Ujhelyi Hirlap, 1924 (27. évfolyam, 1-56. szám)

1924-03-22 / 23. szám

(2) 23. szám ÚJHELYI HÍRLAP 1924 sv\ március 22 Olcsó rézgálic A Hegyközség gyűlése a „ked­vezményes“ rézgálic ügyében. Mint már néhány éve, úgy az idén is értesítette a földmivelésügyi minisz­térium a szőlőbirtokos érdekeltségeket, hogy rézgálic szükségletüket kedvez­ményes áron biztositani óhajtja. Mint minden évben, úgy ez éven is hozott bizonyos meglepetéseket ez az akció, melyeket élénken világit meg az újhelyi Hegyközség elnökségének nyi­latkozata, melyet lapunk munkatársá­nak tett : A földmivelésügyi minisztérium, úgy mint a múlt évben, ezidén is kedvez­ményes rézgáliccal kívánta ellátni a tu lontul terhelt szőlőbirtokos közönséget. A beszerzés iránti intézkedéseket a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesü let f. é február hó 5-én kelt felhívá­sával megindította, amikor 4000 koro­na előleget kért kgr.-ként beszedni. Ebben az akcióban a sátoraljaújhelyi hegyközség is bekapcsolódott, mert a Gazdasági Egyesület kilátásba helyezte hogy a gálic körülbelül kgr.-ként 5000 koronába fog kerülni. E hó 20-án a Gazdasági Egyesület arról értesítette a hegyközséget, hogy ha a rézgálic ára e hó 26 ig befizettetik, ab Budapest kg.-ként 8940 korona a kiűzetés nap ján érvényes takarékkorona egységár­ban, ami előre láthatólag, ha a papír korona az utolsó napokban tapasztalt mérvben romlik 11 —12000 koronát fog kitenni. Felveti a Gazdasági Egyesület egyúttal a kérdést, hogy ezekután ra- gaszkodik-e a szőlőbirtokosság a réz­gálic ilyen módon való beszerzéséhez, vagy nem. A hegyközség elnöke ebben az ügyben folyó hó 25 én kedden dél­előtt a városháza tanácstermében tar­tandó értekezletre lapunk utján meg­hívja mindazokat, akik gálicra előjegyez­tek, illetőleg fizettek. Ezen példátlanul kedvezményes (?) akcióval szemben egyelőre csak annyit kivánunk megje­gyezni, hogy éz év február havában módjában lett volna a szőlőbirtokosok­nak az itteni piacon a rézgálicot 5—6000 koronás árban beszerezni. li I R E K. Legenda a márciusi liéról. Rendkívüli természeti tünemények és események bekövetkeztével a nép körében még ma is, a felvilágodott- ság századában, megmagyarázhatatlan babonás félelem üti lel lejét, mely gyorsan, tömeghiszteria-szerüen, hihe­tetlen gyorsasággal terjed a tüne­ménnyel, vagy eseménnyel kapcsolat­ban teltétien bizonyossággal felmerülő titokzatos legendák szárnyán. Csak természetes, hogy a mostani abnormis időjárás is rémülettel tölti el a hiszékeny, babonás lelkeket. A nép között egy borzalmas csapástól való rettegés mind rohamosabban ter­jed és az a rettegés már meg is szülte a maga legendáját, mely ki nem de­ríthető helyről kiindulva, lavinaszerűen terjed a babonás vénasszonyok száján, jj szorongó érzést keltve az ilyesmi iránt még mindig fogékony nép között. A legújabb legenda cime tulajdon­képen ez lehetne : „A csupasz ember“ és szól pedig a következőképen : Egy parasztembar tehénkéjét haj­totta be az újhelyi vásárra, hogy el­adja, amikor a széphalmi utón egy­szerre csak eléje áll egy csupasz em­ber. A csupasz ember teljes meztelen volt, csak a derekán volt egy kötényke és majd megvette az Isten hidege így szólitotta. meg a parasztembert: „Ugye te Ujhelybe mész a tehene- get eladni.“ Igen“ — volt a válasz. 77 n „Hát tud meg“ — mondotta a csu pasz ember — „hogy nagyon jól fo god eladni, de hozz nekem egy kis ruhaneműt.“ Ezt az ember mégis ígérte. Az ember csakugyan nagyon jól adta el a tehenet, de nem akarta az ígért ruliát megvenni. Egyedül azonban nem mert hazamenni, hát közévegyült a vá­sáros népnek. De hiába bujt el, mert az országúton egyszer csak eléje áll a csupasz ember : »Ugye jól adtad el a tehénkédet, amint én azt megjósoltam" — mon­dotta — „de te nem tartottad meg az Ígéretedet Hát vigyázz magadra és a házad népére.