Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)
1886-09-19 / 38. szám
Morva, 1886. szept. 12Tek. Szerkesztő ur ! Mivel tudjuk, hogy becses lapja a közérdeknek mindenkor szószólója volt. tisztelettel kérjük, szíveskedjék ezúttal is, az adózó szegény nép érdekében, az alanti soroknak b. lapjában helyt adni. *) Midőn a »Zemplén« f. évi május 23-iki számában azt olvastuk, hogy a megyei közgyűlés határozatából a vásárhelyi körorvosnak megrendeltetett, „hogy 15 nap alatt a kör székhelyére tegye át lakását, ellen esetheti állásától felmentettnek fog tekintetni és helye pályázat utján újból lesz betöltendői azt gondoltuk, hogy már most mindenki fogja tudni, mi körül forog a dolog és hogy első sorban a képviselő-testület fog sietni a vele két év óta játékot űzött orvossal a leg rövidebben elbánni és vele szemben a törvény betűjét szigorúan érvényesíteni. De nagyon csalatkoztunk. Az illető testület, mintha csak az orvostól e célra szemen szedetett és jól megros- táltatott volna, annyira megfeledkezett magamagáról, a törvény utasításáról és a nép érdekében elvállalt kötelezettségéről, hogy a választásra kitűzött napon önkényt felmentette az orvost azon nyilvánosan adott Ígéretétől, hogy a körbe teszi át lakását, ezzel bebizonyítván, hogy neki nem a szegény nép, de az orvos érdeke a fő. Már most kérdezem : mindegy az, ha a körorvos a körben, például Bánóczon lakik, hová a szegény beteg ember (ha Morván, Vásárhelyen vagy Bánóczon lakik) még gyalog is, de mindenesetre egy pár krajcárért eljuthat; vagy 1—2 órára tjávol a körön kívül, vagy Nagymihályban, ahová gyalog már semmikép, de szekeren is csak 2 írtért juthat ?! Csak ne mondják, hogy »nem akadt más pályázó*, mert azóta, mióta a mostani körorvos bitorolta ezen nagyon jól űzetett állomást, már akadt derék körorvosa Terebesnek. Málczának, sőt még Mezőlaborcznak is; sőt tudjuk, hogy kínálkozott hozzánk is egy, de akkor azt mondták az illetőnek, hogy »az állomás be van töltve®, noha nem volt, mert az a föltétel, hogy a körorvos a körben lakjék, mai napig sincs beváltva. Körünkre nézve pedig, nem az a lényeges, ki az az orvos? jó fiu-e ? kedélyes cimbora-e? hanem, hol lakik? mert ha Nagy- mihályba kell már mennünk, választhatunk saját tetszésünk szerint a sokból a legjobbat, van ott elég! Mai napon a szegény adózó nép minden garasával számol és ha ezt a törvény értelmében odaadja, hogy saját orvosa legyen, a törvényt nem szabad kárára értelmezni, mert különben épp a szegény beteg, lesz áldozata az érdekében létesített olcsó és könnyen hozzáférhető intézménynek. Tehát: vagy körorvos a körben, vagy seholsem ! Kiváló tisztelettel. Egy földbirtokos. ♦ Tanügyi rovat. Iparbizottságunk figyelmébe. Beköszöntött az 188® 7-iki tanév. A szülék reménytelt szívvel hozzák gyermekeiket az iskolába; az iparosok is, eleget teendők a törvénynek, elküldik tanulóikat oda az életben oly szükséges ismeretek elemeinek elsajátítása végett. Ha áldoznak a szülék gyermekeikért, áldoznak a mesterek is tanulóikért és várhatják is az anyagi áldozataikkal arányban álló erkölcsi eredményt. De legtöbbször a csalódás keserű érzete a nem várt eredmény. Miért történik ez igy — az okokat jelenleg firtatni nem akarom és csak annyit jegyzek meg, hogy magyarázata a