Ujhelyi Hirlap, 1924 (27. évfolyam, 1-56. szám)
1924-11-15 / 50. szám
(3) 41. szám ÚJHELYI HÍRLAP 1924. évi nov. 15. Ezen követelések 1925. évi január 31-ig jelentendők be az illető belföldi hitelező lakóhelyéhez legközelebb levő pénzintézetnél. A bejelentendő követelésekre, valamint a bejelentés módozataira nézve úgy a kamara, valamint bármely pénzintézet készséggel nyújtanák felvilágosítást. A sziniévad kezdete előtt. A közelmúlt évek sziniszezonjki ala pos művészi, sőt a legutóbbi anyagi fiaskóval is végződött az újhelyi színtársulatokra. Ismetelten rámutattunk arra, hogy a színházi életünknek az az erős visszafejlődése, melynél reánk nézve a művészi színvonal visszafejlődése vált ki igen fájdalmas érzéseket, szoros öszzefüggésben van az általános gazdasági helyzettel, helyesebben a színházi törzsközönség nagy részének uj rétegekből való rekrutálódá- sával. Ez a körülmény okozza azt, hogy a színigazgató, ki más körülményekkel, más közönséggel áll szemben, kénytelen ezen uj közönség Ízlésével, vagy ha jobban tetszik, ízléstelenségével is számolni és annak — kétségtelenül a művészi színvonal rovására menő — koncessiókat tenni. Ez okozza azután azt, hogy a színház mindjobban eltér nevelő és műveltséget, kul túrát terjesztő hivatásától és egyszerű szórakozó hellyé alakul át. A fentebb említettek mellett igen nagy felelősség terheli azonban ebből a szempontból a városokat is, melyek, amikor erre szinte nem is volt szükség, aránylag hatalmas szubvenciókat nyújtottak a társulatoknak, mig az utóbbi években, szinte kivétel nélkül mereven elzárkóztak a társulatoknak nyújtandó, még oly csekély támoga tástól, kedvezmény-nyújtástól is. Most, hogy a sziniévadunktól már csak kb. két hónap választ el, szükségesnek tartjuk erre az általunk sokat feszegetett témára, egyrészt az idejövő társulat, de főkent az intelligens és a színházban nem pusztán üres időtöltést kereső közönség érdekében is visszatérni Köztudomású dolog, hogy az összes színtársulatok mily hat lmas, sok ér téket, eredményt elpusztító válsággal küzdenek. Egyre másra oszlanak fel a kisebb társulatok, azok, amelyek teljesen magukra vannak hagyatva. Ez rendkívül szomorú jelenség, különösen a mai időkben, mikor a kultúra terjesztésére elsőrendű szükség van és amikor a kultúra leghatalmasabb fegyvere, a könyv vásárlását igen kevés ember győzi anyagi erővel. A mai időben igen fontos és elkerülhetetlen feledata a városoknak, hogy minden tőlük telhető eszköz felhasználjanak a pusztuló színészet megmentésére, sőt kötelességük, hogy mindent elkövessenek a művészi nivó és érték emelése érdekében is Azok a városok, melyekkel Ujhely egy szinikerületet al ot, át is érzik ebeli kötelességüket és értékes kedvezményekkel — Eger a vigalmi adó teljes elengedésével, nagyarányú vil lanydii mérsékléssel, Kaposvár pedig díjtalan fűtéssel és világítással sietett Mariházy kitűnő társulatának támo gatására. Mi már most( idejekorán fe bivjuk mindezekre a képviselőtestület és a polgármester figyelmét, nehogy Mari- házynak, ennek a régi, nagyhírű igaz gatónak és igazán elsőrendű társulatának is oly fiaskóban legyen része, mint aminőt — készséggel elismerjük, ! megérdemelten — Heltai szenvedett el. Hangsúlyozzuk, mint már annyiszor — város csak akkor követelhet nivót a társulattól, ha a nivó betartását lehetővé teszi. Lehetővé pedig csak akkor teheti, ha olyan támogatásban részesíti a társulatot, mely megközeli- tőleg egyenértékű azzal teljesen fel sem értékelhető munkával és ambícióval, melvet irodalmi értékű szindara- bök kifogástalan előadása megkíván és amely részben függetleníti a közönség — valljuk be őszintén — leromlott ízlésének követésétől és amely lehetővé teszi a.t a küzdelmes munkát amellyel az Ízlés csiszolása jár MIRE K. Ewkütt. Ezt a hires fiatalembert akkor volt szerencsém először látni, mikor frissen vasalt szmokingjában, lila