Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)

1886-10-17 / 42. szám

(Báródy Károly) jó! szervezett színtársulata, úgy halljuk legközelebb, vagyis a jövő héten már városunkban fogja folytatni működését, melyet Nyíregyházán, mint az ottani lapokból olvastuk, a napokban fog befejezni. A derék törekvő és öntudatos színigazgatónak sikerült a S oly­mos s y párt is vendégszereplésre megnyerhet­nie. E szerint örömmel hozzuk olvasóinknak tudomására, hogy rövid idő múltával alkalmunk nyílik egy magasabb műélvezetet nyújtó szini előadásokban gyönyörködhetni. Bővebb tájéko­zással a falragaszok fognak szolgálni. (Ezüst érdemkereszt adományozása ) Gyu- riszta Józsefet s.-a.-ujhelyi rendőri tizedest, mert múlt évi november hó 17 én egy gyerme­ket saját élete veszélyeztetésével a lángokból ki­mentett, Ö felsége az ezüst érdemkereszttel ju­talmazta meg. (Ajánlkozás.) Alulírott, mint Borsod vár­megye területére (és Mád székhelylyel) kinevezett szőlészeti és borászati vándor tanár irásbelileg a legkészségesebben szolgálok minden egyes sző- birtokosnak útbaigazításokkal; sőt nagyobb számú szőlőtermelő közönség meghívására a helyszínén is megjelenek és adok szaktanácsokat. Egyes magános termelő meghívásának csak abban az esetben tehetek eleget ha az érdekében felme­rülő utazási költségeimet és napdijaimat minden egyes meghívás alkalmával fedezi. Palumby Gábor. (Jókainak politikai nyilatkozatai Kassán.) Jókai Mór, Kassa város orsz. ,gy. képviselője f. hó io-én látogatta meg választóit, a kiknek kö­rében lelkes fogadtatásra talált. A társalgási egyesület nagy termében beszédet intézett a nagy közönséghez. Beszédében foglalkozott a „Janszky ügy“-gyel is. Azt hitte volt ő, u. m. hogy ez az ügy a legfelsőbb kézirat által végle­ges elintézést nyert. Sajnos dolog, nem úgy tör­tént ; pedig most, amidőn monar kiánkat vesz él y fenyegeti, ösz- sze kellene tartanunk, mert a vi- szálkodás nem jó színben tüntet fel bennünket a külföld előtt. Ellenségeink e fölött csak örülni fognak. Melyik nagyhatalom lesz szívesen szövetségesünk, ha látja aviszálkodást polgár és katona között? Megemlítette azt is, hogy a kor­mányelnöknek ugyan abban az ügyben az or­szággyűlésen mondott beszéde azért keltett oly nagy hatást a külföldön, mert Tisza Kálmán háta mögött az ármádia és egy nagy harcias nemzet áll. Életkérdés az hazánkra, hogy a nép és hadsereg között egyetértés legyen. Jogosnak tartja ö is nemzetünknek abbeli aspirációját, hogy a hadsereg és pénzügy elkülönítessék ; de ezt a két kérdést nem érlelte még meg az idő. Hol szereznénk hamarjában uj tiszti kart, tüzérséget ? A jelen helyzetben a dinasztia érdekei azonosak a nemzet érdekeivel. Maga Kossuth is ily érte­lemben nyilatkozott, midőn mondá: ö soha sem volt barátja az osztrák kétfejű sasnak. De azt nem kivánja, hogy annak elégésére Magyarország szol­gáljon máglyául. Mi különben el vagyunk ké­szülve az akcióra és képesek is leszünk felada­tunknak megfelelni. A két császárszö­vetség egyébiránt békét jelent. (Nincs többé filokszera.) A »Székesfehérvár és Vidéké«-nek írja Moóról egy szőlősgazda: Mint minden bajnak, betegségnek meg van a maga ellenszere, melylyel a bajt, betegséget nem csupán ellensúlyozni, de gyökeresen gyógyítani is lehet, — úgy eredményében meglepő kísérlet utján egy tekintélyes szőlősgazda igazolta azt is, hogy a szöleinket már két évtized óta válsággal fenyegető filokszera sem tartozik