Vörös Hajnal, 1919. április-június (1. évfolyam, 9-42. szám)

1919-06-10 / 35. szám

1919, junius 10. VÖRÖS HAJNAL 3. oldal. a mások kizsákmányolása és kiuzsorázása, kiknek nincs szívük, kik nem tudnak érezni, kiknek csak önző érdekeiket szolgáló in­tézményeik vannak. Itt vannak végre együtt ezek az em­berek, kik nehéz testi és szellemi munká- jok után, mig mások pihennek, addig ők összeülnek és mások sorsának javításán gondolkoznak és tanácskoznak. Hálával tartozik minden proletár a munkástanács minden tagjának. A tegnapi munkástanács ülését fél 5 órakor Csuta Károly elvtárs nyitotta meg hatalmas beszéddel. Beszédében üdvözölte a megjelenteket és perspektívát nyújtott a munkástanács jövő működésére. Üdvözlő szavai után bejelentette le­mondását, melyet a következőkben in­dokolt. — Vissza akarok vonulni a közszerep­lésből oda, ahonnan elindultam — a gyárba. Nem tudom, vájjon bennem van-o még a bizalma a sátoraljaújhelyi munkás­ságnak. Jogtalanul nem akarok itt ülni rendkívül fontos pozíciómban, hová proletár testvéreim helyeztek. Becsületes és tiszta munkát akarok végezni. Csuta elvtárs beszéde után Krcó elv­társ emelkedett szóra, ki Domenyik elvtórs nevében is szólott. Ugyanazokat mondotta el, mint az előtte szóló Csuta elvtárs. A munkástanács hosszú vita után nem fo­gadta el a direktórium lemondását, hanem kérték őket a további működésre, valamint meg is bízta azzal. Kijelentette a munkás­tanács, hogy ebben a pillanatban a legna­gyobb szükség van a direktóriumra és ab- . ban feltétlenül megbíznak, sőt megkettő­zött munkával kell dolgozniok. Ezután a munkástanács a város élel­mezési ügyével foglalkozott. A szónok Zá- vorszky József intéző bizottsági tag volt. Bejelentette, hogy Legenyealsómihályi állo­máson nagy élelmiszerkészletet hagytak a csehek. Többek közt 50 waggon burgonyát. Elhatározta a munkástanács, hogy ebből az 50 waggonból 10 et Sátoraljaújhely kap, negyvenet pedig a fővárosba szállítanak. Megígérte továbbá, hogy gondoskodni fog a város élelmezéséről olyképeD, togy össze­gyűjti a környéken fekvő falvak készleteit és az újhelyi direktórium rendelkezésére fogja bocsájtani. • A direktórium látván Závoczky elv­társ tevékenységét, felkérte, illetőleg meg­bízta a város élelmezési ügyeinek ideigle­nes vezetésével. Megbízta a környékbeli falvak élelmiszer feleslegeinek rekvirálásá- val és ösizeszedésével. Elhatározta a munkástanács, hogy tejes csarnokokat állít fel a városban, ahol egyenlőre csak betegek, gyermekek és a kórházak fognak tejet kapni. Több személyi ügy tárgyalása után az ülés a késő esti órákban véget ért. A munkástanács ülésén megjelent Hiroschek elvtárs 32-es dandár pol. megb. és Gara elvtárs is, a központi szocialista párt meg­bízottja. Mindkét elvtárs rendkívül foDtos utasításokat adott a helybeli munkásta­nács továbbmüködésére vonatkozólag. Fel­hívták a munkástanács tagjait hivatalaik elfoglalására és kettőzött erővel való to­vább munkálkodásra. Temettünk. Az Ujhely körüli harcok hősi halottjainak temetése. Sátoraljaújhely, junius 10. Patakokban ömlött a drága proletárvér majd öt éven az imperialisták és kapita­listák önző érdekeiért, akik vágóhidra vit­ték a munkások millióit és tömegsírokat készítettek elő a társadalom leghasznosabb tagjainak, a dolgozóknak. És még mindig folyik, már ismét folyik a munkásvér, — de most nem a kapitalista rablók hitvány érdekeikért, nem egyik nemzetnek a má­sik által való elnyomatásáért, hanem a világszabadságért, a világforradalomért, ön­magunkért. Ebből a vérből az emberiség legszentebb javainak kell kisarjadniok, mindnyájunk jólétének, emberi miyoltunk beteljesedésének. És mégis megsiratunk minden minden csepp vért, amelyet mun­kás testvéreink feláldoznak s könyező rész­véttel kisértük ma délután utolsó útjukra azokat a hősöket is, akik az Ujhely kö­rüli harcokban fejezték be munkás, becsü­letes proletár-életüket. Bár, amint mindannyian tudjuk, lát­juk : a vörös hadsereg parancsnoksága szinte bámulatos körültekintéssel, óvatos­sággal vigyáz a hős vörös katonák minden csepp vérére s minden felesleges áldozatot elkerül, — hiszen a május 20-a óta tartó pél­dátlan sikerű offeazivának véráldozatai úgy­szólván elenyészően csekélyek, — termé­szetszerűleg a nagy munka áldozatok nél­kül lehetetlen. Tegnap az Ujhely körüli terep megtisztításának, a legutóbbi napok harcainak áldozataitól