Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)

1886-12-12 / 50. szám

tézkedéseinek concrét esetekben miként leendő alkalmazását magyarázván, az emlitett rendszeres tárgymutatóval ellátott összeállítás a bélyeg- és illeték, valamint adóügyekkel foglalkozó egyé­nekre nézve oly hasznos, sőt szükséges segéd­könyvet képez, melynek tanulmányozása az ille­tők szakszerű kiképzését nagy mérvben elősegíti. A midőn tekintetes uraságodat erről értesí­tem, egyúttal felhívom, hogy a pénzügyi közig, bíróság döntvényei és elvi jelentőségű határozatai cimü összeállítás beszerzését a bélyeg és illeték, valamint adóügyekkel foglalkó közigazgatási tiszt­viselőknek figyelmébe ajánlani szíveskedjék. A szóban forgó összeálütás 1884. és 1885. évi folyama állami és közigazgatási tisztviselők által, a m. kir. pénzügyministerium elnöki irodája utján I frt 50 kr. bolti ár helyett 90 kr. kedvez­ményáron szerezhető meg. Megjegyeztetik különben, hogy folyó év ja­nuár 1 - je óta ezen gyűjtemény a „Pénzügyi Köz- löny“-nyel együtt, a melynek állandó külön mel­lékletét képezi 3 frt évi előfizetési dij mellett szin­tén megrendelhető. Budapest, 1886. okt. 13. Ti­sza, s. k. A magy. kir. postatakarékpénztár által betevői­nek nyújtott előnyök. (Folytatás.) E közvetítő hivatalok száma egyelőre 700- ban állapíttatott meg, de az ily hivatalok folyto­nosan, havonként szaporittatni fognak. Mily előnyök tehát azok, a melyekben a postatakarékpénztár betevőit részesíti ? 1. Minden egyes közvetítő hivatalnál, beté­tek eszközölhetők, 50 krtól kezdve tetszés sze­rinti összegig. Miután azonban nem minden be­tevő van azon helyzetben, hogy egyszerre 50 krt fordítson betétre — ezekre való tekintettel léteznek a takaréklapok, a melyek darabonként 5 krajcárjával minden postahivatalban és bélyeg­árusnál kapkatók. Mihelyt a betevő levélbélyegekben további 45 krt ragaszt a takaréklapra, a közvetítő hivatal a takaréklap átadása fejében egy 50 kros betéti könyvecskét szolgáltat ki neki. A ki hetenként egy ily takaréklapot szerez, az év végével már 26 frt fölött rendelkezik a ta­karékpénztárban, a ki naponként csak 5 krt ta­karít meg, az év végével már 18 frtnyi elhelye­zett tőkét vallhat a magáénak s azonfelül a ka­matokat. Bizonyára csak kevés betevő lesz, a ki komoly akarat mellett képes nem volna napon­ként 5 krt megtakarítani. 2. Az állam a betéteket 3V10 0/°-kal kama­toztatja, de csak l frttól kezdve; ép azért bizo­nyára mindenki, a ki a betétet egy 50 kros ta­karéklappal vagy pedig 50 kr készpénzzel kezdi, igyekezni fog egy második takaréklappal vagy egy második 50 kros készpénzbetéttel gyarapítani betétjét, nehogy az 50 krig terjedő első betét után a kamatokat hosszas ideig nélkülözni legyen kénytelen. 3. A postatakarékpénztár által nyújtott ka- \ matok csekélyebbek ugyan azoknál, a melyeket a magántakarékpénztárak nyújtanak. Csakhogy e kamat kevesebbletért bőven kárpótol a betétek elhelyezésének biztonsága, miután az állam ke­zességet vállal úgy a töke, mint a kamat kifize­téséért. Eszerint a betévő biztosítva van, hogy tőkéjéhez az esedékes kamatokkal együtt minden­kor hozzá juthat, sőt könyvecskéje elvesztése vagy ellopása esetén is megfogja kapni pénzét. 4. Nem veszíti el pénzét a betevő még ak­kor se, ha betéti könyvecskéjét elvesziti vagy azt ellopják tőle; nem kell egyebet tennie — mégha könyvecskéje számát se tudja — mint az egyik közvetítő hivatal által erről értesíteni a postata- takarékpénztárt; csupán nevét és a postahivatalt jelölje meg, a hol első betétét eszközölte. A postatakarékpénztár a betéti könyvecske elvesztésének bejelentésekor rögtön megindítja a megsemmisitési eljárást, s a megsemmisítés té­nyétől számított 30 nap leteltével a betevő — azon esetben, ha elveszett könyvecskéje időköz­ben elő nem kerül — egy másodlati könyvecs­két kap, a melyben addig eszközölt összes be­tétjei és a fölvett visszafizetések pontosan be vannak jegyezve. 5. Az összes betéteket a postatakarékpénz­tár kezeli s pedig kettős ellenőrzés mellett; azon­felül külön felügyelő bizottság őrködik a takarék- pénztár helyes működése fölött. 