Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)

1886-09-26 / 39. szám

gyűjtése 2 írt 50 kr., Bárczy Benedek gyűjtése 15 írt, Kis-Kövesd és Szerdahely község 2 frt, Ladmócz község 5 frt 06 kr., Matolai Etele 2 frt, K.-Czigánd, N.-Géres község 4 frt 90 kr., Karcsa és N.-Rozvágy község 7 frt 23 kr, K.-Géres község 5 frt, »Zemplén“ gyűjtése 136 frt, báró Sennyei Lajosné gyűjtése 126 frt, báró Sennyei Mimi gyűjtése 50 frt, báró Sennyei Lajos adománya 200 frt, gróf Forgách László adománya 100 frt, gróf Te- leky Gyula adománya 100 frt, gróf Kornizs Mik- lósné adománya 100 frt, Szeghy Elemér 10 frt, Szmrecsányi János és Paula 20 frt, Meczner Béla és neje 20 frt, Bodrogközi takarékpénztár 20 frt, Évva András 1 frt, Markovics Miklós 2 frt, Császár Pál 1 frt, Soltész Pál 2 frt, Kriszten Ágoston 1 frt, Zsarnay Márton 1 frt, Dr. Képes Andor 1 frt, Schuszter 1 frt, Szűcs Ödön 1 frt, Alter Sándor 1 írt, Elek János 2 frt, Argalács Márk 1 Irt, Páll Lajos X frt, Séra Ferenc sitéri ref. lelkésztől 50 frt. Összesen 1198 frt 29 kr.

651/86. k. i. számv. sz.

A készpénzről szóló számadást 1198 frt 29 krnyi bevétellel, 1149 frt 59 krnyi kiadással s 48 frt 70 krnyi maradványnyal helyesnek találtam. S.-a.-Ujhelytt, 1886. évi julius hó 27-én. Dongó Gy. Géza, főszámvevő.

9850/86. alisp. sz.

Fogadják a nemes szivü adakozók a vármegye, valamint a segélyezett károsultak nevében ez alkalommal is legőszintébb köszönetemet.

S. -a.-Ujhelytt, 1886. évi szept. hó 20-án.

Matolai Etele,

alispán.

Nyugtatvány.

Azon 15 írtról, melyet dr. Hornyai Béla ur mint az általa készített s Boronkay és Soos kisasszonyok szives közreműködése mellett Ran- kon kisorsolt Mackart-csokorból bejött összeget a terebesi tűzvész alkalmával elégett özvegy Hrubocsákné neveletlen árvája tartási költsége fedezéséhez nekem átadott.

T. -Terebes, 1886. szept. 24.

Dr. Marikovszky Pál.

Felhívás.

Van szerencsém a magyar nyelvet és népnevelést Zemplén vármegyében terjesztő egyesület mélyen tisztelt tagjait felhivni, hogy tagsági dijaikat akár t. Bydeskuty Sándor egyesületi pénztárnok urnák közvetlenül, akár pedig f. évi október hó 2-án a megyeház kis termében, ahol én reggeli fél 9 órától délutáni 4 óráig há- lálás mély tisztelettel várni fogom, kezemhez lefizetni méltóztassanak, hogy az egyesület pénztárába kötelességszerüleg beszolgáltassam.

Beszterczey Ferenc, egyesületi körelnök.

Különfélék.

(Vármegyénknek kolera-járvány-bizottsága.)

