Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)

1886-09-26 / 39. szám

gyűjtése 2 írt 50 kr., Bárczy Benedek gyűjtése 15 írt, Kis-Kövesd és Szerdahely község 2 frt, Ladmócz község 5 frt 06 kr., Matolai Etele 2 frt, K.-Czigánd, N.-Géres község 4 frt 90 kr., Karcsa és N.-Rozvágy község 7 frt 23 kr, K.-Géres köz­ség 5 frt, »Zemplén“ gyűjtése 136 frt, báró Sennyei Lajosné gyűjtése 126 frt, báró Sennyei Mimi gyűj­tése 50 frt, báró Sennyei Lajos adománya 200 frt, gróf Forgách László adománya 100 frt, gróf Te- leky Gyula adománya 100 frt, gróf Kornizs Mik- lósné adománya 100 frt, Szeghy Elemér 10 frt, Szmrecsányi János és Paula 20 frt, Meczner Béla és neje 20 frt, Bodrogközi takarékpénztár 20 frt, Évva András 1 frt, Markovics Miklós 2 frt, Csá­szár Pál 1 frt, Soltész Pál 2 frt, Kriszten Ágos­ton 1 frt, Zsarnay Márton 1 frt, Dr. Képes An­dor 1 frt, Schuszter 1 frt, Szűcs Ödön 1 frt, Al­ter Sándor 1 írt, Elek János 2 frt, Argalács Márk 1 Irt, Páll Lajos X frt, Séra Ferenc sitéri ref. lel­késztől 50 frt. Összesen 1198 frt 29 kr. 651/86. k. i. számv. sz. A készpénzről szóló számadást 1198 frt 29 krnyi bevétellel, 1149 frt 59 krnyi kiadással s 48 frt 70 krnyi maradványnyal helyesnek találtam. S.-a.-Ujhelytt, 1886. évi julius hó 27-én. Dongó Gy. Géza, főszámvevő. 9850/86. alisp. sz. Fogadják a nemes szivü adakozók a várme­gye, valamint a segélyezett károsultak nevében ez alkalommal is legőszintébb köszönetemet. S. -a.-Ujhelytt, 1886. évi szept. hó 20-án. Matolai Etele, alispán. Nyugtatvány. Azon 15 írtról, melyet dr. Hornyai Béla ur mint az általa készített s Boronkay és Soos kisasszonyok szives közreműködése mellett Ran- kon kisorsolt Mackart-csokorból bejött összeget a terebesi tűzvész alkalmával elégett özvegy Hrubocsákné neveletlen árvája tartási költsége fedezéséhez nekem átadott. T. -Terebes, 1886. szept. 24. Dr. Marikovszky Pál. Felhívás. Van szerencsém a magyar nyelvet és nép­nevelést Zemplén vármegyében terjesztő egyesü­let mélyen tisztelt tagjait felhivni, hogy tagsági dijaikat akár t. Bydeskuty Sándor egye­sületi pénztárnok urnák közvetlenül, akár pedig f. évi október hó 2-án a megyeház kis termében, ahol én reggeli fél 9 órától délutáni 4 óráig há- lálás mély tisztelettel várni fogom, kezemhez le­fizetni méltóztassanak, hogy az egyesület pénztá­rába kötelességszerüleg beszolgáltassam. Beszterczey Ferenc, egyesületi körelnök. Különfélék. (Vármegyénknek kolera-járvány-bizottsága.) a főispán elnöklete alatt f. hó 20-án gyűlést tar­tott. Ä vármegye főorvosa a több nyalábra menő kolerás aktáknak előleges és pontos áttanulmá­nyozása után részletesen előadta, hogy a leg­utóbbi gyűlés (jul. 13-a) óta az egészségügyi vi­szonyok javítása, különösen pedig a kolerára vo­natkozó preventív intézkedések tekintetéből, mik történtek a járásokban. Dicsérettel emelte ki a tokaji, gálszéesi, nagymihályi és varannói járások főszolgabiráit, akik járásaikban mindenütt példás buzgósággal (ahol a szükség úgy hozta magával pénzbüntetéssel is) érvényt szereztek a vármegye akaratának. A jegyzőkönyvi elismerésen kívül lelkes éljenzés volt a jutalmuk. A homonnai fő­szolgabíró is felvette már községeiben a szemle­jegyzőkönyveket s megtette jarása területén a kí­vánatos óvó intézkedéseket, de ellenőrző és számon- kérő tenni valóit (ami a fődolog) ez ideig elvé gezni még érkezése nem volt, A többi járások fő- szolgabiráihoz a középponti bizottság ismételve is fulmináns rendeletet fog menesztetni. A szinnai járás főszolgabirájához is, aki jelentésében a köz­egészségügyi állapotokat kitünöeknek mondja. A vidéki járványbiztosok