Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)
1886-09-12 / 37. szám
E cél elérése végett kiváló gond fordittatik a rajzolás és mintázás tanítására, mint a későbbi haladás nélkülözhetetlen alapjára. Atalában a tanulók a tanfolyam első évében, eltekintve az elméleti tantárgyak tanításától, majdnem kizárólag a rajzolást és mintázást gyakorolják; mig a fa feldolgozásánál csak oly irányban és oly mértékben vétetnek igénybe, a mennyi elegendő arra, hogy a sokféle szerszám biztos és helyes kezelését idején megszokják. A tulajdonképeni müfaragás, nemkülönben az esztergályozás csak a tanfolyam második és harmadik évében gyakoroltatnak, mindinkább fokozódó mértékben ; de akkor sem az oly nagyon szükségesnek tapasztalt rajzolás és mintázás elhanyagolásával, hanem inkább ezekkel összefüggésben. A tanulok ugyanis a készítendő tárgyat mindenkor először gondosan papírra rajzolják, azután mintázzák, majd ismét fára rajzolják és csak ilyen alapos előkészület után foganatosítják a metszést. Megjegyzendő, hogy a tanfolyam harmadik évében a müasztalosság gyakorlása határozottan előtérbe lép. Csupán oly tanulónál marad a mintázás gyakorlása a tanfolyam 3 évében is túlnyomó, ki a szobrászat iránt kiváló hajlamot és tehetséget árul el. A felsorolt gyakorlati tantárgyakon kívül tanittatik még: a magyar nyelv- és üzleti irálytan, számtan, mértan és mértani rajz, az egyszerű könyvvitel, a faipar elmélete, földrajz és hazánk történelme. Természetesen e tantárgyak tanításánál mindenkor főképen a gyakorlati irány tartatik szem előtt. A tanulók hetenkint egy órában, a hit- és erkölcstanból is nyernek oktatást. Atalánosságban körülírtuk a müfaragó szakiskola célját, valamint az eljárást, mely által a kitűzött célt elérhetőnek véljük. Hogy azonban az érdekeltek ama gyakran hozzánk intézett kérdésre nézve: »Mi lesz, vagy mi lehet a fiamból, ha a homonnai müfaragó szakiskolánál a három évre terjedő tanfolyamot elvégezte?“ — teljesen tisztába jöhessenek, szükségesnek tartjuk még a következőket elmondani: Senki ne gondolja, hogy az a 15 —18 éves ifjú a három évi tanfolyam bevégeztével már teljesen kész müiparos, a mesterek mestere, kinek további tanulásra többé szüksége nincsen. Éppen úgy azt se gondolja senki, hogy a műfaragó szakiskolát végzett ifjúnak okvetetlenül és kizárólag csak müfaragónak kell maradnia. Ellen kezőleg; a müfaragó iskola 3 év alatt oly alapismereteket nyújt az ifjúnak, melyek őt alaposan arra képesítik, hogy az iskolából az életbe lépve, magának oly ipari, esetleg művészeti szakot választhasson, mely tehetségének és természeti hajlamának legjobban megfelel, melyen, tovább tanulva és magát e mellett már saját keresetéből fentartva, valóban mesterré képezheti ki. Oly ifjak tehát, kik legtöbb hajlamot és tehetséget árultak el a műfaragás, müasztalosság vagy esztergályozás iránt, a három évi tanfolyam elvégez- tével természetesen műasztalos- vagy esztergályos műhelybe, vagy bútorgyárba lépnek, mint fizetett segédek és magukat ez iparszakok valamelyikében tökéletesítik. (A felügyelőségnek mindig gondja van arra, hogy ily ifjak a legalkalmasabb helyekre kerüljenek.) Esetleg maradnak önálló műfaragók. Oly ifjak ellenben, kik főképen a mintázásban és rajzolásban kitűnők, vagy a szobrászat iránt mutatnak kiváló hajlamot, a mintázást gyakorolják tovább és főképen vasgyárakban alkalmazhatók — mint mintázok; vagy szobrászokhoz állanak munkába, mint szobrászsegédek; esetleg a magasabb kiképezés végett, akár a szobrászatban, akár a művészet más e nemű szakában, felsőbb müiskolába lépnek át. Akadtak mát többen a tanulók közül, kik a nálunk ez ideig nagyon elhanyagolt, de annál jövedelmezőbb gyermekjátékszer készítésre adták magukat. Az intézetnek a lefolyt tanévben 17 növendéke volt. Gondoskodva van ösztöndíjakról is ; nevezetesen : a) A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium jóváhagyása folytán van az intézetnél 3, egyenkint évi 60 forintos stipendium. b) Az első magyar-gácsországi vasútnak van a műfaragó iskolánál 4, egyenkint