Vörös Hajnal, 1919. április-június (1. évfolyam, 9-42. szám)

1919-04-16 / 21. szám

Sátoraljaújhely, 1919. ápr. 16. Világ proletárjai egyesüljetek! X. évfolyam, 21. szám. VÖRÖS HAJNAL Ezelőtt: €lvtársak készüljetek május elsejének a megünneplésére! fiz uj megváltó An atol France írja egyik gyönyörű elbeszélésében, hogy amikor Pontius Pilátus Judea egykori helytartója évek múlva Jézus Krisztus keresztre feszí­tése után egy fürdőhelyen, ahol kösz- vényére keresett gyógyulást, találkozott egyik kortársával, kortársa felelevení­tette előtte az együtt töltött judeai na­pokat, s az együtt élvezett buja ke­leti nőket, s megkérdezte Pontius Pi­látustól, hogy emlékszik-e arra a naza- rethi emberre, akit már nem is tudja miért keresztre feszitetíek? Pontius Pilátus összeráncolta a sze­möldökét, végigsimitotta a homlokát, gondolkodóba esett, majd igy szóllott: „Jézus, nazarethi Jézus? Nem emlék­szem rá.“ Pontius Pilátus a nagy és hatal­mas imperialista politikát űzött római birodalom egyik helytartója volt az imperialista igába hajtott Júdeábán. A római cézárok, mint modern utódaik, már akkor: anno dacumal, a nazarethi életében imperialista politikát űztek. Pontius Pilátus ma egy Hoffmann tábornoknak felelne meg, ha szembe állitanók a már kimúlt germán impe- ralizmust az oroszok forradalmiságával vagy egy Franschet Desperaynek, De Lobitnak, vagy tudom is én Smouths tábornoknak, ha a gall és balkáni (szerb) imperalizmus és a magyar szo­ciális forradalom kontrasztját akarnók megvilágítani. Az imperalizmus helytartóinak gon­dolkodását, szellemi és erkölcsi nívó­ját a Pilátus szájába adott felelet jel­lemzően állítja elénk. Pontius Pilátus s az imperalizmus minden helytartója csak a katonákra, zsebmetszőkre, kéjnőkre és tivornyákra emlékszik. Ennyi mindössze ami meg­ragadta a figyelmét Júdeábán. Arra, hogy a Nazarethit, a forradalmárt ke- resztrefeszitették, nem is emlékszik. Ezek után eltudjuk képzelni, hogy milyen impressziókat szerezhettek a Balkánon, Oroszországban és nálunk a gall és angol tábornokok és helytartók. Ezek után megtudjuk már érteni, hogyan informálhatja Desperay vagy Smouths Párist, s hogyan követelhet a négyek tanácsa Németországtól száz­millió kártérítést akkor, amikor fél- Európa egy Nazarethinek: Leninnek hódolt be. Ugylátszik a ma Pontius Pilátusai is úri non salansszal, egy úri kézle­gyintéssel referálnak az uj Krisztusról. Beretváltképü tábornokok,akik sport­szerű kirándulásokat tesznek hozzánk, „bűbájos kronstadtinak" tarthatják Lenint, ők, akik a könnyű here életen kívül egyebet nem ismernek, hó­bortnak ítélhetik a bolsevizmust. ök képtelenek felfogni azt, ami most Európa keletén, sőt immár Európa közepén is végbemegy. Nem látják, hogy keleten uj Krisz­tus született s az uj „evangélium“ az uj „kereszténység“ : a kommunizmus rövidesen megváltja a világot az antant­imperializmus modern Pilátusaitól. Temest és a Bánságot szerbek és románok kapják Budapest, április 15. Géniből jelentik: A párisi békekonferencia területi bi­zottsága mindazokat a kérdéseket, amelyek a Temes és a Bánság kérdései közt felmerültek, kizárólag a szerbek és románok javára oldották meg. A határozatokat még nem közölték, mert a magyar-szerb, illetve magyar-román ösz- szeütközéseket elakarják kerülni. Végleges döntés a Saar-viöék, a hadikárpótlás és a határok kérdésében. Budapest, ápr. 15. Párisból jelentik: A négyek taná­csa véglegesen elintézte a Saar-vidék kérdését. Eszerint : a bányák birtokát örök időkre Franciaország kapja, a rend­őri hatalmat a franciák gyakorolják, a politikai szuverénitás joga a népszö­vetségé. Lakóssága nem küldhet kép­viselőt a német parlamentbe és 15 óv múlva szavazhat a politikai hovatarto­zás fölött. A kártériiés végleges ösz- szege: 125 milliárd, ebből 55 száza­lék a franciáké. A németeket kötelezni fogják, hogy a szövetségesek, összes veszteségeit megtérítsék, ideértve a hajóelsülyesztéséket, katonanyugdijakat, elpusztított lakhelyeket és gépeket, de az összeget a Saar-menti bányák ér­tékével törlesztettnek fogják tekinteni. Németország nyugati és keleti ha­tára is meg van már állapítva s most már csak az ausztriai, magyarországi bulgáriai és törőkországi kérdésekkel főként az olasz délszláv és a sziriai kérdéssel foglalkoznak. fl hadügyi népbiztosság 7353* sz. rendelete: Bpest, ápr. 15. A jelenleg tényleges szolgálatot teljesítő katonák kötelesek a vörös gárdába belépni és a 6 hónapos köte­lezvényt aláírni. Akik ennek eleget nem tesznek haditörvényszék elé állít­tatnak. Lapunk mai száma 4 oldal f Kazlam Ferenc ÄflBBi Lwákár S<StoraJjau)K«ly 771 7 '/ A#

Next

/
Thumbnails
Contents