Ujhelyi Hirlap, 1924 (27. évfolyam, 1-56. szám)
1924-10-18 / 46. szám
(2) 46 szám ÚJHELYI HÍRLAP 1924. évi okt. 18. A újhelyi ipartestület a kontárok ellen. Az iparosok régi sérelme, hogy sok az iparigazolvány nélkül munkát vállaló és végző munkás. A sátoraljaújhelyi ipartestület, illetve az ennek kebelében működő asztalos szakosztály e hónap 17-én kérte fel a város polgármesterét, mintjiparhatóságot, a kontárok elleni erélyes intézkedésre. A küldöttség egy memorandumot adott át a polgármesternek, melyben a helyzetet a következőkben jellemzi, szigorú üldözését is kérve a kontároknak : Sohasem voltak ennyire elszaporodva a kontárok, mint jelenleg. Minden végkielégitett vagy nyugdíjazott gyári munkás kontárko- dik ; nincs Sátoraljaújhely városában egy utca, ahol ne volna több zugmühely, tudniillik olyan, ahol volt gyárista valamely ipart ne űzne iparigazolvány nőikül. Viszont van nagyon sok, a törvénynek megfelelően iparigazolvánnyal bir<5 iparos és mester, akinek agy kalapácsütősnyi munkája sincs. Az egyes eseteket, rajtakapásokat már eddig is több Ízben voltunk bátrak a tekintetes A^árosi Tanáosnak bejelenteni és hogy eddig tömeges bejelentéseket nem tettünk, csak •azért történt, mert nem kenyerünk a vádaskodás. Hagytuk élni a kontárokat, bízva abban, hogy a iparosok és mesterek is megtalálják a maguk megélhetését, Azonban most már csordultig a pohár és kénytelenek vagyunk Nagyságos Polgármester ur intervencióját kikérni a kontárkodás kiküszöbölésére. Sajnos, hogy a város üzemei ellen is fel kell emelnünk tiltakozó szavunkat, mert a Közmüvek igazgatósága úgy a múltban, mint a jelenben is. több izbon alkalmaz iparigazolvány nélküli önálló vállalkozókat; a jelenleg építkezés alatt álló Diana fürdő javítási munkáinál is több asztalos és mázoló, volt gyári munkást alkalmaz. Amidőn ez tény, — kell, bogy gondolkodóba -essek a sátoraljaújhelyi iparosság azon, bogy ha a hatóság kontárokat alkalmaz, mit várjon az munkáltatótól, aki nem tudja, hogy mi a különbség az iparigazolvánnyal biró és a kontár között, a mikor csak azt veszi észre, hogy az utóbbi pár koronával olcsóbban tud vállalni, mint a rendes iparos. A városi közmüveknek azonban tudnia kelfi hetvenéves £igeti József. Egy modern francia iró mondja valahol, hogy a könyv magától kinyílik a sokszor olvasott lapokon: — ez vonatkoztatható a közélet fér- fiaira is, kik oly szeinbeszökőek, hogy — adott alkalomkor — előkészítés nélkül is felszínre kerülnek. Dr. Ligeti Józsefet e héten ünnepelték. Pe- dik semmiféle rendű és rangú tanácsosságot nem nyert. Hetven éves lett és csak tekintetes doktor ur maradt továbbra is De azért a deputációk megérkeztek és meghatva köszönti őt a kortárs, szerető megilletődéssel a kartárs és hódoló tisztelettel az iskola. Dr. Reichard Salamon üdvözlő beszéde köny- nyekig meghatotta a nemeslelkü főorvost. Nem tudom mit mondott, de érzem, hogy mit reprezentált, Dr. Reichard ezúttal mint a zsidó hitközség elnöke jelent meg, de a láthatatlan múlt szinbolizálója is volt. Az újhelyi társadalom vezető egyénisége, volt polgármestere néhány percre felöltötte a közélet tógáját ős kifejezésre juttatta, hogy őt mindenki küldte Ligeti József felköszöntásőre. Úgy kellett éreznie, hogy a szeretet mindenkitől kijár a sok évtizedes munka pályáján áthaladt katonának, a becsületben dicső múlt képviselőjének. A jelenlegi zsidó hitközségi