és pótbiztosok, számszerint 62-én, akik közigazgatási állásuknál fogva a vár­megyét kormányozó alispánnak helyettesei, fel hivattak, hogy helyzetüknek tudatában és a ren­deltetésükre álló szakközegekkel karöltve, utazzák be kerületeiket s világosítsák fel a közönséget a köztisztasági követelményekről, a törvény szigo­ráról s a mulasztásnak anyagi és erkölcsi súlyos következményeiről. A vidéki járványbiztosok ügy- buzgóságával fog arányban állani a vidék fel- készültsége a fenyegető ellenséggel szemben. Mint­hogy pedig a vidéki járványbiztösok egytöl-egyig zelózus egyéniségek, a középponti bizottság egy bizonyos fokával a nyugodtságnak néz a félel­metes árny közeledése felé. Dr. Raiz Gedeon in­dítványa, melyszerint a kolera által okozandó nyomor társadalmi utón enyhitessék se végből, mert a közös ve­i szedelem érzete összeforrasztja az embereket a véde kezesben, a vidéki járványbiztosok utasitandók lennének, hogy könyöradományok gyűjtésére hív­ják fel a társadalmat s az emberszeretetnek ily módon való nyilvánulására a nők lelkes közre- munkálását igyekezzenek megnyerni — helyes­léssel találkozván, a vidéki biztosok érdeklődése ebben az irányban is felköltetni határoztatott. Mert az országos kormánytól kieszközölni remélt pénzbeli segedelem a legjobb esetben js csak előlegül tekinthető, melyet az egyes közsé­geknek majdan vissza keilend tériteniök. Meg azután ennek a segedelemnek speciális rendelte­tése van. A járványorvosok dijazása, a disloká- ciók-, orvosszerek nyújtása- és hasonlókra fog az fölmenni. A nyomor mindenütt és minden idő­ben a társadalomhoz emeli fel esdő szavát s a társadalom emberbaráti öntudatában találja ju- tal'mát. Foglalkozott a gyűlés a vármegye terü­letén levő munkástelepek egészségügyi gondozásának kérdéseivel is. A vállalkozók ba- rak-kórházak felállítására s ápolók tartására uta- sittattak. A jégvermek gondozása a községeknek kiváló figyelmébe ajánltatott. Felhivatott a ható­ság figyelme arra is, hogy az izraeliták halottjai­nak rendesen s jól lezáródó koporsókban leendő eltakarittatását szigorúan ellenőrizzék, Nem kerülték el a középpont figyelmét a „Hegyalja fecskéi sem, vagyis a kivált Mádon és Tályán kora tavasz­tól késő őszig szőlőmunkát teljesítő lengyel mun­kások. Mád és Tálya nagyközségek felhivattak, hogy azonnal kolera-bizottságot alakítsanak, ko­lera-kórházakat állíttassanak. Főleg pedig Tálya, (ahol sértés nélkül legyen mondva) a város köz- kutjai mellett a sertések heverő helye van s ahol (célzatosság nélkül legyen mondva) a karbolsavat az adóvégrehajtó kifüstölésére használják, utasítva lett közegészségügyének modernebb adminisztrálá­sára. Szóval a középponti bizottság az egész vár­megye közegészségügyével behatóan foglalkozott: dicsérte a dicsérendőt, korholta a korholandót s a vármegye főorvosa (tervben) augiásí munkát vég­zett. Hányszor fogja még az valóságos pró­bára hívni Herkules erejét? De nagy könnyebe- désünkre szolgálhat fáradhatatlan főispánunknak az a kijelentése, hogy ha a baj, mitől isten óvjon, reánk veti magát, ő mindenütt elől fog járni a véde­lemben. Sok, mindennél többet érő sikert remél- lünk vármegyénk fő- és alispánjainak abbeli ön­kéntes vállalkozásaiktól, hogy legközelebb kör­útra mennek a főorvos társaságában, sze­mélyes meggyőződést szerezni a közegészségügyi állapotok felől. Reményeikben ne csalatkozzanak! Legyen minden a várakozáson felül álló. (Dókus Gyulát) a s.-a.