Vörös Hajnal, 1919. április-június (1. évfolyam, 9-42. szám)
1919-04-16 / 21. szám
Sátoraljaújhely, 1919. ápr. 16. Világ proletárjai egyesüljetek! X. évfolyam, 21. szám. VÖRÖS HAJNAL Ezelőtt: €lvtársak készüljetek május elsejének a megünneplésére! fiz uj megváltó An atol France írja egyik gyönyörű elbeszélésében, hogy amikor Pontius Pilátus Judea egykori helytartója évek múlva Jézus Krisztus keresztre feszítése után egy fürdőhelyen, ahol kösz- vényére keresett gyógyulást, találkozott egyik kortársával, kortársa felelevenítette előtte az együtt töltött judeai napokat, s az együtt élvezett buja keleti nőket, s megkérdezte Pontius Pilátustól, hogy emlékszik-e arra a naza- rethi emberre, akit már nem is tudja miért keresztre feszitetíek? Pontius Pilátus összeráncolta a szemöldökét, végigsimitotta a homlokát, gondolkodóba esett, majd igy szóllott: „Jézus, nazarethi Jézus? Nem emlékszem rá.“ Pontius Pilátus a nagy és hatalmas imperialista politikát űzött római birodalom egyik helytartója volt az imperialista igába hajtott Júdeábán. A római cézárok, mint modern utódaik, már akkor: anno dacumal, a nazarethi életében imperialista politikát űztek. Pontius Pilátus ma egy Hoffmann tábornoknak felelne meg, ha szembe állitanók a már kimúlt germán impe- ralizmust az oroszok forradalmiságával vagy egy Franschet Desperaynek, De Lobitnak, vagy tudom is én Smouths tábornoknak, ha a gall és balkáni (szerb) imperalizmus és a magyar szociális forradalom kontrasztját akarnók megvilágítani. Az imperalizmus helytartóinak gondolkodását, szellemi és erkölcsi nívóját a Pilátus szájába adott felelet jellemzően állítja elénk. Pontius Pilátus s az imperalizmus minden helytartója csak a katonákra, zsebmetszőkre, kéjnőkre és tivornyákra emlékszik. Ennyi mindössze ami megragadta a figyelmét Júdeábán. Arra, hogy a Nazarethit, a forradalmárt ke- resztrefeszitették, nem is emlékszik. Ezek után eltudjuk képzelni, hogy milyen impressziókat szerezhettek a Balkánon, Oroszországban és nálunk a gall és angol tábornokok és helytartók. Ezek után megtudjuk már érteni, hogyan informálhatja Desperay vagy Smouths Párist, s hogyan követelhet a négyek tanácsa Németországtól százmillió kártérítést akkor, amikor fél- Európa egy Nazarethinek: Leninnek hódolt be. Ugylátszik a ma Pontius Pilátusai is úri non salansszal, egy úri kézlegyintéssel referálnak az uj Krisztusról. Beretváltképü tábornokok,akik sportszerű kirándulásokat tesznek hozzánk, „bűbájos kronstadtinak" tarthatják Lenint, ők, akik a könnyű here életen kívül egyebet nem ismernek, hóbortnak ítélhetik a bolsevizmust. ök képtelenek felfogni azt, ami most Európa keletén, sőt immár Európa közepén is végbemegy. Nem látják, hogy keleten uj Krisztus született s az uj „evangélium“ az uj „kereszténység“ : a kommunizmus rövidesen megváltja a világot az antantimperializmus modern Pilátusaitól. Temest és a Bánságot szerbek és románok kapják Budapest, április 15. Géniből jelentik: A párisi békekonferencia területi bizottsága mindazokat a kérdéseket, amelyek a Temes és a Bánság kérdései közt felmerültek, kizárólag a szerbek és románok javára oldották meg. A határozatokat még nem közölték, mert a magyar-szerb, illetve magyar-román ösz- szeütközéseket elakarják kerülni. Végleges döntés a Saar-viöék, a hadikárpótlás és a határok kérdésében. Budapest, ápr. 15. Párisból jelentik: A négyek tanácsa véglegesen elintézte a Saar-vidék kérdését. Eszerint : a bányák birtokát örök időkre Franciaország kapja, a rendőri hatalmat a franciák gyakorolják, a politikai szuverénitás joga a népszövetségé. Lakóssága nem küldhet képviselőt a német parlamentbe és 15 óv múlva szavazhat a politikai hovatartozás fölött. A kártériiés végleges ösz- szege: 125 milliárd, ebből 55 százalék a franciáké. A németeket kötelezni fogják, hogy a szövetségesek, összes veszteségeit megtérítsék, ideértve a hajóelsülyesztéséket, katonanyugdijakat, elpusztított lakhelyeket és gépeket, de az összeget a Saar-menti bányák értékével törlesztettnek fogják tekinteni. Németország nyugati és keleti határa is meg van már állapítva s most már csak az ausztriai, magyarországi bulgáriai és törőkországi kérdésekkel főként az olasz délszláv és a sziriai kérdéssel foglalkoznak. fl hadügyi népbiztosság 7353* sz. rendelete: Bpest, ápr. 15. A jelenleg tényleges szolgálatot teljesítő katonák kötelesek a vörös gárdába belépni és a 6 hónapos kötelezvényt aláírni. Akik ennek eleget nem tesznek haditörvényszék elé állíttatnak. Lapunk mai száma 4 oldal f Kazlam Ferenc ÄflBBi Lwákár S<StoraJjau)K«ly 771 7 '/ A#