évi 60 fitos ösztöndija. Ily ösztöndíjért kizárólag oly tanulók folyamodhatnak, kiknek szülői a nevezett vasútnál szolgálatban vannak. Ezek az ösztöndíjak három évre adományoztatnak. c) Oly tanulók, kik a fentebb említett ösztöndíjakat nem élvezik, minden általuk eladás végett készitett czikk becsértékének 5o°/0-át kapják ösztöndíjul. Sőt a hatvan forintos ösztöndíjat élvező tanuló is folyamodhatik az 50° 0 elnyeréséért; de csak oly esetben sikerrel, ha a tanuló vidéki és bebizonyítja, hogy szülőitől, szegénységük miatt, anyagi segélyben nem részesülhet. Az állami ösztöndíjakért folyamodni nem szükséges. A legszorgalmasabb és legjobb magaviseletű tanulóknak adományoztatnak ezek előle- ges folyamodás nélkül. Köszönet nyilvánítás. Alulírott úgy magam, valamint községemnek összes lakosai részéről hálás köszönetét mondok nagyságos Nemes Lajos kir. tanácsos Zemplén vármegye nagyérdemű és ügybuzgó tanfelügyelőjének azon szivességeért, miszerint tanítványaimnak 68 drb erkölcsös olvasmányu könyvet ajándékozni kegyeskedett. Bodrog-Zsadány, 1886, szept. 10. Kárpáthi Kohut Péter, közös tanító, megyei biz. tag. HIV4T4LOS KÉSZ. Szabályrendelet a községi faiskolák gondozása és a községi utak széleinek gyOmölcsfákkali befásitása tárgyában. (Folyt, és vége.) 45. §. Az ezen címen szóló bevételek és kiadásokról a község évenkint külön számadást készít és azt a képviselőtestület aláírásával ellátva a megyének — többi számadásaival egyszerre — felülvizsgálat végett évenkint február hó i-ig bemutatja. Mulasztás esetén az illetők 1 IO írtig terjedhető birsággal sujtandók. V. Ösztöndijak. 46. §. Hogy a községi* faiskolák ezen szabályrendeletnek megfelelőleg mielőbb beépíttessenek s hogy az utak szegélyezése mentői előbb létesittessék, az ezen szabályrendeletben felsorolt kényszereszközökön kívül, a megyei gazdasági egylet ajánlatából következő ösztöndijak léptetnek életbe. A) Azon néptanító, aki ezen szabályrendelet I. fejezetének 4. §-ában körülirt kötelességének az életbeléptetést követő i-ső évben legpontosabban megfelelt, 40 fit jutalomdijban része- sittetik. Az, aki kötelességének egészbeni teljesítésében tőle nem függő akadályok által megakadályoztatott, de szorgalma és igyekezete őt Il-od sorbani kitüntetésre érdemesítette: 20 írttal, aki a III-ik díjra érdemesnek ítéltetett, 15 írttal a IV. díjra érdemes 10 frttal, az V. díjra érdemes pedig 5 frttal fog megjutalmaztatni. A jutalomdiják ugyanazon év december havában tartandó gazdasági egyesületi közgyűlés által Ítéltetnek oda és az azt követő május havában a díjazások alkalmával, vagy a helyszínén nyilvánosan osztatnak ki. B) Azon néptanító, aki az életbeléptetés utáni 4-ik évbeli s ezen szabályrendelet 5. §-ában foglalt kötelességének teljesen megfelel, az azon év december havában tartandó gazdasági közgyűlés által 50 frttal fog jutalmaztatni. A 2-ik díjra érdemes 30 frttal, a 3-ik díjra érdemes 20 frttal, a 4-ik díjra érdemes 15 frttal, az 5-ik dijra érdemes 10 frttal lesz jutalmazandó. Az odaítélt dijak a következő év május havában a helyszínén nyilvánosan fognak kiosztatni. C) Az ezen szabályrendelet 6. 7. és 8. §-ai- ban foglalt kötelességeit is egészben pontosan teljesített néptanítónak 70 fit. A 2-ik dijra érdemesnek 40 fit, a 3-ik dijra érdemesnek 30 fit, a 4-ik dijra érdemesnek 20 fit, az 5-ik dijra érdemesnek 15 fit fog a gazdasági egylet pénztárából azon évi december havában tartandó közgyűlés által odaitéltetni s azt követő év május havában nyilvánosan kiszolgáltatni. D) Ha ugyanazon dijra több néptanító tette magát érdemessé, az eredeti djiak megtartásával újabb dijak megállapítása és sorshúzás utjáni kiosztása — a gazdasági egylet jogköréhez tar- tozand. Pénzbeli dijakon kívül kitüntető oklevelek is adományozhatok. 47. §. Oly községi elöljárók részére, akik a befásitás és községi faiskolák közül reájuk rótt kötelességeiket kitüntető pontossággal teljesítették : az ellenőrzésre kiküldött egyleti tagok és a szolgabirák által a gazdasági egyesület elnökségéhez beküldött előterjesztések alapján, a gazdasági egylet közgyűlése által megállapított dijak fognak hasonlóan a helyszínén kellő nyilvánossággal szétosztatni. VII. Vándor tanár. 