Ujhelyi Hirlap, 1924 (27. évfolyam, 1-56. szám)

1924-01-09 / 2. szám

HuszonheiedSk évfolyam 2. sz. Sáíoraijaujhiey, 1924. január 9 (FELSfiWA 6 Y flRQRSZáSI Hl RLAP) Szerkesztőség és kúidőíiivatal Sá?oral;auih«ív, Kazítiesj>-iitC2a 5. szám. Telefonszám : !0. Előfizetési ár: Negyedévre 3000 korona. Egyes szám ára korona. Megjelenik: szerdán *s5s o rnbato ti A RíMfiEcil fcítesSiti kölcsönt, akik eddig a külfölddel való megértést sürgették és ez az, ami szeget üt az ember fejébe, hogy ne lássa rózsásnak a helyzetet. Valamit azonban kell tennünk, hogy végre kilábaljunk a mostani rettene­tes helyzetből. Ha pedig tenni kell valamit, akkor sokkal okosabb kül­földi segítséggel, még ha saját erőnk­ből is megtudnék — amint csakugyan nem tudjuk — megtenni. A népek­ben is él bizonyos szentimentalizmus és a segítségére szoruló embertől kevesebbet követel, mint a saját ere­jéből talpraállóíól. Mégegyszer a kisvasút építkezése. A pártok „isteni békéje“ most mái végérvényesen felborult és a harc oly elkeseredett mint, amilyenre még a nemzetgyűlések eddigi történetében sem volt példa. (Pedig evvel már sokat mondottunk.) Olvasgatjuk a külföldi kölcsön kö­rül megindult vitában elmondott be­szedeket és megirt végnélkiiii cikke­ket — és sehogyan sem leszünk be lóié okosabbak. Az egyik fél — a kölcsönpártl — csak a kölcsön előnyeit látja, hátrá­nyos következmények nélkül — a kölcsönt ellenzők pedig csak a hibá­kat és bajokat látják, anéikiil, hogy a kölcsön felvételének legcsekélyebb előnyét is hajlandók volnának elis­merni. Elismerjük, nehéz dolog egy ilyen nagyjelentőségű dologban, melytől az egész ország jövője függ, és amely­nél semmi biztos alap nincsen — mert hiszen alte! függ minden, hogy mit hoz a jövő — határozott, biztos képet alkotni. De éppen, mert ilyen a helyzet, le kellene mindenkinek vetni a pártállás diktálta szemüveget és pártatlanul, tárgyilagosan bírálni a feltételeket és tárgyilagos nézőszög­ből — már amennyire erről beszelni lehet — megkontsruálni a kölcsön feltételeinek várható hatását. Ilyen teljesen tárgyilagos bírálatot, ilyen objektiv képet nem sikerült ed­dig, sem a beszédekben, sem a cik­kekben felfedeznünk Egyet azonban látunk magunk előtt és ez — Ausztria. Ha a kölcsön megadása az Ausztriá­hoz hasonló feltételek mellett törté­nik — már pedig úgy látjuk ugyan­olyanok lesznek a feltételek — akkor .csak jót remélhetünk azok után, ami­ket ott látunk. Ha gróf Bethlen ugyan­A „Zemplénvármegye“ legutóbbi számában egy háztulajdonos lapunk decemberi számában megjelent és a kisvasút építése folytán a főbb útvo­nalokon szükségessé vélt munkálatokat érintő cikkeinkkel foglakozik. Nem szándékunk teljes részletes­séggel ismertetni a közlemény tartal­mát, mert az ügyet a magunk részéről kimeritettnek véljük, csak nehány szó­val fel szeretnők világosítani a „ház­tulajdonost“ és a többi „háztulajdono sokat.“ Mi is történt tulajdonképen a kis­vasút építésénél, ami olyan nagyon sérelmes? Hiszen eddig is úgy volt, hogy a Kossuth Lajos utca egyes há zaiba csak siklón iehetett közlekedni. Az ilyen házak talán megszaporodtak kisé, ezt koncedáljuk és keletkeztek olyanok is. ahova az úttestről lefelé kell menni. Viszont vannak házak, me­lyeknek nívójához most közelebb ke­rült az úttest szintje. Egy pillanatig sem állítottuk, hogy ez ideális állapot, csak azt modottuk, hogy a baj nem olyan nagy — a vá ros összlakóssága szempontjából — mint egyes érintett háztulajdonosok fel szeretnék tüntetni. Sőt. Az bizonyos, hogy a főbb utvona lakat előbb utóbb szabályozni kell, egy szintbe kell hozni. Ezt követeli az esz­tétika és követeli a józan ész, hogy a legforgalmasabb útvonalakon ne legye­nek a forgalmat szinte megakadályozó, ló és szekényuzó hegyek és völgyek. Ezt a munkát nagyrészt elvégezte a kisvasút. Csak természetes, hogy az említett városrendezésnél nem szoktak azzal tö­rődni — a köz érdeke mindég maga- sabbrendü lévén az egyesek érdekénél — hogy egyes „földszintekből“ pince másokból emelet lett. Idővel majd hoz­záigazodnak — átépítésnél, vagy a szint-" jének emelésével, sülyesztésével — az az utca szintjéhez. Ha a „háztulajdonos“ vett volna fá radságoc és felmegy a városi mérnöki hivatalba, mint a cikkek Írója, aki nem­csak az utcákat nézte meg, úgy azt is látta volna, hogy a városrendezési terv nem ilyen, hanem sokkal nagyobb út­test emeléseket illetve süíyesztéseket tervezett. A városszabályozási tervek — ez a dolog lényegében fekszik — sohasem felelnek meg a lakósság momentán ér­dekeinek. De ennél nem is lehet ily érdekekkel teljes mértékben törődni, mert a tervezők előtt a város jövő képe van. A „háztulajdonos" közleményének van egy mondata, mely a legjellem­zőbb az egészre, de magára a „ház­WEKE TE ES KEK j dp juszövetek és posztók e^jobb m/nős tg ben isiiét t (fi fi/- / StgjGöfe férfi és női sjyapjuszövMet NŐI COSTÜM ÉS ruhaszövet Újdonságok. FÉ ti Fl OL 7 ÖN 1 le ff 0/csői ><tn szerezhet he t^rünr.er JÜajasui 1 'íjauj fisig, c?ö~uíca 1G. és etöltö szövetek a leg [Megyeházzal szeriben fittre ilfft/i itii lo/ib kivitelben. ’ azt az eredményt el tudja érni és lami fontosabb, meg is tudja tartani j— ez pedig nálunk könnyebb, mint I Ausztriában — akkor igazán meg- | mentője lesz az országnak. \ Egy hibát feltétlenül elkövetett a : kormány. És ez az, hogy nem ha- | marább kereste a külföldi kapcsola­tokat, melyeket egy kis jóakarattal | j— mint az eredmény mutatja —il [ könnyen meg lehetett találni és vaió- Észinü, hogy ha korábban jövünk, | enyhébbek lettek volna a feltételek. I Minden esetre nagyon furcsa, hogy |most azok támadják a legjobban a

Next

/
Thumbnails
Contents