökeresen gyógyítani is lehet, — úgy eredményében meglepő kísérlet utján egy tekintélyes szőlősgazda igazolta azt is, hogy a szöleinket már két évtized óta válsággal fenyegető filokszera sem tartozik azon csodabogarak közé, mely a természet rendjében egyedül képezhetne kivételt. — Mióta e veszedelmes rovar Európában nemzetgazdászatunkat végzetesen fenyegető parányi fejecskéjét felütötte, a gazda s a vegyész egyaránt azon törte fejét: mint lehetne oly szert feltalálni, mely a veszedelmes rovar biztos ellenszeréül szolgálhatna! A vegykonyha kisérletezése, a gazda tűnődése meddő maradt s miként a tapasztalat igazolta, sokkal közelebb áll a venyigéhez a gyógyitószer, mint a hol a tudomány kereste. — Egy tapasztalt szőlősgazda ugyanis filokszera lepett szőlőjében több rendbeli kísérletezés után végül a tör k ö 1 y h ö z folyamodott s ősszel, a szölőbeka- pálása alkalmával (tehát szüret után) a beteg tőkék gyökeit kibontotta, a gyökereket törkölylyel s ezt színig földdel ismét befedte. Következő évben arra az örvendetes tapasztalatra jutott, hogy az eddig beteg tőkék dús levelezés mellett sokkal több fürtöt hoztak, mint annak előtte bármikor s termésük tulbő volt. Kibontván újra a tőkék gyökereit, arra az örvendetes tapasztalatra jutott, hogy az eddig filokszera-lepett gyökereken sem a rovarnak, sem petéjének nyoma sincsen. A kísérletezést folytatván, az eredmény mindenkor hasonló volt. Ha a hatás okait kutatjuk, az eredményen alig csodálkozhatunk, tudva azt: hogy a szőlőtörköly erjedése stádiumában oly gyilkos gázakat fejleszt, melyek az állati életre feltétlenül s kivétel nélkül halálosak. A fillokszera-rovar is állat lévén, a gyök körül elhelyezett s erjedésnek indult törköly réteg által kifejtett gázak következtében kell hogy elpusztuljon s hogy e gyilkos gázak a peték termőképességére is felbontó hatással vannak, az természetszerű következmény. A probléma tehát meg volna fejtve s a körülményeket tekintve, legkisebb okom sincs kételkedni az említettem gazda állításának megbízhatóságában. Ajánlom tehát, az ösmertetett eljárást a gazdaközönség figyelmébe ; a további s tágabb körű kísérletezés lesz hivatva az eljárás abszolút, — avagy csupán relativ értékének megállapithatására. Tanügyi rovat. Varannó, okt. 10. A felső-zempléni tanitói kör folyó hó 7-én Sztropkón tartá ez évi őszi gyűlését. Már 6-án este a Kaszinóban összegyűltén várták a gondnokság tagjai az érkezőket. A megjelent köri tagok a vendégszeretet kifogyhatatlan előzékenységével szállásoltattak el. Másnap fél il-ig vártuk még az érkező tanítókat s akkor megkezdődött a gyűlés. Tárgysorozata volt: gyakorlati tanítás a beszéd- és értelemgyakorlatokból tartá Grofcsik István, sztropkói tanító és ismét a számtanból, tartá Bartay Mariska sztropkói tanítónő. Értekezés ily címen : »Egy pár szó a népiskolai olvasókönyv reformjához. * Zseltvay Bogdántól. Ezenkívül más- kebli ügyek. A gyűlés lefolyása várakozáson felüli volt, az érdeklődés a városi értelmiség részéről meplepö, amennyiben a vendégek száma éppen kétszer múlta felül a megjelent rendes tagokéit. S itt pirulva kell bevallanom, hogy nálunk tanítóknál, kik folyton panaszkodunk állásunk figyelmen kívül helyezésén, midőn alkalom van reá, hogy részint szakbeli vívmányaink a nagy közönség jó akaró figyelmébe ajánltassanak, részint tanulmányaink eredménye s az eszmecsere tűzbróbájának alávetett tanitói ténykedésünkből való okulás a lehető nagyszámú