körülményekben rejlik. Szabad legyen nekem e helyütt inkább az ipartörvény 168. §. c) illetve 5-ik pontjára utalnom, melynél fogva kivihető az, hogy az iparhatósági megbízottak városunkban ez ideig életbe még nem léptetett, nagy horderővel biró határo zatot hozhassanak a többi közt pl. a tekintetben, hogy mikor szabadulhat fel egy iparos tanuló. Mert a könnyű szerrel való felszabadulásnak megnehezítése az iparban, az iskolában felmutatandó sikerre, eredményre nézve határozottan lényeges és jó hatással bir. Sajnos, s véleményem szerint az ipariskolát majdnem fölöslegessé tevő dolog az eddig szokássá vált eljárás. Ugyanis : nem egy eset volt, a midőn a mester tanulóját 2—3 éven át nem küldte iskolába, mig a 4-ik évre ugy-ahogy ellá- togattatta oda, de csak azért, hogy a hu isk. bizonyítványt kapjou és igy minden akadály nélkül felszabadulhasson. És a tanuló iskolai bizo nyitványt kap, mert járt iskolába és felszabadul, mert lejárt a szerződésileg kikötött 4 év. Pedig a űu a legtöbb esetben még a betűket sem ismeri és mesterségében is a legnagyobb kontár. Az ilyenből lesz aztán segéd, idővel mester. Egy másik eset: a fiú temérdek órát akarattal is elmulaszt; mestere ezért meg lesz bírságolva, de a fiú, a hibás, büntetésére a törvény csak annyit határoz, hogy ha 20 napot elmulaszt, tartozik az osztályt ismételni. Nézetem szerint ez nem is büntetés, és nem is törődik ezzel az iparos tanuló, mert ha itt a felszabadulás ideje, bizony felszabadul ő. — Hanem ha az iparbizott- sag az említett § által adott jognál fogva kimondaná, hogy az olyan tanuló, aki elegendő iskolai eredményt, mesterségében kellő jártasságot nem tanúsít; aki saját hibája folytán sok tanórát mulasztott 6—12 hónappal később fog felszabadulni, és határozatát szigorúan végrehajtaná: biztosra vehető, hogy a kontároknak és a tanóra-mulasztásoknak száma nagy mérvben csökkene, az ügyes, műveltebb segédek száma pedig örvendetesen gyarapodnék. Az előbbihez hasonló büntetés volna szabandó a rósz viseletű tanulóra. Az ily büntetések kiszabásánál természetesen a tantestület véleménye lenne mindenkor mérvadó. Ily intézkedések hazánknak nem egy városában vannak már életbe léptetve és létesitésük nálunk is meg lett pendítve; de az ige, hogy mikor fog testté válni, az a jövő titka. Mindenesetre hatalmas ösztönzője lenne ez az ipartanulóknak arra való nézve, hogy a tanórákra pontosan eljárjanak, magukat mindenütt illedelmesen viseljék és saját mesterségükben mennél nagyobb jártasságra törekedjenek. Ez utóbbihoz a legfőbb rugót, az ügyesség és szorgalom kimutatására a legcélszerűbb alkalmat a minden tanév végén rendezendő tanulói ipar-kiállítás lenne hivatva szolgáltatni. Ennek sikerülte, nagyobb mérvben való ismétlődése, előreláthatólag honi iparunk felvirágzására nagy hatással lenne 1 Úgy is legyen ! —eh - I. HIVATALOS RÉSZ. 12,230. 