Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)
1886-09-12 / 37. szám
Sátoralja-Ujhely, 1886. szeptember 12. 37. sz. Tizenhetedik évfolyam. ELŐFIZETÉSI ÁS : Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bőrmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Zézlratox nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mond80r díjjá 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE. (Megjelenik minden vasárnapon.) HISDETÉSI EH : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó után lkr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt, diszbetük b körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint, minden □ centimeter után 3 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdájába küldendők. Vármegyénknek jövő évi költségvetése. A vármegyék háztartásánál éppen úgy mint az egyes ember-családnak józan életrendjében oly előleges számításra és tervelésre van szükség, mely a háztartási bilancot jó eleve megítélhetővé, annak fentartását eszközölhetővé tegye. A szükségletekkel szemben a fedezetnek mérlegelése, a jövedelmek és kiadások között netalán jelenkező kedvezőtlen aránynak őszinte felmutatása a vármegye háztartásának intézésében is egy olyan jogi, gazdászati és számitástani elveken alapuló munkálatot tételez föl, mely a szentesítés pecsétjével elláttatván, egy hoszú év folyamán át kezelési rendszabályul szolgáljon — se nagy körültekintéssel, a múltnak alapos ismertével, a jövőnek emberileg lehető fölidézésével készülő munkálat a költségvetés. A költségvetés célja kettős; egyfelől bizonyos időközre vonatkozólag előlegesen és a felelősség tudatával meghatározni a háztartás rendjét; másfelől lehetővé tenni a háztartási ellenőrzést. Előttünk fekszik a közszemlére kitett ' és a folyó hó 14-én kezdődő megyei közgyűlés alkalmával szőnyegre kerülő 1887. évi megyei költségvetés. Tartalma és beosztása rovatok szerint következő: A) Szükségleti rész. I. A tiszti-, segéd- és kezelőszemélyzet fizetése : 65,46o.00 ft, vagyis a főössz. 62.4°/„-je II. A tiszti-, segéd- és kezelőszemélyzet mellékjárandóságai (lakás-pénzek): 19,280 ...ft J( „ « I^-40°"oje III. Szolgaszemélyzet bére: ...................................6,400.,,,, ft « » „ 6.00%-je' IV. Szolgaszemélyzet mellékjárulékai (uniformis) 2,125.3. ft „ « „ 2.00°/0-je V. Hivatali helyiségek bérlete: ..............................— — vagyis a főössz. — — VI. Irodai szükséglet: 6,3ó0.87 ft * „ „ ^.,i.PVo -jc VII. Utazási költségek és napidijak : . . . J,OOO.00ft „ » , l-oo0/o-je VIII. Vármegyei épületek fentartási költsége: 2,oSj.no ft „ „ % 2.^,%-je IX. Egyéb rendszerint való kiadások, u. m. állami és községi adó, jégveremre s tisztántartásra vonatkozó kiadások:.............................. 25J.noft , « , 0.24%-je X. Vegyes kiadások: 2,000.00 ft , » „ 2.00°/0-je I—X. Összesen: 104959.^ ft „ » « ioo°/0-]e Ha az 1877. évi szükségletet az 1886. évi szüséglettel összehasonlítjuk mutatkozik emelkedés: I. és. II. alatti rovatnál . . . 238o.00 frt VI. alatti rovatnál ...............................86o.87 frt VII. alatti rovatnál .... SOO.00 frt VIII. alatti rovatnál .... 683.„0 frt X. alatti rovatnál . . . . . 750.qo frt Összes emelkedés: 5173-s7 frill) Fedezeti rés*. I. Fekvő vagyonbeli jövedelem') II. Gyümölcsöztetőleg elhelyezett tiz rendbeli tőkeösszeg kamata levonva a 10%-es tőkekamat jövedelmi adót : . 