6. Az egyes betétek 1000 írtig bezárólag le nem foglalhatók; sem az adóvégrehajtónak, sem a váltó- vagy pedig más törvényszéknek nincs joga ezen összegre nézve a foglalást foga­natosítani. Az 1000 frtot meghaladó betételekre vagy a letéteményezett értékpapírokra azonban e kedvezmény ki nem terjed. 7. A betétkönyvecske a betevő nevére ál- littatik ki, a miért is az első betét alkalmával, a személyazonosságnak a későbbi visszafizetések­nél való konstatálása kedvéért, a betevő szemé­lyére vonatkozó általános adatok közlése kíván­tatik meg. Oly egyéneknél, a kik irni tudnak, elegendő az adatok közlése s az illető önkezü aláírása, de oly egyéneknél, a kik irni nem tud­nak, tanúra van szükség, a ki a betevő személy- azonosságát a postaalkalmazott előtt igazolja. Cselédeknél, munkásoknál, katonáknál különben elégséges, ha felmutatják cseléd vagy munka­könyvüket, illetve katonai igazolványukat, a me­lyek személyük leírását tartalmazzák. A második betétet a betevőnek nem kell személyesen eszközölni hanem bejegyeztetheti azt könyvecskéjébe egy más személy által, a kit ezzel megbíz. 8. Gyermekeik javára a szülök is eszközöl­hetnek betéteket, de megkivántatik, hogy az il­lető község hatósága vagy lelkésze bizonyitvány- nyal igazolja, mikép a gyermek, a kinek javára az összeg betétetik — a szülőnek saját, mostoha vagy fogadott gyermeke. — Ilyenkor a gyermek helyett az apa vagy anya írja alá a betéti köny­vecskét, például »Aladár fiam helyett,« „Horváth Imre mostoha leányom helyett.« Egy gyermek számára csak egy betéti könyvecske vehető ki. A mig a gyermek 14-ik életévét el nem érte, joga van a szülőnek a be­téteket, a melyeket a gyermek javára eszközölt, ismét felmondani és visszavenni. Betöltve a 14-ik életévét a gyermek, érvé­nyesül tulajdonjoga, s most már az apa vagy anya aláírása helyett a gyermek sajátkezű alá­írása veendő fel a betét könyvecskébe. Attól a pillanattól kezdve, a midőn a gyer­mek aláírása a könyvecskébe felvétetett, a szü­lők elvesztik azon jogukat, hogy a betéteket ők mondják fel és fizessék vissza; legfeljebb til­takozhatnak a visszafizetés ellen, mely tiltakozás fölött a postatakarékpénztár dönt végérvényesen. Oly szüléknél, vagy gyermekeknél, a kik irni nem tudnak, a betétkönyvecskébe való alá­írást tanuk közvetitik. (Folyt, köv.) Szerlcosiatősóg'I posta. D. J' Tokaj. A leírás sikerült penzum. De csakis enynyi és nem több. Afféle szép kezdet, mely sikert Ígér. Ami az effélékben fődolog: a hangulat keltés, az álló világ, képeinek élénk színezése, a történelmi remiszenciák bevezet- tetése a leírásból kimaradt. Modellként ajánljuk a derék kis embernek figyelmébe jelenlegi tárcánkat. A kézirat felől tes­sék egy hétig rendelkezni. Felelős szerkesztők: PAYZSOSS ANDOR és HORVÁTH JÓZSEF. Főmunkatárs: DONGÓ G7. GÉZA. Kiadótulajdonos :ÖZV. BORUTH BL EM ÉRNÉ. DET 2A STOWASSER J. I Csász- kir. kiz. szab. 1^ ZENE-HANGSZER-GYÁR Budapesten, II. kér. lánchíd-utca 5. sz. Magyarországban e nembeli legnagyobb gyártás. 4 Budapest összes katona zenekarai ^ egyedüli szállítója, valamint számos vidékieké is, úgymint elő- ^ kelő polgári zenekarok részére. * Legnagyobb raktár fa, fúvó, réz, verő- és hegedű-hangszerekben al­katrészekben, úgymint harmonikákban. Bel és külföldi hurok stb. legolcsóbb ára­kon. Csak legjobb minőség. Vidéki megrendelések utánvét mellett. Sp#1' Minden e szakmába vágó javítások legjobb és legolcsóbban kezesség mellett. ‘ Tk. 3041. sz. 1886. Árverési hirdetményi kivonat. A tokaji kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Friedman Herskó o.-liszkai lakos végre­hajtatnak Rakovszky Dániel s neje végrehajtást szenvedett elleni JOO frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyéből kifolyólag a m. kir. államkincstár jelzálogos hitele­zőinek Friedman Herskóné mint kiskorú gyermekei t. és t. gyámanya árveréseni vevő ellen 37 frt 49 kr. s járulékéi iránti végrehajtási ügyében a tokaji kir. járásbíróság területén lévő O.-Liszka községben lévő, az o.-liszkai 93. sz. tjkvben 162. hr. sz. ingatlan felerésze 200 frt, a 712., 3265/b., 3329., 3330. helyr., valamint az o.-liszkai 425. sz. tjkvben 954., 1634/b. hr. sz. a. foglalt ingatlanokra 250 frtban az árverést ezennel megállupitott kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1886. évi január hó 25-ik napján d. e. 9 órakor O.