azon csodabo­garak közé, mely a természet rendjében egyedül képezhetne kivételt. — Mióta e veszedelmes ro­var Európában nemzetgazdászatunkat végzetesen fenyegető parányi fejecskéjét felütötte, a gazda s a vegyész egyaránt azon törte fejét: mint le­hetne oly szert feltalálni, mely a veszedelmes rovar biztos ellenszeréül szolgálhatna! A vegy­konyha kisérletezése, a gazda tűnődése meddő maradt s miként a tapasztalat igazolta, sokkal közelebb áll a venyigéhez a gyógyitószer, mint a hol a tudomány kereste. — Egy tapasztalt szőlősgazda ugyanis filokszera lepett szőlőjében több rendbeli kísérletezés után végül a tör k ö 1 y h ö z folyamodott s ősszel, a szölőbeka- pálása alkalmával (tehát szüret után) a beteg tőkék gyökeit kibontotta, a gyökereket törkölylyel s ezt színig földdel ismét befedte. Következő évben arra az örvendetes tapasztalatra jutott, hogy az eddig beteg tőkék dús levelezés mellett sok­kal több fürtöt hoztak, mint annak előtte bármi­kor s termésük tulbő volt. Kibontván újra a tőkék gyökereit, arra az örvendetes tapasztalatra jutott, hogy az eddig filokszera-lepett gyökere­ken sem a rovarnak, sem petéjének nyoma sin­csen. A kísérletezést folytatván, az eredmény mindenkor hasonló volt. Ha a hatás okait kutat­juk, az eredményen alig csodálkozhatunk, tudva azt: hogy a szőlőtörköly erjedése stádiumában oly gyilkos gázakat fejleszt, melyek az állati életre feltétlenül s kivétel nélkül halálosak. A fillokszera-rovar is állat lévén, a gyök körül el­helyezett s erjedésnek indult törköly réteg által kifejtett gázak következtében kell hogy elpusz­tuljon s hogy e gyilkos gázak a peték termőké­pességére is felbontó hatással vannak, az termé­szetszerű következmény. A probléma tehát meg volna fejtve s a körülményeket tekintve, legki­sebb okom sincs kételkedni az említettem gazda állításának megbízhatóságában. Ajánlom tehát, az ösmertetett eljárást a gazdaközönség figyel­mébe ; a további s tágabb körű kísérletezés lesz hivatva az eljárás abszolút, — avagy csupán re­lativ értékének megállapithatására. Tanügyi rovat. Varannó, okt. 10. A felső-zempléni tanitói kör folyó hó 7-én Sztropkón tartá ez évi őszi gyűlését. Már 6-án este a Kaszinóban összegyűltén várták a gondnokság tagjai az érkezőket. A meg­jelent köri tagok a vendégszeretet kifogyhatatlan előzékenységével szállásoltattak el. Másnap fél il-ig vártuk még az érkező tanítókat s akkor megkezdődött a gyűlés. Tárgysorozata volt: gyakorlati tanítás a be­széd- és értelemgyakorlatokból tartá Grofcsik Ist­ván, sztropkói tanító és ismét a számtanból, tartá Bartay Mariska sztropkói tanítónő. Értekezés ily címen : »Egy pár szó a népiskolai olvasókönyv re­formjához. * Zseltvay Bogdántól. Ezenkívül más- kebli ügyek. A gyűlés lefolyása várakozáson fe­lüli volt, az érdeklődés a városi értelmiség részé­ről meplepö, amennyiben a vendégek száma ép­pen kétszer múlta felül a megjelent rendes tago­kéit. S itt pirulva kell bevallanom, hogy ná­lunk tanítóknál, kik folyton panaszkodunk állá­sunk figyelmen kívül helyezésén, midőn alkalom van reá, hogy részint szakbeli vívmányaink a nagy közönség jó akaró figyelmébe ajánltassanak, részint tanulmányaink eredménye s az eszmecsere tűzbróbájának alávetett tanitói ténykedésünkből való okulás a lehető nagyszámú tanítóságnak vál­jék némi kis hasznára ; ilyenkor mondom, pirulva kell bevallanom, hogy az 58 rendes tagot szám­láló tanitó-egyesületi kör