Ujhelyi Hirlap, 1924 (27. évfolyam, 1-56. szám)
1924-02-27 / 16. szám
Huszonhetedül évfolyam 16 sz. Sátoraljaujhley, 1924. február 27 (FELSOMAGYARORSZÁGI Hl Síorkesztősóg és kiadóhivatal Sdloraljaujhel?, Kazínczy-utcza 5. szám. Telefonszám : 10. Előfizetési ár: Negyedévre 4000 korona. Egyes szám ára 30© korona. LAP) Megjelenik: szer <1 á 11 szó mbaton Takarékkorona. Nagyon sok véleményt olvastunk a valorizációnak a takarékkorona bevezetése által való keresztülviteléről, de e sok vélemény közül eddig egyet- len-egyet sem találtunk — amennyiben számottevő közgazdasági szakembertől eredt — mely a tett és tervezett intézkedésekkel meg lett volna elégedve. A takarékkoronára és egyáltalán, a most tervbe vett és elrendelt pénzügyi rendszabályokra vonatkozólag a legutóbb Lukács László volt pénz ügyminiszter, akit a legkomolyabb körök szeretnének a pénzügyminiszteri súlyos feladatok elváilala'sára reábirni, nyilatkozott és azt mondja, hogy ő egy pillanatra sem habozna a takarékkoronára vonatkozó rendeletet visszavonni. Minket elsősorban a vidéki kereskedelem és ipar szempontjából érdekel a takarékkorona által előidézett helyzet, — itt pedig semmi biztatót sem látunk. Kétségtelen tény ugyanis, hogy a korona stabilizálásának vagy egy más stabil fizetési eszköz bevezetésének óriási gazdasági jelentősége volna, amennyiben a termelő és természetesen a kereskedő is mellőzhetné a korona esetleges eséséből származó rizikónak az árakba való belekalku- lását, ami már jó néhány százalékkal tenné olcsóbbá a közszükségleti cikkek egy egész sorát. Ezt az eredményt a takarékkoronától, mely tulajdonképen nem fizetési eszköz, hanem csak egy kétes pontosságú viszonyszám, egyáltalán nem várhatjuk, mert a termelő és kereskedő kezeihez ezután is csak a további romolhatásnak kitett papir- korona kerül, melynél megvan az a lehetőség, hogy egy nap alatt is százalékokat veszíthet értékéből. Ebből a szempontból a kiskereskedőre és kisiparosra nézve rosszabb lesz még a helyzet, mint a múltban volt. A vonatkozó rendelet ugyanis azt mondja, hogy a takarékkorona értéke az azon napi kulcsszám szerint 1 állapítandó meg, mikor —jelen esetiben — a nagykereskedő vagy gyá- ! ros kezeihez jut. * Ebből már most az következik, * I hogy a kiskereskedőre és kisiparosra nézve — ami eddig nem állott fenn — veszélyes lehet a fizetésként küldött pénze elküldése és rendeltetési helyére való megérkezése közötti idő is, amin az sem segít, ha bank utján történik az átutalás, mert itt is fennáll egy-két napos különbözet, nem is érintve azt, hogy az áru eladása és a pénz postára tevése között is eltelik egy, esetleg több nap. Ezen az anomálián csak az segítene és csak akkor lehetne a takarékkorona bevezetésének a kívánt üdvös hatása, ha egyidejűleg a taka- rekkorona, mint fizetési eszköz is megjelent volna bankjegy, kincstár- jegy, vagy más ilyen formában. Mi tehát a vidéki kiskereskedelem és ipar szempontjából csak egy újabb csapást látunk a takarékkorona bevezetésében, melynek ismét csak forgalom-csökkentő, életet ölő újabb drágulás lehet a hatása, pedig a ha lódó kiskereskedelemnek és kisiparnak nincs és nem lehet egyéb életet adó gyógyeszköze, mint az árak teljes stabilitása és ezzel a forgalom növekedése. — Forgalmi adó ellenőrzésnek uj rendje. Fehivom az általános forgalmi adójukat bélyegjegyekben leróni tartozó adóköteleseket, hogy az 1924. évi március hó 1-étől kezdve minden hó 1-e és 10 ike között forgalmi adókönyvükkel a városi ált. forgalmi adóhivatalban (Molnár István utca 9 sz ) jelenjenek meg. Sátoraljaújhely, 1924. évi február hó 22 én. Dr Orbán Kálmán sk. polgármester. Elkészült «a nSfcrényvédeSmi törvény tervezete. Bár hazánk mezőgazdasági termelését az időjáráson kívül főként az állati és növényi kártevők fellépése befolyásolja, mégis az ezek elleni küzdelem — a növények védelme — érthetetlen módon a magyar mezőgazda- sági növénytermesztésnek legelhanyagoltabb ágazata volt. A növényvédelemmel foglalkozó intémények már régóta sürgették ennek a kérdésnek a rendezését, azonban nem sok eredménnyel. A háború előtt száz millió aranykoronát tett ki az a kár, amit különböző kártevők hazánk mezőgazdaságában okoztak. A háború után a helyzet még rosszabbodott. A m. kir. földművelésügyi Minisztérium felismerve a kérdés nemzet- gazdasági fontosságát, a legjobb mezőgazdasági szakemberek bevonásával bizottságot hivott össe, amely törvény- tervezetet dolgozott ki az óriási károk meggátlására. E növényvédelmi bizottság a kötelező növényvédelemnek törvénybe való kimondását mindazokban az esetekben szükségesnek tartja, amelyekben a vé- dekezés sikerre vezet és a védekezési eljárás gyakorlati szempontból vég rehajtható Javaslatát azzal indokolja, hogy a különböző növény ,és állati kártevők hazánk mezőgazdaságának sok száz milliárdra menő kárt okoznak s igy a kötelező növényvédelemnek törvénybe való kimondása a termelés megmentése érdekében el nem kerülhető. A növényvédelmi szolgálatot egyelőre a földművelésügyi Minisztérium tudományos gyakorlati intézményei végeznék s a védekező szerek enge- délyezhetőséga szempontjából is ennek egyedüli véleménye volna irányadó. FEKETE ÉS KÉK gyapjúszövetek és posztók a legjobb minőségben. legjobb férfi és női gyapjúszöveteket NŐI COSTÜM ÉS ruhaszövet újdonságok. legolcsóbban szerezhet be cBrünner bajosnál Sátor aljauj Rely, c£ö~ulca 16. FÉRFI ÖLT ÖNT és felöltő szövetek a legSzabott árak! [Megyeházzal szemben.) Kérem cégemre ügyelni jobb kivitelben.