“ A parasztember nagyon megijedt és nem volt otthon nyugta, folyton a csupasz ember jutott az eszébe. Végre nem bírta tovább és összeszedett egy kis ruhát a csupasz embern ek. Egye­dül azonban nem mert menni, hát el­beszélte a dolgot a csendőrségen és kérte, hogy két esendőt kisérje el őt. A két csendőr el is kisérte a pa- tasztembert és mikor Ujhely közelébe értek, egyszerre meglátta a csupasz embert az országút közepén. Szólt a két csendőrnek, de azok nem láttak semmit. Egyszerre csak rászól a csu­pasz ember : „Gyere ide, de egyedül “ A parasztember újra szól a csend­őröknek, de azok nem hallottak semmit Az ember erre odament a csupasz emberhez és átadta a ruhákat. A csu pasz ember jól megnézte a paraszt- embert és szólt hozzá : „Sok mindent akartam neked mon­dani, ami neked, meg az egész né­pednek javatokra lett volna. De látom, hogy te nem bizol bennem és két csendőrt hoztál magaddal. Ezért hát csak azt mondom neked: — olyan termés lesz ezidén, amilyen még e föl­dön sohasem volt, ... de nem lesz, aki megegye." Ez a márciusi hó által kiváltott le genda, mely csöndesen, suttogva, hi­hetetlen gyorsasággal terjed a vén­asszonyok nyelvén szállva, a babonás nép között, szorongó érzéssel töltve meg a hiszékeny sziveket — a Krisz­tus születése utáni 1924 ik esztendő télutóján. — Lapunk legközelebbi száma f. hó 29-én, szombaton a rendes időben jelenik meg. — A ref. istentiszteletek a tem­plom építés miatt március 23-tói kez- dőleg a vármegyeháza tanácstermében lesznek megtartva. — Záróünnepély. Sárospatakon a Gazdakörben tartott ismeretterjesztő előadások f hó 16-ári záróünnepéllyel fejeződtek be. Az ünnepélyen megje­lent Dr. Besenyey Zénó nemzetgyűlési képviselő is. A záróünnepély után az előadók tiszteletére barátságos ozsonna volt, mely alkalommal sok dikció hang­zott el. Dr. Bessenyey Zenó képviselő válaszolva a hozzá intézett kérdésekre igen érdekes beszédet mondott a több­terme ésről, ami a jelenlevő kisgazdák figyelmét erősen megragadta — A kényszerkölcsö.ire kölcsön VöhatŐ fel. Az állami kölcsönelőieg felvétele tárgyában kiadott pénzügy­miniszteri rendelet kilátásba helyezte, hogy azok, akikre kölcsönelőleget ve­tettek ki, ennek a kölcsönelőlegnek könnyebb befizethelése végett köl­csönt vehetnek fel. Ezt a kölcsönt a felek az állami jegyintézet budapesti főintézetétől, illetve vidéki fiókjaitól fogják takarékkorona alapon kézizálog­kölcsön formájában felvehetni. A kézi­zálogkölcsönt csak azok vehetik fel, akikre 200000 korona, vagy ennél nagyobb kölcsönelőleget vetettek ki. Az állami kölcsönelőieg első 30 szá­zalékos részletének befizetésére kézi­zálogkölcsön nem vehető fel. A má­sodik 35 százalékos részlet befizetésé­nek megkönnyítésére az állami köl- csönelőleg 20 százaléka erejéig s a harmadik, 35 százalékos részletre a kölcsönelőieg 20 százaléka erejéig ve­hető fel kézizálogköicsön. Azok, akik az állami kölcsön első részletét, to­vábbá a második részletből a kölcsön- előleg 15 százalékát postatakarékpénz­tári csekklapokon feladták, a reájuk kivetett állami kölcsönelőieg 20 szá­zalékát kaphatják az illetékes állam - pénztárak által kiállítandó ideiglenes tanúsítvány leadása ellenében a m. kir. Állami Jegyintézet fiókjától. — Sugár Ödön tánciskolája meg­nyílik Még élénk emlékezetében él közönségünknek az a bemutató estély, amelyet Sugár Ödön, a kitűnő pesti táncpedagógus két év előtt rendezett tánctanfolyamának befejezéseként. A legnagyobb csodálkozást váltotta ki, hogy mily könnyedén, mily eleganciá­val lejtették a növendékek a legszebb, legnehezebb és legkomplikáltabb tánc­figurákat is, a rövid, 4 hetes tanfo­lyam után. — Az általános közóhaj­*Zueisz Cmii angol Sátoraljaújhely, Petőfi- u. 16. (Az álla m i elemi iskolával szembe n.) RoszíümöR, utcai ruRáR, elegáns, divatos, elsőrangú kivitelben.

Next

/
Thumbnails
Contents