Vörös Hajnal, 1919. április-június (1. évfolyam, 9-42. szám)
1919-04-23 / 26. szám
1919. április 23. V Ö R Ö S: H A J N%AL 3. oldal. fi békéscsabai munkástanács határozata. Békéscsabáról és Békésgyuláról jelentik : mindkét város munkásai reménységgel néz a bekövetkezhető események elé. Csüggedésnek semmi nyoma, annak ellenére, hogy román seregek oldalról is fenyegetik városukat. A vasárnap megtartott gyűlésükön fogadalmat tettek, hogy bármi következzék, a proletárdiktatúra mellett kitartanak. Később a munkástanács ülésén megtették az intézkedéseket a legközelebbi órák teendőire nézve. A munkástanács fele állandó permanenciában marad, másik fele a frontra megy. A kávéházakat bezáratták, a polgári egyesületeket feloszlatták és a polgárság vezetőiből túszokat szedtek. fi nemzetközi szocialisták tiltakozása. Bpest, ápr.22. Á nemzetközi szocialisták szövetsége Budapesten tegnap délután az Országház- téren naggyülést tartott. Többek felszólalása után egyhangú határozatot hoztak, amelyben tiltakoznak a román bojár hordáknak a magyar Tanácsköztársaság ellen intézett támadása miatt. Felhívják a világ proletárjait, hogy a rendelkezésükre álló harci eszközöket teremtsék elő, hogy a magyar Tanácsköztársaságot fenyegető veszélyt minden erejükkel elhárítsák. fiz orosz vörös gárda fegyvertényei. Bpest, ápr. 22. A M. T. 1. szikratávirata: az orosz vörös gárda harcok után elfoglalta az egész Krim félszigetet és körülzárta Szebasztopol városát. A városban a munkások ezrei állnak készen, hogy a hatalmat átvegyék. Az antant csapatok nagy része elmenekült, a hatóságok pedig a legnagyobb sietmeg. — Egy szavába kerül és elhelyezik Izbugyaradványra a 6 gyerekével. Mi lesz a malaccal,— a kert is be van vetve. Mindez sokkal sokkal gyorsabban oikkázott át a szegény pénztárnok agyán, mint itt leírjuk. Hiszen nem lehetett várakoztatni a kegyelmes asszonyt. Persze, kiállította. Persze megbüntették 40 koronára. A pénztárnok fizette meg, szegény azt a kényelmet, hogy Mari néninek ne kelljen Pesten a pénztárhoz menni. Emlékeznek még sokan arra az úgynevezett kofa-vonatra, amelyik Ujhely és Csap között közlekedett a háború előtt. Mari néni kitelefonált az állomásra, hogy ezzel a vonattal akar utazni. Meg is jelent az indulás előtt pár perooel óriási málhák kíséretében. Az állomásfőnök ljedton közölte vele, hogy a vonat paklikoosit nem visz, csak a legközelebbi voaáttal tudják a holmit utána küldeni. — Pedig ez a esomag el fog menni. Értette ? A vonat beszuszogott; a főnök tanácstalanul mászkált ide-oda. Nem tudja elhelyezni a csomagokat. Mari nőni egy ideig nézegeti a főnök vergődését, majd imigyen szól: — Milyen együgyű ember maga. Hát nem látja, hogy a mozdonyon, a szén tőséggel pakkolnak, de elutazásukat a hajóhiány nagyban megnehezíti. Krim félsziget elfoglalásával az antant expedíciója szánalmas véget őrt és a felszabadult vörös gárda most már máshol fogja a proletár uralom megszilárdítását kikényszeríteni. Szatmárnémetit és Nagyváradot árulás juttatta román kézre. Budapest, ápr. 22. Á „Vörös Újság“ jelenti, hogy a had ügyi népbiztosság kezére került táviratokból tisztán látható, hogy árulás juttatta román kézre Szatmárnémetit és Váradot. A táviratokból kitűnik, hogy a csendőr szárnyparancsnokság, illetve a főszolgabírói hivatalok azt terjesztették a vidéken, hogy a Tanácsköztársaság megbukott és ehhez képest utasították a jegyzőket és elbocsátott tisztviselőket, hogy volt beosztásukat azonnal foglalják el, a piros jelvényeket vegyék le, a'rendfokozatot és nemzeti jelvényeket varrják fel, a direktóriumokat szüntessék meg és kommunista mozgalmat azonnal jelentsenek, hogy azt elfojthassák. A munkásság és a vidék igy tájékozatlan volt és engedelmeskedett az erőszaknak, mert az ellenforradalom mögött erős csapattestek állottak. Ellenforpadolmápoh bünhödese. Tegnap délelőtt nagy főtárgyalás volt a forradalmi törvényszéken. Három vádlott állt a bíróság előtt. Valamennyien lázitás és a románokkal való összejátszás bűntettével terhelten. Az volt a vád ellenük, hogy inkább akartak idegen uralom aiá kerülni, semhogy régi befolyásukból veszítsenek. Pap József folyambiztos, Jónás A!adár dolhai főszolgabíró és Rákos Simon próbacsendőr voltak a vádlottak, kiket a törvényszék