977-sw frt III. Xéritmények: ............................. 45°-ooo frt IV. Állami javadalmazás . . . 98,3oo.000 frt I—IV. Összesen . . 99.737.ju5 frt Összehasonlítva a szükségleti és fedezeti részt mutatkozik tehát szükségleti hiánylatul nyílt összegként ő.231CC6 ft, vagyis ötvenkét frt hetvenkilenc s fél krajcárral több, mint amennyi az emelkedésnek főösszege. Az emelkedésnek indokolása két szóba foglalható össze: közszükség és tapasztalás. Maga a belügyminister győződött meg (szakminiszteri tanácsosa által), hogy az *) A sztropkói házat a kir. jbiróság, a kaszinö-utczai házat Ujhelyben a vármegye főorvosa tudvalevőleg anyagi ellenszolgáltatás nélkül használják. Szerk. T A H 0 A. A Bodrog partján. Huszonkét éves vagyok. Tetszik minden és mindenki, még magam is magamnak. Valamit írni vágyom. De ugyan mit? A rímhez nem értek, a regény, a dráma korán volna, magam akarok benne majd hős lenni és még csak egy párbajom volt. Legjobb lesz talán a tárca. írjunk hát tárcát, ámbár előre látom, hogy biz ez nem lesz valami eredeti angol kutyabőr, valami vidéki lap auszlágjába megjárja a kompozíció is. De a szerkesztőt előre figyelmeztetem. hogy bele ne sanzsérozzon valami olyat, aminőtöl Mikszát Kálmán sírva nem fakadna, mert provokálom. De ugyan miről írjak ? A Bodrog partján állok! Ez is úgy meg véknyult, mint a bálra öltözött dáma, — talán ezután már a társulat kasszája fog csak áradni ? A túlsó oldalon pedig tenyészik valami nevezetes éneklő madár-faj, de nem jut eszembe a neve ; nem is látok egyet sem, csak nem veszett ki, mint a mesebeli griff. Füzesről csak nem irhatok, nem elég a fűzfa poéma, ugyan ki olvasná a fűzfa-tárcát ? Miért is nem vagyok inkább a Ganges partján! fehér elefánt, fekete hindu, szent krokodil, ehető csörgőkígyó, tyű, de erős gyomruk is lehet az indiánusoknak (ugyan látott-e már valaki csak egyet is Karlsbadban) ? De jó dolguk lehet ott a tárca Íróknak. Ah! de megvan . . . éppen itt jő egy úri társaság, — úgy látszik halászni. — írjunk róluk igaz történetet. (Csak aztán harag ne legyen belőle.) Ezek a városiak igazán érdekesek mindig mikor igy kizöldülnek. Kezdjük a nőkön (a férfiak igen üresek délig), élvezik a szabad természetet . . . befűzve, és ime csipke-bokrok között kaméliák . . . valóságos aranzsuezi tájkép, a Bodrog partján, igazán háladatos tabló. — Majd megülepednek — előttük kiterített halak bonckés alá kerülnek, nézik, mintha legalább is a bostoni klinikára készülne aki még pályát nem választott közülök. De ni, ni . . . hiszen itt se háló se halász, hát már beteljesült volna Lui Blanc jóslata, repülnek a halak mint a sült galambok? Halászat nélkül halászat ? Ez a városi nép igazán különös, olyan mint a mohamedánus : a rabszolga szippant tobákot, a basa meg csak tüszköl. Különben mi közünk hozzá, ha mindjárt illuzión-hálókkal merítették is a süllőt, lássuk tovább, elég volt a nyers halból. Asztalhoz! egy központi hatalom koman- dójára hallgat minden gyomor. »Mily költői is a szabad természet . . .-ben egy gazdag teritékü asztal!