86 alisp. Zemplénmegye alispánjától. Körlevél a megyei járványbiztos urakhoz. Több oldalról kérdések intéztetvén hozzám, hogy utasítás hiányábán mi legyen a megyei járványbiztos urak feladata a nagyon közelgő kolerajárványnyal szemben? Ezekre van szerencsém a t. ez. járványbiztos urak tudomására hozni, hogy természetszerűleg nem lehet más, mint a hatósági intézkedések végrehajtásának ellenőrzése. Mi végből tiszteletteljesen felkérem a t. c. járványbiztos urakat, hogy tekintettel a hazánk fővárosában is már fellépett kolera-járványra a nekik beosztott járványkerületet beutazni s a tapasztaltakról nekem akár közvetlenül, akár az illető szolgabiró utján jelentést tenni, de az elrendelt hatósági intézkedések foganatosítását továbbra is szemmel tartani szíveskedjenek. A talált hiányok megszüntetésének legrövidebb útja az, ha azok orvoslására közvetlenül az illető szolgabirót felhívják. Az utolsó 18723-iki kolerajárványnál célszerűnek bizonyult az elrendelt intézkedések ellenőrzésére az is, ha a járványbiztos urak alkalmilag a megye főorvosával ha járványkerületükben megfordul, a körutat együtt teszik meg; ajánlom ezt most is figyelmükbe. A megyei főorvost utasítottam, hogy kőrútjairól a járványbiztos urakat értesítse. A hatósági intézkedések a megyei járvány- bizottságnak f. évi julius hó 13-ikán 9358. sz. a. kelt, a megye szolgabiráihoz, egészsügügyi és községi közegeihez intézett terjedelmes rendeletében, mely annak idején a megye hivatalos lapjában is megjelent és ezer példányban a megyében elterjesztetett, — foglaltatnak. Ennek példányai a központban elfogyván, azon esetre, ha e rendelet Címed kezeiben nem volna, szíveskedjék ilyet járása szolgabirájától kikérni. Figyelmeztetem továbbá az ázsiai kolera tárgyában kiadott 1884-iki 44,382. számú belügymi- nisteri utasítás illető szakaszaira, melyeket felfri- sités okáért, de azért is, hogy a nagy közönség is bírjon róluk tudomással, hivatalos lapunk legközelebbi számában és folytatólag közöltetni fogom. *) S.-a.-Ujhely, 1886 szeptember hó 17-ikén. Hazafiui üdvözlettel maradok Matolai Etele, Zemplénvármegye alispánja. A legtöbb adót fizető bizottsági tagok névsorának összeállítása céljából az adóhivataloktól bekivánt kimutatások beérkezvén : azok a megyei Il-od aljegyzőnél megtekinthetők. 500. szám, Zemplénmegye alispánjától. Meghívó. A megyei járvány-bizottság tek. tagjait van szerencsém folyó hó 20 án délelőtt 9 órakor hivatalos helyiségemben tartandó ülésre ezennel meghívni Tárgya: a közelgő kolera elleni intézkedések felülvizsgálata s esetleg uj intézkedések elrendelése. S.-a.-Ujhely, 1886. szeptember 15-én. Matolai Etele, alispán. 9932. sz. Zemplénmegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. Közhírré tétel végett tudatom t. főszolgabíró úrral, hogy t. Borsodvármegye alispánjának folyó évi 3690. sz. a. kelt átirata szerint t. Keszi község sertésállománya lépfene miatt vesztegzár alá helyeztetett. S.-a.-Ujhely, 1886. aug. 24. Matolai Etele, alispán. « Zemplénmegye alispánjától. 10435. 10377. 10376. 10034. 9935- és 9934. szám. Tíz főszolgabírónak. Közhírré tétel végett tudatom t. főszolgdbiró úrral, hogy t. Abauj-Tornavármegye alispánjának több rendbeli átirata szerint Abauj-Szántó község szarvasmarha-állománya lépfene miatt 10 napi, ugyanazon község lóállománya rühkór miatt 10 napi; továbbá Felsö-Dobsza község sertésállománya orbánc miatt 10 napi; Makranc község szarvasmarha-állománya lépfene miatt 10 napi és Jós- vafő község sertésállománya orbánc miatt 14 napi vesztegzár alá helyeztetett. Feloldatott ellenben a Jászó község lóállományára rühkór miatt elrendelt vesztegzár. S. a.-Ujhely, 1886. aug. 24. Matolai Etele, __ alispán. 