a tanuk meghallgatása után bűnösnek talált a lázitás és a románokkal való szövetkezés bűntettében és ezért Pap tején el lehet helyezni? — De hát kegyelmes asszony, a mozdonyon nem szabad és én azt nem is rendelhetem el. Ilyen rendelkezést nem adhatok a mozdonyvezetőnek. — Na hát vegye tudomásul — szólt most már teljes eréllyel Mária, — innen ez a vonat nem megy ki az én csomagom nélkül. A főnök, mit tehett szegény, ó sem akart repülni. Pourparlézni kezdett a mozdonyvezetővel, aki kereken visszautasította a kérést. Eredmény nélkül kullogott vissza jelenteni. — Mi az nem akarja? szólt és oda ugrott a mozdony hozTKirán tóttá a jegyzőkönyvét és felszólt a mozdonyvezetőnek: — Hogy hívják magát? Szegény mozdonyvezető nem mondta meg a nevét, hanem inkább beleegyezett az abszurd óhaj teljesítésébe. A nagy csomagok felültek a szén tetejére és a mezőkön, ahol a vonat végigrobogott, oda kiáltották a grófi mezőkön haladozó grófi búzának: — Látjátok, itt minden a gazdánké. Ez a vonat, ez a szén, ahol ülünk. A hivatalnok, aki a ti vonatokat indítja. A tekintély, a becsület, az élet, minden, minden ... Józsefet kötél általi, Jónás Aladárt golyó általi halálra Ítélte, mig Rákos Simon tekintettel a többitől félrevezetett proletár mivoltára, mint enyhítő körülményre, 16 évi szigorú fogházbüntetést kapott. Volt még egy negyedik vádlott. Bodnár János próba csendőr is, de ez ellen az ügyész a tárgyalár kezdetén elejtette a vádat s ezután a biróság nyomban szabadlábra helyezte. As Ítéleteket végrehajtották. Az egyik elitéit Papp József szatmár- csekei nagybirtokos, folyambiztos. Bőrkabátban, csizmában lép a vádbiztos asztala elé. Idősebb ember és külsőleg teljesen nyugodt. Utolsó kívánsága az volt, hogy egy pohár bort adjanak neki. Bor nem volt, csak vizet kapott. Beismerte a vádat, hogy a románokat ő hívta be Szatmárnémetibe, de azzal védekezett, hogy „az én szempontomból úgy örzem, helyesen cselekedtem.“ Az ő szempontja, a burzsoa szempont, ez volt, hogy „egyen meg a fene mindenkit, hazát, proletárt, fő az, hogy a nagybirtokom és a régi hatalmam megmaradjon. Jöjjenek hát a románok, vagy akárki.“ Ezért a szempontért került a bitófa alá. Éllenforradalmár és áruló voltl — Forradalmárok végezzétek kötelességeteket 1 És Papp Józseffel is végeztek, mint, ahogy minden Papp Józseffel végezni fognak, aki a nép ellensége és a szegény emberek kegyetlen elnyomója akar lenni ismét. Óriási tömeg nézte az akasztást, a trombita harsogott, a bűnös bűnhődött. Dr. Josephovits elvtárs konstatálta a halál beálltát, mire Knall elvtárs, a forradalmi törvényszék elnöke beszélt röviden a tömeghez. „így kell azoknak a rablóknak bűnhődniük, akik minden emberi könyörület nélkül mészárszékre hurcolták a proletárok millióit és még most sem elég nekik a vérből. Még most is vad román hordákat hívogatnak, csakhogy az ő jólétük megmaradjon. Vesszenek az ellenforradalmárok 1 Éljen a magyar tanácsköztársaság 1 A másik elitéit, Jónás Aladár dolhai főszolgabíró, utolsó kívánsága szerint (a nyaka sziphilitikus forradásokkal teli) golyó általi halállal bűnhődött. Aktualitást az itt elmondottaknak az a körülmény ad, hogy a napokban egy szerény, alázatos kérvény érkezett egyik zemplénmegyei termelési megbízotthoz. Ebben a kérvényben, amelyet nem egy szegény, éhező írnok, vagy egy másik foglalkozásnélküli proletár fogalmazott, nagyon szordinosan: volt gróf Mailáth kéri, hogy alkalmazzák őt a köztulajdonba átment birtokán, mint szakközeget. A kérvény további petituma az, hogy a felesége, aki kitűnő kertész, — kertészként nyerjen alkalmazást. A lánya pedig, mint gépirónő. Hát ez helyes. Semmi kifogásunk ellene, ha a régi herék dolgozni akarnak. Úgyis kell. A termelési megbízott majd elintézi rendje és módja szerint a kérvényt. De — könyörgöm — engem ne fosz- szanak meg attól a gyönyörűségtől, hogy kikiabálhassam: Mari nőni — a csillagkeresztes mindenit neki — elvtársnő lesz. Kapálni fog. Komolyan, tempósan, ahogy egy szövetkezeti taghoz illik. Az egyénre kiható történelmi igazságszolgáltatásnak ez a markáns esete álljon itt mementóul. Az osztályhelyzet megszűntének szimbólumául helyezzék múzeumba azt a kapát, amelyet Mari néni először, az első komoly muuka végzése céljából a kezébe vesz.