kebeléből megjelenik 7, mond hét tanító, az ott helyiekkel együtt. Kér­dem : micsoda fogalmat alkothat magának ilyen­kor az a derék intelligencia tanitói buzgalmunk hőmérőjéről ? Mit gondolhat tanitói önérzetünk­ről, melylyel egy ily gyűlés „tanítói“ elnevezése összeforr? Vagy hol van akkor a lelkesedés, meiy az iskola falain túl kell hogy hassa át működé­sűnket, ha azt óhajtjuk, hogy egyöntetű működé­sűnk egykor jobb helyzetet teremtsen a tanügy és édes magunk számára ? S azt, azt hiszem, mind­nyájan tudjuk, mindnyájan óhajtjuk. Nem is azok­nak Írom, a kik nem akarják tudni, hanem azok­nak, a kik tudják, mondják s mégsem cselekszik. Mert bizony-bizony manap már ott vagyunk, hogy egy nagyobbszerü elemi iskola megnyitásánál az iskolaigazgatót, mint lelkét és leendő mindenesét az intézetnek, még csak szóra sem méltatták ; pe­dig hát ezt sehogysem betűzhettem ki a hírlapi értesítésből. Ezek után a tek. szerkesztő ur szi­ves bocsánatát kérve, hogy kissé eltértem tudó- sitási tárgyamtól, folytatom a gyűlésről szóló re- ferádámat. Két órakor délután vége lévén a gyű­lésnek, az ott megjelent Degró Lajos plébános és az állami iskola fáradhatatlan elnöke Évva Kál­mán főszolgabíró s az összes intelligenciával ebédre tértünk a nagy vendéglő termébe, hol a megje­lent tanítók, mint az ott helyi értelmiség vendé­gei vettünk részt. Dacára a részvétlenség okozta lehan- goltságnak, mégis lassan megindultak a toasztok is s felköszöntötték a távol levő megyei tanfel­ügyelőt, a helyi értelmiséget, a főszolgabírót, az állami iskola gondnokát stb. S ezzel vége lévén tudósításomnak, még csak annak a kedves kötelességemnek teszek eleget, hogy a sztropkói nagyérdemű értelmiségnek pá­ratlan jóakaratáért, buzgalma- és vendégszerete­téért itt a nyilvánosság előtt is a megjelent taní­tók nevében legforróbb köszönetemet nyilváni- tom ; abban a boldogító tudatban, hogy a sztrop- kóiaknak állami iskolájuk ily ritka tanügypártoló férfiak közrehatásával magasztos missziójának meg­oldásán a legsikeresebben munkálkodhatik. r. I. HIVATALOM RÉSZ. 10568. szám. Zemplénmegye alispánjától. Hirdetmény. A vizjogi törvény (1885. évi XXIII. t, c.) 189. §-a, valamint ezen törvény végrehajtása tár­gyában a nagymélt. földmivelés , ipar- és keres­kedelmi és a közmunka és közlekedési m. kir. minister urak által egyetértőleg m. évi deezember 31-én 45689. szám alatt kibocsátott általános ren­delet 87. §-a alápján felszólitom a megye területén fennáló vízmüvek és vizhasználati jogosítványok tu­lajdonosait, hogy a jogosítványaikra vonatkozó engedélyt i88j. évi február hő i-ső napjáig nálam írásban mutassák be, vagy pedig írásban igazol­ják azt hogy vízmüveik 1866. évi január hó i-je óta háboritlanul fennállanak a nélkül, níso^ jogosult érdekeit sértenék és mint ilyenek az illetékes hatóságok által károsaknak találtattak volna. Megjegyeztetik, hogy a bejentések a viz­jogi törvények 191. §-ának második bekezdése értelmében bélyegmentesek. Ezen bemutatási, illetve igazolási kötelezett­ség minden hatósági engedélyre szoruló vizimun- kálat tulajdonosára kiterjed, tehát öntözési, lecsa- polási, ármentesitési, ipari vállalatokra, malmokra, továbbá nyilvános és magán vízvezetékekre, nyil­vános és magán csatornákra, mesterséges víztar­tókra, védgátakra és zsilipekre egyaránt érvényes. A kik jogosítványukat igazolni nem tudjak, vagy igazolás végett a fent kitűzött határidőben nem jelentkeznek : azoknak vizimüvei az idézett törvény 191. §-a értelmében nem létezőknek fog­nak tekintetni s az ily vizimüvekre nézve a viz­jogi törvény 163. és következő szakaszai és a hivatkozott általános miniszteri szabályrendelet 3—32. §-ai lesznek alkalmazandók. S.