elnök, mikor hitközsége elöljárójának kiválóságát méltatta, nem feledkezik meg arról; hegy a közügy terén mit teljesített, hogy miként képviselte a város közegészségügyi érdekeit, mint a közegészségügyi bizottság elnöke, hogy mikép fáradozott kultu lene, hogy munkát csak iparigazolvánnyal bíró iparos vállalhat, mert akinek nincs iparigazolványa, és vállal vagy végez munkát, ha mindjárj napszámban is, az a fenthivatko- zott törvény rendelkezései szerint büntetendő cselekményt követ el. A Városi Tanáosnak pedig, szerény nézotünk szerint, minden esetben oda kell hatnia, hogy a városi gazdálkodásban felmerülő munkákat csakis iparigazolvánnyal biró, adót fizető iparossal végeztessen, Mi áll itt elő? Először az, hogy a városi in- tézőság törvénybe ütköző csolekmány elkövetését elősegíti, másodszor pedig elvonja az adózó polgárai elől a munkát! Már pedig az adózó polgárnak joga van annyit elvárni a városától, hogy ha valamely munka előadja magát, azt vele végeztesse. Mert mi történne akkor, ha a polgárság nem fizetné meg az adókat oda, ahova kell ? A városi gazdálkodás rendül meg. így rendül meg és fcogki pusztulni a városi iparosság is, ha a városi munkák nem önálló és iparigazolvánnyal biró iparosoknak lesznek kiadva. Ezen emlékirat átadójának, Palástüy Lajos asztalos szakosztályi elnöknek kisérő szavai után dr. Orbán Kálmán polgármester minden tőié telhetőt megígért, hogy a felhozott sérelmek orvoslást nyerjenek. Az iparosság pedig felkéri a város közöl.segei, hogy munkát csakis öndió iparosnak adjanak, '■'egyék figyelembe, hogy az iparosságnak sok teherrel kell megbirkóznia es ha pár korona val többet is lizetnek a munkáért, de az garantált jó munka. h Fr E ÍT — Tanügyi hírek Varga Sándor és Schleifer Ilona polg- isk tanárok a szerencsi, Gnádv Ilona polg. isk. tanárnő a sátoraljaújhelyi leány polgári isko Iánál helyettes tanári megbízást nyertek. — Az alsóregmeczi kettős gyilkosság ügyét péntek reggel kezdte meg tárgyalni a törvényszék Kun József elnöklete alatt álló tanácsa Sza- vazóbirák Fejes Ernő és dr Hegedűs Ferenc voltak A jegyzőkönyvet dr. Aijusik tvszki jegyző vezette, a vád hatóságot dr. Stépán kir. ügyész képviselte, mig a védelmet dr. Szirmay István látta el. A gyilkosság részleteit ismeri a közönség az annak idején megjelent tudósításokból A tárgyaláson a vádlott vallomásán felül a tanuk nagyon kevés bizonyítékot mondottak, inkáb a vádló t előéletét és a gyilkosság utáni eseményeket ismertették. tipikus paraszt tragédia bontakozott ki a vallomásokból. Az iszákos, kapzsi és házsár.os nagyanya és minden mozgási lehetségtől megfosztott fiú szereplőkkel. A bifóság ina délelőtt fel 12 kor hirdette ki ítéletét, melyben Almágyi Mihályt nagyanyja és nővére megölése és öccse súlyos bántalmazása miatt bűnösnek mondotta ki kétrendbeli gyilkosság és egy gyilkosság kisérlete bűntettében s élet— fogytiglani fegyházra itéite. Ez ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője enyhítésért felebbeztek. — A hits ára Szerencsen 20.000, Ujhelyben 80.000 korona A különbség mindössze az, hogy ott jobb húst mérnek. A mészárosoknak talán jó üzlet volna, ha Szerencsen vásárolnák a husi, ahelyett, hogy itt vágnák a marhát. de ők nem elégszenek meg az ily módon elérhető 50%-os haszonnal. Hogy a hatóságok ilyenkor hol vannak, arra igazán kiváncsi ez a szerencsétlen újhelyi közönség, amelyik fizeti a nagy