-Liszka város házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók, tartoznak az ingatlanok becs­árának 10%-át, vagyis 20 forintot és 25 forintot kész­pénzben vagy az 1881-ik évi LX-ik törvényezikk 42-ik §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881-ik évi no­vember i-én 3333. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rende­let 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 70. §-a értelmé­ben a bánatpénznek a bíróságnál elöleges elhelyezéséről kiál­lított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt a tokaji kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság­nál Tokajban, 1886. november 7-ik napján. .Sill Henrik, kir. aljbiró. Karácsonyi és újévi ajándékul legalkalmasabb egy általam készített minden kép­zelhető alakú MDFARAGVÁNY, u. m. képrámák, asztaldíszek, állványok, törülköző- és kefetartók, egyszóval minden a mümetszészethez tartozó tárgyakat a leg­szebb kivitelben. Egyidejűleg van szerencsém a t. szülők becses tudomására hozni, hogy a mümet- szészetben, rajz- és mintázatban tanórákat is tartok, melyre nézve bővebb felvilágosí­tással személyesen szolgálok. Lakásom: Korona utcza, Singer-féle házban, az izr. fürdővel szemben. A n. é. közönség becses pártfogását kérve maradtam kiváló tisztelettel Hofmeister Adolf, mümetsző és rajz tanár. Tk. 2229. sz. 1886. Árverési hirdetményi kivonat. A nagymihályi kir. járásbíróság mint telekkönyvi ha­tóság közhírré teszi, hogy özv. Szmriga Berilla Györgyné vég­rehajtatnak Cseklyovszki János végrehajtást szenvedő elleni 79 frt 67 kr. tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék (és a nagymihályi kir. járásbí­róság) területén lévő Morva községe és határában fekvő, a morvái 80. számú tjkvben foglalt A II. 5., 9., 18—24. sor­szám alatti nemesi birtokból a Cseklyovszki Jánost illető ju­talékra 288 frt kikiáltási árban, a morvái 215. számú tjkvben foglalt A I. I—II. sorszám alatti úrbéri telekből pedig a Cseklyovszki Jánost illető jutalékra pedig 15 frt kikiáltási ár­ban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingat­lanok az 1886. évi január hó 19-ik napján d. e. 9 órakor Morva községben a község házánál megtartandó nyilvános ár- vérésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárá­nak 10%-át külön-külön, vagyis a morvái 80. tkkönyvi szá­mú ingatlanok után 28 frt 80 krt, a morvái 215. tkvi sz. in­gatlanok után pedig I frt 50 krt magy. o. é. készpénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. jj-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi nov. 1. 3333. sz. a. kelt igazságügy­miniszt. ren elet 8. jj-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elöleges elhelye­zéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt a nagy-mihályi kir. járásbíróság mint tkvi hatóságnál 1886. évi október hő 19. napján. Mikovszky, kir. aljbiró. 1360/p. 86. sz. Árverési hirdetmény. Alólirt bir. kiküldött az 1881. 60. t. ez. 102. jj-a ér­telmében közhírré teszi, hogy a gálszécsi kir. járásbíróságnak 1332/86. számú végzése folytán Wirtschaffer Pál mint Wirt­schafter Samu átruházottja javára (laknak : Gálszécsen) ifjabb Horváth József m.-izsépi lakos ellen 240 frt tőke, ennek 1884 november 16-tól járó 6% kamatai 5 frt óvási */3% váltódij, 56 frt 99 kr. eddigi költség erejéig elrendelt és foganatosított végrehajtás alkalmával lefoglalt s 439 írtra becsült házi bú­tor, szekér, szán, üsző, tehén, 2 csikó, termény s szalma, me­lyek ifj. Schwarcz Salamon kassai lakos javára 70 frt tőke, ennek 1886. szeptember 2-tól járó 6% kamatai 3 frt 66 kr. ó/ási %% váltó-dij 25 frt 69 kr. eddigi költség erejéig le­illetve felülfoglaltattak — azok nyilvános árverésen eladatni fognak, ennek határidejéül folyő deczember hó 15-ének d. u. 2 órája M.-Izsép községébe, végrehajtást szenvedett házához kitüzetik. Miről felek, illetve venni szándékozók azzal értesittet- nek, hogy az érintett ingóságok a legtöbbet ígérőnek becs­áron alól is s készpénz fizetés mellett fognak eladatni. Elsőbbségi bejelentvények árverés foganatosítása előtt szóval is a kiküldöttnél előterjeszthetők. Gálszécs, 1886. november 28. Záiniiory János, bir. kiküldött.

Next

/
Thumbnails
Contents