3599. sz. S.-a.-újhelyi járás fő szolgabirájától. Valamennyi község bírójának. Szilvássy József s.-a.-újhelyi lakos panaszolja, hogy í. évi szeptember hó 16-án egy négy éves szőke szőrű, lecsüngő fiilü koca-sertése eltévedt, s azt dacára a szorgos keresésnek .feltalálni nem képes, ebből kifolyólag felkivatnak a községek bírái, hogy ezen sertést községeikben nyomozzák s feltalálása esetén hivatalomhoz jelentést tegyenek. S.-a.-Ujhelyben, 1886. szept. 17-én. Főszolgabíró helyett: Br. Gallier, h. s. szolgabiró. A járványbizottságok figyelmébe. (Kivonat az ázsiai kolera tárgyában 44,382.71884 —VIII./a belügym. szám alatt kiadott utasításból.) Hatósági intézkedések. 13. §. tlárványbiiottság. A járvány elfojtására s terjedésének megakadályozására célzó óvintézkedések életbeléptetése, azoknak erélyes foganatosítása és pontos ellenőrzése céljából az 1876. XIV. t.-cz. értelmében a cholerajárvány közeledésekor minden községben a járványbizottság azonnal megalakul. 14. S- Betegek bejelentése. A hatóság gondoskodjék arról, hogy minden choleramegbete- gedést a lehető leggyorsabban megtudjon. E végből a cholerának, sőt arra nézve csupán gyanús megbetegedésnek is rögtöni bejelentésére ismételve figyelmeztesse az orvosokat, a családfőket, vendéglősöket, közlekedési vállalatokat stb. Choleraesetek eltitkolása. Cholerabetegüléseket, különösen az első choleraeseteket eltitkolni nem szabad, mert az első esetek eltitkolása a cholera terjedését leginkább előmozdítván, az által a közegészség annyira veszélyeztetik, hogy a járvány elhárítására később a legnagyobb erőfeszítések és áldozatok sem elégségesek. Mihelyt a cholerának csak egy esete is mutatkozott, azt a hatóság haladéktalanul a m. kir. belügyminisztérium tudomására juttatja. (Sürgős esetekben távirattal.) 15. §. A betegség megállapítása. Gondoskodjék a hatóság arról, különösen a járvány első esetei felmerülése gyanújánál, hogy a betegség minősége gyorsan és lelkiismeretesen kipuhatol- tassék; e végből a járvány terjedése kezdetén choleragyanus esetnél a tiszti orvos a helyszínén személyesen jelenjék meg s végezze a vizsgálatot. Ha csak gyanú is van arra, hogy a betegség ázsiai cholera, a beteget úgy lássa el, mintha tényleg ezen betegség forogna fenn. (folyt, köv.) Szerkesztőség-! posta,. P. Cz. J. — Gratulálunk ! X. Y. kisasszonyak. A legszívesebben. A magyar nemzeti imának eme szavaiban: „megbünhödte már e nép a múltat s jövendőt" a költő vallásos hitének az a bizodalma nyer kiíejezést, hogy az isteni igazságszolgáltatás már több csapást a magyrara nem mérhet. A magyar nemzet érdemdija türelmes szenvedéseiért a földi menyország; a boldog haza. Amelyikük igy , sej tett» jól érzett. K. B.-nak. Fogadd sajnálkozásunk őszinte kifejezését, K. P.-nek. B.-Zsadány. A magán levelet, mint látja fölhasználtuk. Legutóbb hozzánk juttatott cikkének csak a feje szép. A becses anyag megérdemli, hogy mesterileg dolgozza ki tetőtől-talpig. Rollács Gábornak. Legközelebb magán levelet Írunk. E.—nek Ujhely. Jövő számunk hozni fogja. Felelős szerkesztők: PAYZSOSS ANDOR és HORVÁTH JÓZSEF. Főmunkatárs: DONGÓ SY. GÉZA. Kiadótulajdonos: ÖZV. BOBÚTH ELEMÉRNÉ *) A legszívesebben bármikor is. Szerk. •) Közlését mai lapunkban megkezdtük. Szerk.