tanítóságnak váljék némi kis hasznára ; ilyenkor mondom, pirulva kell bevallanom, hogy az 58 rendes tagot számláló tanitó-egyesületi kör kebeléből megjelenik 7, mond hét tanító, az ott helyiekkel együtt. Kérdem : micsoda fogalmat alkothat magának ilyenkor az a derék intelligencia tanitói buzgalmunk hőmérőjéről ? Mit gondolhat tanitói önérzetünkről, melylyel egy ily gyűlés „tanítói“ elnevezése összeforr? Vagy hol van akkor a lelkesedés, meiy az iskola falain túl kell hogy hassa át működésűnket, ha azt óhajtjuk, hogy egyöntetű működésűnk egykor jobb helyzetet teremtsen a tanügy és édes magunk számára ? S azt, azt hiszem, mindnyájan tudjuk, mindnyájan óhajtjuk. Nem is azoknak Írom, a kik nem akarják tudni, hanem azoknak, a kik tudják, mondják s mégsem cselekszik. Mert bizony-bizony manap már ott vagyunk, hogy egy nagyobbszerü elemi iskola megnyitásánál az iskolaigazgatót, mint lelkét és leendő mindenesét az intézetnek, még csak szóra sem méltatták ; pedig hát ezt sehogysem betűzhettem ki a hírlapi értesítésből. Ezek után a tek. szerkesztő ur szives bocsánatát kérve, hogy kissé eltértem tudó- sitási tárgyamtól, folytatom a gyűlésről szóló re- ferádámat. Két órakor délután vége lévén a gyűlésnek, az ott megjelent Degró Lajos plébános és az állami iskola fáradhatatlan elnöke Évva Kálmán főszolgabíró s az összes intelligenciával ebédre tértünk a nagy vendéglő termébe, hol a megjelent tanítók, mint az ott helyi értelmiség vendégei vettünk részt. Dacára a részvétlenség okozta lehan- goltságnak, mégis lassan megindultak a toasztok is s felköszöntötték a távol levő megyei tanfelügyelőt, a helyi értelmiséget, a főszolgabírót, az állami iskola gondnokát stb. S ezzel vége lévén tudósításomnak, még csak annak a kedves kötelességemnek teszek eleget, hogy a sztropkói nagyérdemű értelmiségnek páratlan jóakaratáért, buzgalma- és vendégszeretetéért itt a nyilvánosság előtt is a megjelent tanítók nevében legforróbb köszönetemet nyilváni- tom ; abban a boldogító tudatban, hogy a sztrop- kóiaknak állami iskolájuk ily ritka tanügypártoló férfiak közrehatásával magasztos missziójának megoldásán a legsikeresebben munkálkodhatik. r. I. HIVATALOM RÉSZ. 10568. szám. Zemplénmegye alispánjától. Hirdetmény. A vizjogi törvény (1885. évi XXIII. t, c.) 189. §-a, valamint ezen törvény végrehajtása tárgyában a nagymélt. földmivelés , ipar- és kereskedelmi és a közmunka és közlekedési m. kir. minister urak által egyetértőleg m. évi deezember 31-én 45689. szám alatt kibocsátott általános rendelet 87. §-a alápján felszólitom a megye területén fennáló vízmüvek és vizhasználati jogosítványok tulajdonosait, hogy a jogosítványaikra vonatkozó engedélyt i88j. évi február hő i-ső napjáig nálam írásban mutassák be, vagy pedig írásban igazolják azt hogy vízmüveik 1866. évi január hó i-je óta háboritlanul fennállanak a nélkül, níso^ jogosult érdekeit sértenék és mint ilyenek az illetékes hatóságok által károsaknak találtattak volna. Megjegyeztetik, hogy a bejentések a vizjogi törvények 191. §-ának második bekezdése értelmében bélyegmentesek. Ezen bemutatási, illetve igazolási kötelezettség minden hatósági engedélyre szoruló vizimun- kálat tulajdonosára kiterjed, tehát öntözési, lecsa- polási, ármentesitési, ipari vállalatokra, malmokra, továbbá nyilvános és magán vízvezetékekre, nyilvános és magán csatornákra, mesterséges víztartókra, védgátakra és zsilipekre egyaránt érvényes. A kik jogosítványukat igazolni nem tudjak, vagy igazolás végett a fent kitűzött határidőben nem jelentkeznek : azoknak vizimüvei az idézett törvény 191. §-a értelmében nem létezőknek fognak tekintetni s az ily vizimüvekre nézve a vizjogi törvény 163. és következő szakaszai és a hivatkozott általános miniszteri szabályrendelet 3—32. §-ai lesznek alkalmazandók. S.