a főispán elnöklete alatt f. hó 20-án gyűlést tartott. Ä vármegye főorvosa a több nyalábra menő kolerás aktáknak előleges és pontos áttanulmányozása után részletesen előadta, hogy a legutóbbi gyűlés (jul. 13-a) óta az egészségügyi viszonyok javítása, különösen pedig a kolerára vonatkozó preventív intézkedések tekintetéből, mik történtek a járásokban. Dicsérettel emelte ki a tokaji, gálszéesi, nagymihályi és varannói járások főszolgabiráit, akik járásaikban mindenütt példás buzgósággal (ahol a szükség úgy hozta magával pénzbüntetéssel is) érvényt szereztek a vármegye akaratának. A jegyzőkönyvi elismerésen kívül lelkes éljenzés volt a jutalmuk. A homonnai főszolgabíró is felvette már községeiben a szemlejegyzőkönyveket s megtette jarása területén a kívánatos óvó intézkedéseket, de ellenőrző és számon- kérő tenni valóit (ami a fődolog) ez ideig elvé gezni még érkezése nem volt, A többi járások fő- szolgabiráihoz a középponti bizottság ismételve is fulmináns rendeletet fog menesztetni. A szinnai járás főszolgabirájához is, aki jelentésében a közegészségügyi állapotokat kitünöeknek mondja. A vidéki járványbiztosok és pótbiztosok, számszerint 62-én, akik közigazgatási állásuknál fogva a vármegyét kormányozó alispánnak helyettesei, fel hivattak, hogy helyzetüknek tudatában és a rendeltetésükre álló szakközegekkel karöltve, utazzák be kerületeiket s világosítsák fel a közönséget a köztisztasági követelményekről, a törvény szigoráról s a mulasztásnak anyagi és erkölcsi súlyos következményeiről. A vidéki járványbiztosok ügy- buzgóságával fog arányban állani a vidék fel- készültsége a fenyegető ellenséggel szemben. Minthogy pedig a vidéki járványbiztösok egytöl-egyig zelózus egyéniségek, a középponti bizottság egy bizonyos fokával a nyugodtságnak néz a félelmetes árny közeledése felé. Dr. Raiz Gedeon indítványa, melyszerint a kolera által okozandó nyomor társadalmi utón enyhitessék se végből, mert a közös vei szedelem érzete összeforrasztja az embereket a véde kezesben, a vidéki járványbiztosok utasitandók lennének, hogy könyöradományok gyűjtésére hívják fel a társadalmat s az emberszeretetnek ily módon való nyilvánulására a nők lelkes közre- munkálását igyekezzenek megnyerni — helyesléssel találkozván, a vidéki biztosok érdeklődése ebben az irányban is felköltetni határoztatott. Mert az országos kormánytól kieszközölni remélt pénzbeli segedelem a legjobb esetben js csak előlegül tekinthető, melyet az egyes községeknek majdan vissza keilend tériteniök. Meg azután ennek a segedelemnek speciális rendeltetése van. A járványorvosok dijazása, a disloká- ciók-, orvosszerek nyújtása- és hasonlókra fog az fölmenni. A nyomor mindenütt és minden időben a társadalomhoz emeli fel esdő szavát s a társadalom emberbaráti öntudatában találja ju- tal'mát. Foglalkozott a gyűlés a vármegye területén levő munkástelepek egészségügyi gondozásának kérdéseivel is. A vállalkozók ba- rak-kórházak felállítására s ápolók tartására uta- sittattak. A jégvermek gondozása a községeknek kiváló figyelmébe ajánltatott. Felhivatott a hatóság figyelme arra is, hogy az izraeliták halottjainak rendesen s jól lezáródó koporsókban leendő eltakarittatását szigorúan ellenőrizzék, Nem kerülték el a középpont figyelmét a „Hegyalja fecskéi sem, vagyis a kivált Mádon és Tályán kora tavasztól késő őszig szőlőmunkát teljesítő lengyel munkások. Mád és Tálya nagyközségek felhivattak, hogy azonnal kolera-bizottságot alakítsanak, kolera-kórházakat állíttassanak. Főleg pedig Tálya, (ahol sértés nélkül legyen mondva) a város köz- kutjai mellett a sertések heverő helye van s ahol (célzatosság nélkül legyen mondva) a karbolsavat az adóvégrehajtó kifüstölésére használják, utasítva lett közegészségügyének modernebb adminisztrálására. Szóval a középponti bizottság az egész vármegye közegészségügyével behatóan foglalkozott: dicsérte a dicsérendőt, korholta a korholandót s a vármegye főorvosa (tervben) augiásí munkát végzett. Hányszor fogja még az valóságos próbára hívni Herkules erejét? De nagy könnyebe- désünkre szolgálhat fáradhatatlan főispánunknak az a kijelentése, hogy ha a baj, mitől isten óvjon, reánk veti magát, ő mindenütt elől fog járni a védelemben. Sok, mindennél többet érő sikert remél- lünk vármegyénk fő- és alispánjainak abbeli önkéntes vállalkozásaiktól, hogy legközelebb körútra mennek a főorvos társaságában, személyes meggyőződést szerezni a közegészségügyi állapotok felől. Reményeikben ne csalatkozzanak! Legyen minden a várakozáson felül álló.