-újhelyi járás jeles főszolgabiráját, aki a közszolgálat terén szerzett érdemeivel már a legfelsőbb helyen is teljes mél- tánylatra talált, újabb kitüntetés érte. Az elösme- rés koszorúját a szeretet és bizalom kezével mostan a tíszáninr.eni ev. ref. egyházkerület illesz­tette fejére, amennyiben őtet Tarczalon f. hó 20 án tartott közgyűlése alkalmával a s.-pataki ref. főiskolának világi algondnokául választotta meg dr. Lengyel Endre ellenében. A Rákó- cziak hazafias szellemétől áthatott s a jelenben egykori hírnevének magaslatára visszahelyezkedett , főiskolának e kitüntető érdempolcán tiszteletre méltó barátunkat midőn teljes szívből üdvözöljük, egyszersmind kívánjuk, hogy őtet a közügyek legfontosabbikának, a magyar hazafias szellemű főiskolai képzésnek öntudatos intézésében a gondviselés hoszu és erőben gazdag élettel áldja meg. (Néh. Boruth Elemér emlékezete.) A Pe­tőfi társaság a nyári szünetek után f. hó 19-én tartotta meg első és igen szépen látogatott ülését. Az ülésen Kotnócsy József elnökölt, aki a társaság nevében kegyeletesen emlékezett meg a társulat jeles tagjáról néh. Borúth Elemérről. (S.-a.-Ujhely város közönségének) kiváló figyelmébe ajánljuk vármegyénk középponti jár­vány bizottságának abbeli határozatát, illetve kérelmét, hogy a községi helyi járványbizott- ságot, melynek elnöke dr. Schön Vilmos nagy fontosságú tevékenységében gyámolitani igyekez­zék. Ha a közegészségügy érdekében orvoslandó panasza van a közönség bármely tagjának, jelentse be azt írásban közvetetlenül a a helyi járványbizottság elnökségéhez. A fenye­gető közös veszély ellenében csak egyesült erő­vel és közös akarattal léphetünk fel sikert re­mélhetőleg. (Lengyel vendégeink) díszes névsora napról- napra szaporodik. A mai napig jelentkezettek száma már elérte a 20C-at, de kilátásunk lehet arra, hogy e szám az ünnep napjáig, vagyis f. hó 29-éig, megkétszereződik. Az ünnepies fogad­tatásra és barátságos vendéglátásra városunk közönsége már teljesen fel van készülve. A ven­dégek névsorát a rendező bizottság elnökségénél megtekintettük s örömmel győződtünk meg ab­ból, hogy a lengyel társadalomnak legelőkelőbb képviselői szerencséltetik Hegyaljánkat barátságos látogatásukkal. Lapunk múlt számában közöltük már a lengyel-ünnep prográmmját. Annak kiegé­szítéséül bemutatjuk mostan a táncmulatság­rendező bizottságot. Elnöke: Dókus Gyula, j helyettese : Éhlert Gyula. Bizottsági tagok : Bessenyey László, Hubiczki, Lehoczky Sándor, Kálnitzky Géza, Kapy Lajos, Kazinczy Gábor, Kincsessy Péter, Klimó Menyhért, Kossuth János, Kun Géza, Mester István, Pintér István, Rátz Kálmán. Rátz István, Spóner Gyula, Sziráki Barna. Végül megjegyezzük, hogy a táncmulatság a közös vacsora befejezésekor (tehát f. hó 29-én esteli 9 órakor) kezdődik a táncteremmé átalakí­tott színházi helyiségben, melyből ez alkalomra a szinpadot is eltávolították. A táncterem feldíszí­tésén serényen dolgoznak. Minthogy a táncmu­latság jövedelme fele részben lengyel, másik fele­részben pedig magyar jótékonysági célra fog fordittatni, óhajtandó dolog, hogy a mi részünröl való látogatottság a lengyel testvérek résztvevő­sével kellő arányban álljon. F. hó 30-án kedves lengyeleink már búcsút vesznek tőlünk, hogy Kassát, — hová a tejgazdasági-kiállítás rendező­ségétől szives meghívást kaptak, tisztelhessék meg látogatásukkal. (Megnyílt az ég.) Ritka szép természeti tü­nemény mutatkozott f. hó 24-én esteli 9!4 óra­kor S.-a.