-a.-Ujhely, 1886. augusztus 20. Matolai Etele, alispán. 12462 sz. Zemplénmegye alispánjától. 10 főszolgabíró urnák. Ezen körözvények nyomozás és eredmény- röli jelentés végett kiadatnak. S.-a.-Ujhely, 1886. szept. 24. Alispán h. Viczmándy Ödön, főjegyző. Ragán József csékei lakostól f. évi szept. ó 19-én esteli órákban udvaráról ismeretlen tettesek 2 drb. lovát ellopták, egy pejszőrü 6 éves heréit, hátsó balcombján P. bélyeg, másik fekete szőrű 7 éves heréit, hátulsó jobb lába csüdibe kesely, hátsó bal combján T. bélyeggel, hátsó jobb lábára egy kicsit sánta, 9430. sz. Zubna község birájának jelentése szerint f. évi julius hó 16-än ottan egy 150 cmt. magasságú, barna pejszinü, két hátulsó lábán csülkön alól kesely, 6 és 9 év közti heréit ló bitangság- ban találtatván — Zubna község birájánál helyeztetett el; felhívom ennélfogva tekintetes főszolgabíró urat, hogy azt járása területén köröztetni s eredmény esetén jelentést tenni ne terheltessék. 12301. sz. Szentes községében f. évi augusztus hó 19-én egy 4 éves fehér szőrű, széles szarvú S. Ö. bé- lyegü üsző tinó vétetvén bitangságba, járása területén köröztetni ne terheltessék. (Másolat.) 2287. sz. A bodrogközi járás szolgabirájától. Tekintetes alispán ur! Bacska községben f. é. aug. 21-én egy 6 éves fekete, csillagos homloku heréit ló vétetvén bitangságba, annak köröztetése iránt intézkedni mélfóztatnék. Kir.-Helmecz, 1886. szept. 13. Bencsik István s. k. főszolgabíró. 1710. sz. A homonnai járás jószolgabirájától. Tekintetes alispán ur ! F, évi szept. 15-én a topolovkai rétekben egy gazdátlan ökör találtatván, mely hihetőleg ugyancsak fent jelzett napon Homonnán tartott országos vásáron vásároltatván, hajtás közben eltévedt; a talált ökör Topolovkán az utaság marhái között tartatik. Leírása-, hegyi csopák, 5—6 éves, barna vörhe- nyes szinü, homloka egészen fehér, 3 lába térden alól és a farka fehér ; hátul a hátán mindkét oldalt K. forma betű van ki nyírva. Ezen körülményt országszerte leendő köröztetés céljából van szerencsém hivatalosan bejelenteni, Homonna, 1886. szept. 21. Mándy István, s. k. szolgabiró. 24,486. sz. • Közm. és közekedésügyi miniszt. Valamennyi törvényhatóságnak. A magyar korona területén érvényes vasúti üzletszabályzat némely határozmányainak, valamint az ahoz kiadott D. függelék némely pontjainak módositása és kiegészítése tárgyában kiadott szabályrendelet (X. pótlék) továbbá a robbanékony tárgyak vasúti szállításának szabályozása tárgyában az 1880. évi julius hó i-én életbe lépett rendelethez kiadott V-ik pótlékot egy példányban és további eljárás végett azzal küldöm meg a törvény- hatóságnak, hogy a netalán még szükséglendő példányokat közvetlenül az ' országos törvénytár szerkesztőségénél megrendelhető. Budapest. 1886. julius hó 10-én A miniszter helyett: Baross államtitkár. X. Pótlék a magyar korona területén érvényes vasúti üzletszabályzathoz. (V. pótlék az 1882. évi hivatalos kiadásához.) A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. mi- nisternek az 1874. évi hó 10-én 9,821. sz. alatt kiadott rendelettel életbeléptetett üzletszabályzat,