(Dókus Gyulát) a s.-a.-újhelyi járás jeles főszolgabiráját, aki a közszolgálat terén szerzett érdemeivel már a legfelsőbb helyen is teljes mél- tánylatra talált, újabb kitüntetés érte. Az elösme- rés koszorúját a szeretet és bizalom kezével mostan a tíszáninr.eni ev. ref. egyházkerület illesztette fejére, amennyiben őtet Tarczalon f. hó 20 án tartott közgyűlése alkalmával a s.-pataki ref. főiskolának világi algondnokául választotta meg dr. Lengyel Endre ellenében. A Rákó- cziak hazafias szellemétől áthatott s a jelenben egykori hírnevének magaslatára visszahelyezkedett , főiskolának e kitüntető érdempolcán tiszteletre méltó barátunkat midőn teljes szívből üdvözöljük, egyszersmind kívánjuk, hogy őtet a közügyek legfontosabbikának, a magyar hazafias szellemű főiskolai képzésnek öntudatos intézésében a gondviselés hoszu és erőben gazdag élettel áldja meg.

(Néh. Boruth Elemér emlékezete.) A Petőfi társaság a nyári szünetek után f. hó 19-én tartotta meg első és igen szépen látogatott ülését. Az ülésen Kotnócsy József elnökölt, aki a társaság nevében kegyeletesen emlékezett meg a társulat jeles tagjáról néh. Borúth Elemérről.

(S.-a.-Ujhely város közönségének) kiváló figyelmébe ajánljuk vármegyénk középponti járvány bizottságának abbeli határozatát, illetve kérelmét, hogy a községi helyi járványbizott- ságot, melynek elnöke dr. Schön Vilmos nagy fontosságú tevékenységében gyámolitani igyekezzék. Ha a közegészségügy érdekében orvoslandó panasza van a közönség bármely tagjának, jelentse be azt írásban közvetetlenül a a helyi járványbizottság elnökségéhez. A fenyegető közös veszély ellenében csak egyesült erővel és közös akarattal léphetünk fel sikert remélhetőleg.

(Lengyel vendégeink) díszes névsora napról- napra szaporodik. A mai napig jelentkezettek száma már elérte a 20C-at, de kilátásunk lehet arra, hogy e szám az ünnep napjáig, vagyis f. hó 29-éig, megkétszereződik. Az ünnepies fogadtatásra és barátságos vendéglátásra városunk közönsége már teljesen fel van készülve. A vendégek névsorát a rendező bizottság elnökségénél megtekintettük s örömmel győződtünk meg abból, hogy a lengyel társadalomnak legelőkelőbb képviselői szerencséltetik Hegyaljánkat barátságos látogatásukkal. Lapunk múlt számában közöltük már a lengyel-ünnep prográmmját. Annak kiegészítéséül bemutatjuk mostan a táncmulatságrendező bizottságot. Elnöke: Dókus Gyula,

j helyettese : Éhlert Gyula. Bizottsági tagok : Bessenyey László, Hubiczki, Lehoczky Sándor, Kálnitzky Géza, Kapy Lajos, Kazinczy Gábor, Kincsessy Péter, Klimó Menyhért, Kossuth János, Kun Géza, Mester István, Pintér István, Rátz Kálmán. Rátz István, Spóner Gyula, Sziráki Barna. Végül megjegyezzük, hogy a táncmulatság a közös vacsora befejezésekor (tehát f. hó 29-én esteli 9 órakor) kezdődik a táncteremmé átalakított színházi helyiségben, melyből ez alkalomra a szinpadot is eltávolították. A táncterem feldíszítésén serényen dolgoznak. Minthogy a táncmulatság jövedelme fele részben lengyel, másik felerészben pedig magyar jótékonysági célra fog fordittatni, óhajtandó dolog, hogy a mi részünröl való látogatottság a lengyel testvérek résztvevősével kellő arányban álljon. F. hó 30-án kedves lengyeleink már búcsút vesznek tőlünk, hogy Kassát, — hová a tejgazdasági-kiállítás rendezőségétől szives meghívást kaptak, tisztelhessék meg látogatásukkal.

