Vörös Hajnal, 1919. április-június (1. évfolyam, 9-42. szám)

1919-04-03 / 10. szám

2. oldal. V0RÖ3 HAJNAL 1919. április 3. flmeribo visszavonul a MhetárgyalásolitóL Ab entente mérsékli m Annektá lás és hadlkárpótlási idényeket. Galicia fele masiroziK az orosz vörös gárda! Butaport, áprili* 2. A „Daily Telegraph" jelenti New- yorkból tegnapi keltezéssel: Onlahan a „Newyork-Times* tudósítója Párisból azt táviratozza lapjának, hogy Amerika visszavonul a béke konferenciáról. Onla­han egyike Amerika legmegbízhatóbb tudósítóinak s jelentéseit mindenütt tényeként tárgyalják. Táviratában eze­ket mondja : „Ha a békekonferencián a körülmények nem fognak megjavulni, akkor a világ nagy szenzációt fog megérni. A négyek tanácskozása tel­jesen holt pontra jutott. Az egész he­tet elpocsékolták és a dolgok eközben olyan krízishez jutottak, hogy a hely­zet igen rossz." New-Yorkból jelentik : Az „Ewe- nin News" jelenti, hogy azok a hirek, amelyek szerint Wilson valósággal ul­timátumot intézett a szövetséges bé- kemegbizottakhoz, hogy visszavonul, ha meg nem egyeznek — valóságnak megfelelnek. Hasonló természetű fran­cia hirok is vannak. Fzek szonnt C!e- inenccau a francia igények érdekében a világ közvéleményéhez fog appellálni. Franciaország keservesen panaszkodik, hogy a civilizáció érdekében hozott hallatlan áldozatait nem honorálják és és csak egyedül Elszászt fogja vissza­kapni. A négyek-tanácsa már a szak­értőket is meghallgatta és azon az ál­lásponton van, hogy a volt központi hatalmakat 14 napon belül mag kell hívni a zöld asztalhoz, mert Wilson nem lát okot arra, hogy a tanácsko­zásokat tovább halogassák. Az Egye­sült Államok energikus fellépésének az a hatása, hogy minden szövetséges mérsékli területi és kárpótlási igényeit. A „Newyork-Herald“ úgy értesült, hogy a négy kormányfő tegnap reg­gel Wilson lakásán hosszasan vitatko­zott. A vita igen éles volt és eredmé­nyeként a franciák elkeseredetten le­mondanak lassanként a pénzügyi és területi igényeikről. Anglia és Frsncia ország nem tud megegyezni a kárté­rítés kérdésében sem, mert Anglia a felét követeli annak az ösazegnek, ame­lyet Franciaországnak fognak megítélni, A területi kérdésben Anglia nem tér el az álláspontjától, hogy német terü­leteket nem szabad annektálni. Az angol békemegbizottak vélemé­nye szerint a béke május elsejére biz­tosan meg lesz A békeko; ^«rteia elfogadta a nem­zetközi n.unkT-. vezetre vonatkozó javaslatot. Alapgondolatai a kővetke­zők : a napi és heti munkaidő maxi­muma, küzdelem a munkanélküliség ellen, a bérek megállapítása, munkás­védelem, betegség és balesetek, asszo­nyok, gyermekek védelme, aggkori biztosítás, hazájukon kívül alkalmazott munkások érdekeinek védelme, az egyesülési jog alapelvének elismerése és a technikai kiképzés szervezése. Buüapeet, ápr. 2 A párisi „Journal" jelenti, hogy körülbelül 180,000 ember­ből álló bolsevik! hadsereg ma slrozik Oalicia felé. Vezetőjük Gaikov tábornok. A hadsereg­ben példás fegyelem uralkodik. Jfew Jojjík számszerűn atgállzpi- tui a kártérítést. Bpe*t, ápr. 2. Newyorkból jelentik: A chikagoi „Tribun'-nak Párisból: a négy kor­mányfő megbízható forrásból eredő értesülések szerint elhatározta, hogy a kártérítés összegét nem fogják szám­szerűen megállapítani, hanem a néme­tek csupán kötelezettséget fognak vál­lalni a kártérítési összeg megfizetésére. Az összeg megállapítását a béke- szerződés aláírása után egy bizottság fogja végezni. A kártérítési kérdés ki­kapcsolása a tárgyalásokból a béke gyorsítása érdekében történt. Bizonyos, hogy a németeknek át kell adniok aranykészletüket, de ezt az észak-fran- daországi és belgiumi területek