-a.-Ujhely, 1886. augusztus 20. Matolai Etele, alispán. 12462 sz. Zemplénmegye alispánjától. 10 főszolgabíró urnák. Ezen körözvények nyomozás és eredmény- röli jelentés végett kiadatnak. S.-a.-Ujhely, 1886. szept. 24. Alispán h. Viczmándy Ödön, főjegyző. Ragán József csékei lakostól f. évi szept. ó 19-én esteli órákban udvaráról ismeretlen tet­tesek 2 drb. lovát ellopták, egy pejszőrü 6 éves heréit, hátsó balcombján P. bélyeg, másik fekete szőrű 7 éves heréit, hátulsó jobb lába csüdibe kesely, hátsó bal combján T. bélyeggel, hátsó jobb lábára egy kicsit sánta, 9430. sz. Zubna község birájának jelentése szerint f. évi julius hó 16-än ottan egy 150 cmt. magas­ságú, barna pejszinü, két hátulsó lábán csülkön alól kesely, 6 és 9 év közti heréit ló bitangság- ban találtatván — Zubna község birájánál helyez­tetett el; felhívom ennélfogva tekintetes főszol­gabíró urat, hogy azt járása területén köröztetni s eredmény esetén jelentést tenni ne terheltessék. 12301. sz. Szentes községében f. évi augusztus hó 19-én egy 4 éves fehér szőrű, széles szarvú S. Ö. bé- lyegü üsző tinó vétetvén bitangságba, járása terü­letén köröztetni ne terheltessék. (Másolat.) 2287. sz. A bodrogközi járás szolgabirájától. Tekintetes alispán ur! Bacska községben f. é. aug. 21-én egy 6 éves fekete, csillagos homloku heréit ló vétetvén bitangságba, annak köröztetése iránt intézkedni mélfóztatnék. Kir.-Helmecz, 1886. szept. 13. Bencsik István s. k. főszolgabíró. 1710. sz. A homonnai járás jószolga­birájától. Tekintetes alispán ur ! F, évi szept. 15-én a topolovkai rétekben egy gazdátlan ökör talál­tatván, mely hihetőleg ugyancsak fent jelzett na­pon Homonnán tartott országos vásáron vásá­roltatván, hajtás közben eltévedt; a talált ökör Topolovkán az utaság marhái között tartatik. Leírása-, hegyi csopák, 5—6 éves, barna vörhe- nyes szinü, homloka egészen fehér, 3 lába térden alól és a farka fehér ; hátul a hátán mindkét ol­dalt K. forma betű van ki nyírva. Ezen körül­ményt országszerte leendő köröztetés céljából van szerencsém hivatalosan bejelenteni, Homonna, 1886. szept. 21. Mándy István, s. k. szolgabiró. 24,486. sz. • Közm. és közekedésügyi miniszt. Valamennyi törvényhatóságnak. A magyar korona területén érvényes vasúti üzletszabályzat némely határozmányainak, vala­mint az ahoz kiadott D. függelék némely pont­jainak módositása és kiegészítése tárgyában kiadott szabályrendelet (X. pótlék) továbbá a robbanékony tárgyak vasúti szállításának szabályozása tárgyában az 1880. évi julius hó i-én életbe lépett rendelet­hez kiadott V-ik pótlékot egy példányban és to­vábbi eljárás végett azzal küldöm meg a törvény- hatóságnak, hogy a netalán még szükséglendő példányokat közvetlenül az ' országos törvénytár szerkesztőségénél megrendelhető. Budapest. 1886. julius hó 10-én A miniszter helyett: Baross államtitkár. X. Pótlék a magyar korona területén érvényes vasúti üzletszabályzathoz. (V. pótlék az 1882. évi hivatalos kiadásához.) A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. mi- nisternek az 1874. évi hó 10-én 9,821. sz. alatt kiadott rendelettel életbeléptetett üzletszabályzat,

Next

/
Thumbnails
Contents