adót, hogy azután senki se törődjék az érdekeivel. — A Sac. vívósrakosztályában megkezdődött a vívás. Vivó-órák a Vadászkürt-éttermében hétfőn, szerdán és szombaton vannak d u. 6 és 8 óra között. — Korcsolya pálya építését határozta el az üzemi bizottság, mely ezzel következetes maradt önmagához — „csak semmit ésszerűen“. Amint értesülünk a pálya létesitése 120 —150 millióba kerül. Sokkal okosabb lett volna — és valószínű, hogy épp ezért nem csinálják — ha azt a pénzt a vumütetep villamosítására fordítják. De evvel még ráérünk, mert hiszen ez évi egy pár tucat millió megtakarítást jelentene. rális testületekben, szinügyi bizottságban — a tudomány ős művészet érdekeiért. Es megjelent előtte a másik jó barát : — dr. Roboz Bernát, az izr. iskola képviseletében, hűen méltatván ottani teljesítményeit. Pedig dr. Ligeti nem zsidó szempontból, hanem általános emberi szemszögből vizsgálgatja iskoláját, az, amelyben a tudni ős akarni vágyó emberiség formálása történik, Legnagyobb feladatnak látja annak a tanítónak hivatását, akinek, az igazság és béke felépithetése végett, Petőfi Sándor meg nem hamisított nemzeti érzésének kifej - leszthetéseőrt. tanítványait az igazság biztos felismerésére kell vezetni. Fájdalmasan látta dr. Ligeti József eszméinek rombadőltőt az utolsó évek gyűlöletének perzselő máglyáján ős ezért fokozottabban őrködött a jövő generáció felett. Dr. Ligeti József képzett orvos, 1878-ban szerzett diplomát és éveket töltött a Rókus-kórház belgyógyászati ős szülészeti osztályán, előbb mint dr. Kőtly Károly, majd mint dr. Ráth József segédorvosa. Azután került Ujhelybe, ahol 1905-ben tb. vármegyei főorvos lett. Szakért ;lme és nagy intelligenciája, hivatása iránti nagy érdeklődése az újhelyi közönség egyik legnépszerűbb orvosává tették. Az orvosok közötti szolidaritás — inkáb psyho- logiai okokból — sohasem volt példás. Már Galenus mondotta epésen, hogy a legbámulatosabb orvos a természet, mert meggyógyítja a betegek háromnegyed részét és sohasem mond rosszat a kartársairól, — Dr. Ligetivel szemben ezt nem tapasztaltuk. Ragaszkodás és tisztelet jut ki neki kartársai részéről, ami ez alkalom j mai is kifejeződött. Ma már él nem vitatható tény a suggestio nagy gyógyító hatása. All ez különösen ideges tüneteknél, lázas kórállapotoknál. A beteget igen sok esetben meg kell tudni nyugtatni, mert ez a gyógyulás első, ős egyik legfonto* sabb kelléke. A kezelőorvosok részéről a szerelő, bizalmat gerjesztő bánásmód elsőrendű követelmény, Dr. Lágoti lényében pedig annyi a megnyerő, fellépésében annyi gyöngédség a beteggel való együttérzést oly mértékben tudja érezhetővé tenni, túlzott elképzeléseit úgy el tudja oszlatni és helyette reményt önteni belé, hogy nyugodtan állíthatjuk, miszerint a jó orvos egyik legfőbb kellékével, a biztos felgyógyulás érzetét felkeltő szuggesztiv erővel is bir. Ezzel az erővel biztat, felmelegit, fájdalmat csillapít, lelki erőt fokoz, gyógyít. Ligeti dr. modora egy különlegesen kedves specialitás, mely szeretetet sugároz ki. Azon kevesek közé tartozik dr. Ligeti József, akit az újhelyi társadalom osztatlan szeretető és megbecsülése vesz körül és ez bírta rá e sorok íróját arra, hogy -egy pillanatra felvegye évek óta félredobott tollát és ez igénytelen méltatással egy babérlevelet helyezzen az ünneplés koszorújához és felemelő, követendő példát mutasson az ünnepeltben. • Ki