(Megnyílt az ég.) Ritka szép természeti tünemény mutatkozott f. hó 24-én esteli 9!4 órakor S.-a.-Ujhelytől keletre, Borsi falu irányában az ég koromsötét boltozatán. A látóhatárral vizirányosan mintegy 20 mtrnyi hoszuságu s 2 mtrnyi szélességű a szivárvány színében pompázó fény-szalag gyuladt ki az égen s a fönséges transparent körülbelől egy jó percnyi ideig élénken világítva lassan elsötétült. Midás király unokáinak egyike officinájának ajtajából gyönyörködvén az égi látományban erőt, egészséget és pénzt kért a magasságbeliektől, mert úgymond, aki olyankor kér, azt biztosan meghallják ott fönt. Siettünk követni mi is a jó példát a »Zemplén” olvasói nevében.

(Jegyzői szigorlatok) Zemplén vármegye szak- bizottsága előtt f. hó 23-án négy jegyző-jelölt, névszerint Balogh István, D el y Endre, K a n t h a Vilmos és Szer nyák István tette le sikeresen a jegyzői szigorlatot. Ajánljuk őket a járási főszolgabirák és községek figyelmébe.

(A hivatalos ősz) f. hó 23-án, reggeli 4 óra 24 perckor kezdődött. Időjárásunk is alkalmaz kodott az ősz hivatalos jellegéhez. Hideg szél koppasztja a fákat. Az ég szeme is siróra áll. Tartani lehet attól, hogy beállanak a szünetlen őszi esőzések s elrontják a lengyel szomszédok látó gatása alkalmára, f. hó 29-ére, gyűjtögetett szüreti kedvünket; de félni lehet attól is, hogy a »Hegy- alja1, melynek az 1886 év csapásaiból oly bőven kijutott, az idén locs-pocsban fog szüretelni.

(A városi képviselő testület) folyó hó 19-én tartott közgyűlésében az itt állomásozó könnyű lovasság két századának továbbra leendő itt maradhatása tárgyában a vármegye alispánjának folyó évi 122. sz. a. kelt intézménye következtében elhatároztatott, hogy miután a köz- biztosság érdekében a vármegye területén elszállásolni rendelt lovasságot a város közönsége a vármegye lakosságának érdekében és ennek az egyénenkinti beszállásolás terhétől való megmentése tekintetéből már a második évre tartja tö megesen elszállásolva és habár a vármegye legközelebb tartott közgyűlésében a lovasságnak más helyre leendő elszállásolását elrendelte, miután azonban a tömeges beszállásolásra felhasznált férőhelyiségek jövő 1887. évi ápril 24-ig béreltettek ki, s igy a katonaságnak azonnali áthelyeztetése által a város közönsége a katonakincstár által a férőhelyiségekért fizetett térítési dijjak elvesztésével anyagi kárt szenvedne, belenyugszik abba, hogy a lovasság jövő 1887. évi ápril 24 ik napjáig itt maradhasson; miután azonban a lovasság ezen tömeges elszállásolása a vármegye lakosságának érdekében történt s ezt a város közönsége a jelenlegi belenyugvás kimondásával két teljes évig anyagi erejének megfeszítésével teljesítette, illetve teljesitendi, a képviselőtestület előbbi belenyugvását azon határozott feltételhez kötötte, hogy úgy a múltra, mint a jelenre a férőhelyiségekért a katonakincstár által fizetett téritési dijakon felül tett, illetve teendő kiadásainak, mint a vármegye közönségével szemben jogos és méltányos követelésnek az 1879. évi XXXVII. t. c. értelmében leendő megtérít- tetéséhez továbbra is ragaszkodik és reméli a képviselőtestület, hogy miután ezen tömeges elszállásolás a vármegye lakosságának az egyénenkinti beszállásolás terhétől történt megmentése által a vármegye közönségére nézve jótétemény volt, a város közönségének jogos és méltányos követelése a vármegye által megtéríttetik, és miután a lovasságnak más helyre leendő áthelyezését a városi képviselőtestület már több Ízben kérelmezte, az e vonatkozásban tett lépései azonban eredményhez nem vezettek, felkéretni határoztatott a vármegye alispánja, hogy a lovasság itt tanyázó két századának 1887. évi ápril 24-ik napjától más helyre leendő áthelyezését már eleve eszközölni szíveskedjék. Ugyanazon közgyűlésben meghatalmaztatott a város főbírája, hogy a járványbizottság javaslata alapján a kolera járványnyal szemben teendő óvóintézkedésekkel felmerülendő kiadásokat esetről-esetre utalványozhassa.