48. §. Hogy a néptanítók a községi faiskolák létesítése és továbbfejlesztése, úgy nemkülönben a befásitás körüli teendőiket kellő szakértelemmel és pontosan tehessék, a néptanítók betanitására az ezen szabályrendelet életbeléptetése 3 első évében vándor-tanár fog alkalmaztatni. A vándor-tanár kiküldése iránt ezen szabályrendelet alapján a nagyméltóságu földmive- lési minister kéretik fel. 49. A vándor-tanár a megyei gazdasági egylettől nyert útbaigazítás és a m. kir. földmi- velési minister utasítása szerint jár el. Vll. Életbeléptetés. Ezen szabályrendelet jóváhagyás végett a m. kir. földmivelési ministeriumhoz felküldetvén, jóváhagyás után azonnal életbe lép. Kelt Zemplénmegye bizottságának S.-a - Ujhelyben 1886. évi április 30-án tartott rendes féléves közgyűlésében. Jegyzetté: Viczm&ndy Ödön, fójegyzö. 9159. SZ. Zemplénmegye alispánjától. Körzés s eredmény esetén jelentéstétel végett a főszolgabírónak kiadatik. S.-a. Ujhely, 1886. szept. 3. Matolal Etele, alispán. Másolat. A tokaji járás főszolgabirájától. 2io8[86. sz. Tekintetes alispán ur! Folyó hó 8-án a Lónyay Ödön örökösei b. olaszi kastélyából délután 4 és 5 óra között a következő ezüstnemüek u. m. 2 drb. nagy ezüst kávés kanna, 1 kis ezüst kanna, 1 ezüst tányér és 1 ezüst cukortartó elveszett; mely elveszett tárgyak P. V. betűvel vannak jelölve ; becsértékük 700 fit. Minthogy ezen ezüstnemüek az ó-liszkai csendőrség által foganatosított erélyes nyomozás dacára sem kerültek meg, özv. Lónyay Ödönné, szül. Pázmándy Vilma kérelme folytán ezen esetet köröztetés céljából tisztelettel bejelentem. Tokaj, 1886. jul. 11. a h. főszolgabíró hiv. távollétében Füzesséry Ödön, s. k. h. szolgabiró. Pályázat. Erdősítési jutalmakra. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium, az országos erdei alapból a magasabb hegységek fensíkjainak, tetőinek és gerinceinek nagy meredek oldalainak s illetve a közgazdasági érdekből erdészetileg mivelendő oly területeknek beerdősitésére, melyeken hegyomlások , hó- vagy kőgörgetegek megakadályozása, szélvészek és vizek rombolásának, valamint a futóhomok továbbterjedésének meggátlása végett, az 1879, évi XXXL t. c. 165. §-ában megjelölt erdősités közgazdasági szempontból szükséges s a melyeken létrejövő erdők véderőkül fognak szolgálni, — a f. 1886. évre 3 nagy jutalmat és 3 elismerő jutalmat tűz ki. Az első nagy jutalom 1000 franc aranyban. A 2-ik , , 800 s > A 3-ik , » 500 , Azi-ső elismerö-jutalom 400 » , A 2-ik » » 200 » , A 3-ik > , 100 a Ezen jutalmakra versenyezhetnek mindazon erdősítések, amelyek a folyó 1886. évben nem állami költségen foganatosíttattak; még pedig a nagy jutalmakra, ha egy tagban legalább 25 (huszonöt) kát. holdra, az elismerő jutalmakra pedig, ha egy tagban legalább 10 (tiz) kát. holdra terjednek. Éhez képest versenyző lehet minden erdőbirtokos vagy birtokos-testület és illetve polgári, egyházi vagy úrbéres község. A kiadandó jutalmakban azon erdőbirtokosok s illetve azon erdőtisztek részesülnek, kiknek költségén s illetve kiknek tanácsa szerint és felügyete alatt az erdősités teljesittetett, feltéve, hogy a jutalom odaítélésének idejében azok a jutalmazott uj erdőnek még birtokában vannak, illetve azt erdőtiszti minőségben kezelik s az uj erdősített területet, a beerdösités biztos sikerének elősegítése végett, a folyó évtől, vagy az első munkálatoktól kezdve a jutalom odaítélésének idejéig állandóan gondozták s a versenyző területen netalán pótlólag szükséges újabb erdősítési munkálatokat is évenként eszközölték, A jutalmak az 1891. évben szolgáltatnak ki s azok két-harmad része az erdősités költségeit viselő tulajdonost és egy harmad része az erdősítést teljesítő erdötisztet illeti. A jutalmakat a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium által, az országos főerdőmester vagy helyettesének elnöklete alatt erdő tisztekből alakított öt tagú bizottság