se- lyemharisnyávai és lakkcipővel a iábán belibbent a komor és ünnepé lyes tárgyalási terembe. Sokáig néztem és figyeltem, de valahogy nem engedte, hogy belenézzek, jó mélyen, mi van a fejében, szivében, gyomrában, mit gondol, érez, forral ez a szimpatikus külsejű fiatalember, aki végeredményben mégis és elkerülhetetlenül, egymaga fogja kitörni a nyakát sok olyan embernek, akit hosszú és előkészitett, tervszerű h ir- cokkal sem lehetett lehetetlenné tenni. Áldozatai már eddig is vannak. Ki itthon, ki már Amerikában, ki a föld alatt. Áldozatai továbbra is lesznek és hogy az utolsó áldozat ' maga a kormány lesz — ezt tudja ma minden politikus, aki józan és főleg, aki ismeri ezt a titokzatos és összebogozott ügyet Nagyatádit Eskütt ölte meg, és ez volt az első ártatlan áldozat, az első kisé kétesen szürke folt a hófehér ingplasztrónon. Ma már nem titok, hogy Eskütt nem vádolta Nagyatádit, csak addig, amig érdeke volt, amig ki kellett játszania ezt az okos és rendkívüli magyar embert a hamiskártyások cinkelt kártyái ellen. A jövő heti tárgyalás talán végre fel fog tárni mindent, ami ebben az ügyben piszkos és szennyes, ami közel három éven át annyiszor zavarta fel a már-már megnyugodni kivánó politikai kedélyeket. Ki fog tűnni kik voltak azok a politikai nagyságok, akik ma hivatkozva makulátlan múltjukra erkölcs és becsülettőröknek tolják fel magukat — de akkor együtt panamáz- tak Esküttel és nem riadtak vissza attól sem, hogy ténykedésük nagyon is beleütközik a magyar büntetőjogba. Ki fog derülni, hogy ébredő és zsidó, kisgazda és nagybirtokos, polgár és mágnás ezúttal nagyon jó! megfértek egymás mellett és baráti jobbot nyújtottak egymásnak abban a percben, amint a kézben pénz volt, és ez a pénz átszivárgóit az ő kezükbe. Három éve marja a magyar közélet testét ez a mocsok, három év óta történik pro és contra minden ennek a piszkos ügynek az elsimítására. Most végre dereng, a jövő heti főtárgyalás, ha csak nem hoz valami meglepetést, módot fog nyújtani az ártatlanul oly sokat ócsárolt független bíróságnak arra, hogy felfedje a titokzatos leplet A magyar közvélemény szerint nem az a fontos, hogy Eskütt beszámit- hnó-e vagy nem; a magyar közvélemény az igazságot követeli, a bűnösök büntetését és követeli főleg azt, 1jol y a magyar közélet és politika porondjáról tűnjön el végérvényesen az, aki vizet prédikál és bort iszik. Eskütt eszköz volt és marad Akiknek kezében volt eszköz, azok sokkal nagyobb bűnösök mint ez a megtévedí, feltűnési visz- ketegségben szenvedő, meggondolatlan fiatalember. dr. L. A. — Kinevezés. A kormányzó a helybeli ügyvédi kar egyik kiváló képzettségű tagját, dr. Ambrózy Ágostont, a szikszói kir. járásbírósághoz bíróvá nevezte ki. — Az Izr. Nőegylet teadélutánja. Mint már hirt adtunk róla, hogy az izr. Nőegylet ez évben felújítja a múltban oly kitünően bevált teadélutánjait. Ezt a hirt a társadalom- széles rétegeiben őszinte szimpátiával fogadták, mivel e teadélutánok, amellett, hogy a jótékonyságot igen szép eredménynyel szolgálták, egyúttal a legkellemesebb és legfesztelenebb szórakozást nyújtották. Az első teadélután f. hó 22 én szombaton délután 6 órakor lesz a Magyar Király nagytermében. Belépődíj ez alkalommal nem lesz, csak a Nőegylet a felszolgált tea ellenében kér szerény, az egylet céljait szolgáló önkéntes adományokat. Az egylet vezetősége ez utón is hangsúlyozni kívánja, hogy a teadélutánok fesztelen jellegét biztosítani kivánja azzal is hogy minél egyszerűbb, lehetőleg utcai ruhában való megjelenést kér. — Orvosi hir. Dr. Gaál Jenő orvosi rendelőjét Andrássy-ucca 20. sz. alól a Rákóczi-ucca 5. sz. alá helyezte át. Rendel: d. e. 10—12-ig és d. u. 3—5 ig. Weisz Emii angol női-szabó terme Sátoraljaújhely, Petőf -u. 16. (Az állami elemi iskolával szemben) Kosztümök, utcai ruhák kabátok sport-kosztümök elegáns, divatos, elsőrangú kivitelben.