-Ujhelytől keletre, Borsi falu irányában az ég koromsötét boltozatán. A látóhatárral vizirányosan mintegy 20 mtrnyi hoszuságu s 2 mtrnyi szélességű a szivárvány színében pompázó fény-szalag gyuladt ki az égen s a fönséges transparent körülbelől egy jó percnyi ideig élén­ken világítva lassan elsötétült. Midás király uno­káinak egyike officinájának ajtajából gyönyör­ködvén az égi látományban erőt, egészséget és pénzt kért a magasságbeliektől, mert úgy­mond, aki olyankor kér, azt biztosan meghallják ott fönt. Siettünk követni mi is a jó példát a »Zemplén” olvasói nevében. (Jegyzői szigorlatok) Zemplén vármegye szak- bizottsága előtt f. hó 23-án négy jegyző-jelölt, névszerint Balogh István, D el y Endre, K a n t h a Vilmos és Szer nyák István tette le sikeresen a jegyzői szigorlatot. Ajánljuk őket a járási főszolgabirák és községek figyel­mébe. (A hivatalos ősz) f. hó 23-án, reggeli 4 óra 24 perckor kezdődött. Időjárásunk is alkalmaz kodott az ősz hivatalos jellegéhez. Hideg szél koppasztja a fákat. Az ég szeme is siróra áll. Tartani lehet attól, hogy beállanak a szünetlen őszi esőzések s elrontják a lengyel szomszédok látó gatása alkalmára, f. hó 29-ére, gyűjtögetett szüreti kedvünket; de félni lehet attól is, hogy a »Hegy- alja1, melynek az 1886 év csapásaiból oly bőven kijutott, az idén locs-pocsban fog szüretelni. (A városi képviselő testület) folyó hó 19-én tartott közgyűlésében az itt állomásozó könnyű lovasság két századának továbbra leendő itt maradhatása tárgyában a vármegye alispán­jának folyó évi 122. sz. a. kelt intézménye kö­vetkeztében elhatároztatott, hogy miután a köz- biztosság érdekében a vármegye területén elszál­lásolni rendelt lovasságot a város közönsége a vármegye lakosságának érdekében és ennek az egyénenkinti beszállásolás terhétől való megmen­tése tekintetéből már a második évre tartja tö megesen elszállásolva és habár a vármegye leg­közelebb tartott közgyűlésében a lovasságnak más helyre leendő elszállásolását elrendelte, mi­után azonban a tömeges beszállásolásra felhasz­nált férőhelyiségek jövő 1887. évi ápril 24-ig béreltettek ki, s igy a katonaságnak azonnali áthelyeztetése által a város közönsége a katona­kincstár által a férőhelyiségekért fizetett térítési dijjak elvesztésével anyagi kárt szenvedne, bele­nyugszik abba, hogy a lovasság jövő 1887. évi ápril 24 ik napjáig itt maradhasson; miután azon­ban a lovasság ezen tömeges elszállásolása a vár­megye lakosságának érdekében történt s ezt a város közönsége a jelenlegi belenyugvás kimon­dásával két teljes évig anyagi erejének megfeszí­tésével teljesítette, illetve teljesitendi, a képviselő­testület előbbi belenyugvását azon határozott fel­tételhez kötötte, hogy úgy a múltra, mint a jelenre a férőhelyiségekért a katonakincstár által fizetett téritési dijakon felül tett, illetve teendő kiadásainak, mint a vármegye közönségével szem­ben jogos és méltányos követelésnek az 1879. évi XXXVII. t. c. értelmében leendő megtérít- tetéséhez továbbra is ragaszkodik és reméli a képviselőtestület, hogy miután ezen tömeges el­szállásolás a vármegye lakosságának az egyénen­kinti beszállásolás terhétől történt megmentése által a vármegye közönségére nézve jótétemény volt, a város közönségének jogos és méltányos követelése a vármegye által megtéríttetik, és miután a lovasságnak más helyre leendő áthelye­zését a városi képviselőtestület már több Ízben kérelmezte, az e vonatkozásban tett lépései azon­ban eredményhez nem vezettek, felkéretni hatá­roztatott a vármegye alispánja, hogy a lovasság itt tanyázó két századának 1887. évi ápril 24-ik napjától más helyre leendő áthelyezését már eleve eszközölni szíveskedjék. Ugyanazon köz­gyűlésben meghatalmaztatott a város főbírája, hogy a járványbizottság javaslata alapján a kolera járványnyal szemben teendő óvóintézkedésekkel felmerülendő kiadásokat esetről-esetre utalvá­nyozhassa.

Next

/
Thumbnails
Contents