‘ jegyzé meg egy szellemes halász. Előre dicső halászok ! így megkezdődnek a biztos fogások, a társaság Jánosa nyeli a harcsát, mint Jónást a czethal. Hej, de a hal sem iszik ám több vizet. — És én suttorgok a bokrokba, mint valami elátkozott Szatir, most kezdem, már is koplalok, mint egy igazi iró. Lassan-lassan a »sötétség is emelkedik a földről,* amint Hugó Viktor gondolta, de annál inkább sugárzik a halászok jól telitett szellemeinek intenzív világa, az égi csilagok is bele moárvaügyekben ,az árvaszéki személyzetnek szaporítása elkerülhetetlenül szükséges,« viszont a vármegyének kormányzata három évi tapasztalatból arról győződött meg, hogy a házi pénztár á hozzá érkezett utalványozásoknak kellő időben, pontosan és ami a megyei közigazgatás érdekében fő-fő dolog.gyorsan csak úgy képes eleget tenni, ha a parancsoló szükségletek kielégítésének eszközeit fokozza. Igaz ottan van az 1883. évi XV. t. c., mely egyszer s mindenkorra (?) megállapította vármegyénknek évente való állami javadalmazását. De minden törvénynek bírálója az idő, ebben a legbölcsebb elv : a tapasztalat, mely mindig jobban kitanit. És mire tanított meg bennünket ez a legnagyobb mester, a tapasztalat? Arra, hogy megyei közigazgatásunk ellátásának pénzbeli forrásai szegények, állami javadalmazásunk nem elegendő, Zemplén vármegye területe-, népességének sűrűsége-, közigazgatási fejlettségére nézve is az első rendű vármegyék közzé tartozik. Köz- igazgatási munkája temérdek, munkása kevés. Munkásainak felfokozott tevékenysége sem képes parallel lépést tartani a napról-napra szaporodó igényekkel s a modernebb adminisztratív követelésekkel. A tiz szolgabirói járás kevésnek bizonyult. A vármegye közönsége lélekből pártolja és meggyőződése szerint a járások szaporítását. Egészségügyünk adminisztrációja ha nem is ázsiai, hát ural-völgyi; az állat- egészségügyet 6208 □ kilométernyi s a legkedvezőtlenebb föjdrajzi konfigurációval biró területen két állatorvos látja el; a középponti és járási kanczelláriákban az ügyek leirókéz hiányában vesztegelnek; van középponti hivatal, ahol egy embernek intéző keze munkájára 2000 db (még:jgr.»üs.ly ........ ... solyognak már a Bodrog tükrébe. Boldog halászok. — Valami engem is igen vonz ki a bokrokból, üveg hangok, (de ne gyanúsítson senki,) a pohár csengése. Elég is lesz már a tárcából szerkesztő ur, önnek is meg nekem is. Ho-hó, de most jut eszembe, megígértem, hogy igaz történetet irok, pedig elmaradt valami. De hogy Írjam ki, hisz ez szerelmi kaland. Mindegy, Isten neki, elárulom. Hogy, hogy nem volt, de megtörtént biz az, hogy a társaság egyik hölgye megtetszett egy ólálkodó darázsnak. Aki ösmeri a közönséges darázsi, az elképzelheti milyen lehet a szerelmes. És ime a tolakodó — mint afféle őrjöngő szerelmes szokott, megfeledkezik a becsületről és (alásan engedelmet kérek) úgy találta homlokon csókolni, vagy akarom mondani csípni imádottját, hogy olyan lett utána mint csak a liliom fehér abroszon elömlött szifonos veres bor. Most már hiszem azt a mesét, hogy volt egyszer egy hercegnő, akibe a majma szeretett belé. No de megyek már, mert igen eltalálna járni a toliam. * . * * Ah ! de *mi az a tűz oszlop, mely királyi fénybe borítja a Magas hegy koronáját ? talán csak nem tért vissza a nap? Vagy Vezuvvá lett a Kopaszhegy ? A halászok és halásznők kezdenek foszlani mint a ködfátyol, Jánosnak egy kövér libacomb kiesik a szájából, alkotmányos mozgolódás, zsibongás keletkezik: »Jön a király, siessünk« tehát :. . . Éljen a király !!! Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva. \