helyre­állítására fordítják. A kérdés ilye« megoldása, valamint a danzigi döntés bizonyítja, hogy Aotantéknál nincs m :g (ötbe «Z egyet­értés. Szerb rémuralom jforváterszágbati. Budapest, április 2. Zágrábból jelentik: A sztrb dikta­túra következtében valóságos rémura­lom és anarchia dúl az országban. A lakosság végleg el van keseredve. Va­V Mese. — Gyere ide saépen kis fiam, majd mondok neked egy csudamasét, amilyet, még nem halottál az óvodában. Nyisd ki jól a füledet és azt a két okos szemedet, hadd repüljön be a mese fehér galamb »«árnyán a fejedbe, hogy ott jó kényelmesen letelepedve legalul marad­jon, mert később hallasz ám még sok mesét, azok is mind beröpülnek majd a fejedbe, sok szép éa ssunya mese, amik aztán telsülik a fejedet belül és ha már nagyon, de nagyon sok kis mese galamb turbékol majd odabenn, akkorra te már nagy fiú leszel óa rettentően okos, akkor majd te is kitalálsz sok szép mesét, meg ások a mesék is előjönnek majá a fejedből, amik eddig ott turbékoltak, csakhogy piros pántlikát masnizol a nyakukba és a »»ár­nyuk közé és cicomásán repülnek ki a szádon, te neked meg örülni fog a szived, hogy ni milyen helyes kis meeegalambok, fehérek meg csillogó tolluak . . . Ide figyelj kis fiam. Nagyon messze, igen nagyon rettentően régen volt egyszer egy n^igy - 0kor -, cl o főid volt, hogy a tudósok a végit se tudták megtalálni, asért aztán Mi mondták rá, bogy a föld olyan mint a golyó, mivel hogy annak sinss vége sehol, Es a föld olyan volt, mint egy nagy-nagy emeletesház. A pincében temérdek műhely meg gyár volt elhelymve, ahol félmeztelen, rongyos em­berek dolgoztak, éjjel-nappal. Ezeket Mun­kásoknak hívták és nagyonnagyon «se­gély emberek voltak. Felyton tiak dol- gostak, dolgoztak, goromba Felügyelők meg is rugdos'ák a henyéket; koplaltak, pedig ropogós szép kifliket sütött k ; fáz­tak, pedig fekete, fényes ssenet bányász­ták; rongyosak voltak, pedig gyönyörűen káprázatos díszruhákat varrtak ; piszkosak és rossz szegünk voltak, psdig viráglllatu szappanokat és osöppentett róssaolajat főz­tek, buták és tudatlanok maradtak, pedig tudományos vastag és s»ép könyveket nyomtattak; piiskos kis oáakban, férges és rongyos bútorok közt lak.ak, pedig büszke, hatalmas palotákat építettek és kényelmes fényes bútorokat, szőnyegeket gyártottak ... Nekik sohasem volt szabad a pincéből kijönni, ott kellett penészednek egész életükön át, jaj volt annak, aki ki akart jcnoi. Elciuoyultak, eldurvultak és elbutultak ott lenn a pincében és csak dolgoztak, folyton csak dolgoztak, mindent ami saép, jó, haesaoe és élvezetes volt, azt Sk eelnálták, de nem volt ssabad hoz­zányúlniuk. mert jött egy lift és az elké­szített esodaesép holmit elkapta az orruk elől ée fölszaladt vele az emeletre, ahol az Urak éltek. Az Urak már ott tolongtak a lift ké­rdi éa várták a sok drága holmit. Aki ügyesebb és srősebb volt, as többit és ssebbot rabolt el belőle magának, hazavitt» és szépen, kényelmssen beleült a plisszékbe, amit odalenn csináltak, evett-ivett, ftrdött, olvasott és úgy élt, mint egy kiskirály, vagy mint Marsi Hevesen. Az Urak aztán szépek is voltak, elegáns ruhában jártak, gyémáatokat raktak asszonyaik fülébe meg a nyakára, meg az ujjaikra. autómé- biion elmentek a esinházba, nagyokat ne­vettek, a napfénybon efltkóreatek, boldogan nyújtózkodtak és sok-tok tudományt eziv- tak magukba. Ha összevesztek a lift kö­rül valamin, akkor leküldték embereket a pincébe, akik jól tudtak beszélni és szép »savakkal, meg esábos Ígéretekkel rábe­szélték a munkásokat, hogy vegyenek fegyvert a kezükbe ée rohanjanak a seom- ssted pincében dolgozók ellen ée verjék

Next

/
Thumbnails
Contents