kellet végbuceut vennünk. Gáspár Pál é3 Lülei Ödön a 7. mun­kás gyalogezred, továbbá Kovács István és Szervát Sándor, a 23. gyalogezred vö­rös katonái a borsii 09 szőlőskei harcok­ban szenvedtek halálos sebesülést. Teme­tésük ma dólu'án ment végbe katonai dísszel az újhelyi köztemetőben, ahová ki- kisérték őket bajtársaik és az újhelyi munkásság képviselői. A temetőben a katonai dalárda forra­dalmi dalokkal búcsúztatta el a hősöket s mindegyik sírnál eldördült a bajtársak disz-sortüze. Beszédeket tartottak a 7. gya­logezred részéről Lukács Elemér ezredpa­rancsnok elvtárs, ez újhelyi direktórium és összmunkásság nevében Tóth Béla elv­társ, továbbá Kolonios István elvtára a 7. ezred 2. zászlóaljának politikai megbízottja, végül a dandárparancsnoíság képviselője. Megilletődve, de nem megrendülve tért vissza a gyászoló proletariátus a hő­sök temetéséről, amely a vallásos c remó- niák mellőzésével is mélységesen és lélek­emelőén megható volt. Á gyász és a fáj­dalom sötétségén áttör a gyönyörű bizo.- nyosság sugára, hogy az áldozatok nem hiábavalók, hogy a diadalmasan előnyo­muló csapataink nyomában gyöngyöző vércseppek a legnagyobb eszmék megvalósí­tásának útját jelzik. Nyugodjatok békén, értünk elesett hő­seink, akik megtettótek proli-tárkötölessó- geteket. Emléketeket szivünkben őrizzük s hátramaradottaitokról a Tanácsköztársaság úgy gondoskodik, mint a saját legdrágább gyermekeiről I 9 Tanácshormány rendeletéi a megszállás ideje alatt. Az imperialisták és kapitalisták pünkösdi királyságának öt hete alatt megszakadt az összeköttetés Ujhely és a Tanácskormány között. Ez idő alatt sóira jelentek meg a Tanácskor­mány rendeletéi, melyekből az aj vi­lágrend fog kialakulni. E rendelete­ket, melyek mindenkire kötelezők s melyeknek nem tudásával senki sem védekezhetik, most mindenkinek sür­gősen meg kell ismernie. Természe­tesen lapunk terjedelme nem engedi meg sem azt, hogy az összes rende­leteket szó szerint közöljük, sem pe­dig azt, hogy egyszerre valamennyit ismertessük. E helyett tehát folytató­lagosan, sorrendben fogjak röviden ismertetni a megszállás ideje alatt érvénybe lépett rendeleteket, minden­kor megjegyezve, hogy mely rendelet melyik számában jelent meg a hiva­talos „ Tanácsköztársaság“ c. lapnak. Akit aztán valamelyik rendelet köze­lebbről érint, az keresse meg és sze­rezze be a hivatalos lap vonatkozó számát. (Első közlemény,) A Tanácsköztársaság 1919. április 29-iki számában jelentek meg a következő ren­dietek : A fényképészeti üzemek köztulajdonba vétele. A Forradalmi Kormányzótanács 75. számú rendelete elrendelte mindazon fény­képészeti üzemek köztulajdonba vételét, melyek az állam hadügyi céljainak és a proletárok kulturális igényeinek kielégítésé­hez szükségesek. A köztulajdonba vételt a Sajtótermékek O.szágos Tanácsának fény­képészeti osztálya foganatositja. Egyidejű­leg zár alá vétetett mindenféle fényképé­szeti cikk és a fényképészethez szükséges műszer és anyag; mindezek most már csak a fentebb mondott szerv engedélyével árusíthatók. A háztartási munkások közvetítése. A Kormányzótanács 76. számú rende­lete köztulajdonba veszi a háztartási mun­kások elhelyezésével foglalkozó mindazon üzemeket, melyeket eddig magánosok vagy jótékonysági intézetek tartottak fenn, úgy­szintén köz!uiajdonba veszi az eset eg ezek­hez tartozó munkásszállókat. Mindezen üzemeket ezután a Háztartási Munkások Országos Egyesülete vezeti. Háztartási munkások közvetítéséért, elhelyezéséért ezután dijat szedni bárkinek is tilos. A nemzetiségi elnyomás ellen. A Kormányzótanács 71. számú ren­delete kimondja, hogy a proletárdiktatúra, mely az elnyomatás minden fajtája ellen küzd, elhatározta mindennemű nemzetiségi elnyomatásnak megszüntetését is. A pro­letárdiktatúra nemzeti kérdést az eddigi értelemben nem ismer és teljes mérték­ben felszabadítja a nem magyar anyanyelvű nemzetiségeket. Addig is, mig a Tanácsok Országos Gyűlése az alkotmányt majdan megállapítja, a jelen rendelet elrendeli a ruszin és német tanácsok megalakítását, egyúttal megbízza a ruszin és német nép­biztosokat, hogy a ruszin és németlakta területeken a vá’asztókerületek beosztását eszközöljék és a választásokat megejtsék, végül felhatalmazza őket a kerületi taná­csok megalakítását célzó intézkedésekre is. jffinöen proletárnak a Vörös főseregben a helye!

Next

/
Thumbnails
Contents