Ujhelyi Hirlap, 1924 (27. évfolyam, 1-56. szám)

1924-08-09 / 36. szám

(2) 36. szám

ÚJHELYI HÍRLAP

1924 ^vi aug. 9

délyt azért kapta a város, hogy háztartási szükségleteire (és nem a közmüvek forgótőkéjeként) használja fel jövedelmét. A moziból tehát nem közmüvek, hanem a város pénztárába kell a jövedelemnek befolyni, különösen most, mikor oly fenyegetően merede- zik előttünk a milliárdos deficit, a kereseti adó kulcsa felemelésének rémeKevés

a városnak kiutalt előleg kölcsön.

972 milliót kért és 210 milliót kapitt a város.

A szanálásra vonatkozó törvény szerint megszűntek a városoknak az ál lám által a múltban kiutalt fizetéski- egészitések és igy a városi tisztviselők és alkalmazottak fizetései teljesen a város terhét képezik.

Mivel pedig a fizetéskiegészitések azonnali megszüntetése a városok háztartásaira katasztrofális lenne, egyrészt mert a város jövedelmét képező adók és egyéb bevételek rendszere még nincs kellőleg kiépítve, másrészt, mert az adók egyrésze még ki sincs vetve és igy be sem folyl\at a kellő mértékben, a szanálási törvény úgy intézkedik, hogy a folyó év harmadik negye dében a tisztviselők és alkalmazottak fizetéseinek 75%-át az állam a városoknak kamatmentesen előlegezi.

Mint az már köztudomású, a pénzügyminiszter az előleg folyósítását, arra való hivatkozással, hogy az állam megfelelő anyagi eszközökkel nem rendel kezik, megtagadta. A városok ilyen formán rendkívül kellemetlen helyzetbe kerültek, mert tisztviselőiket nem voltak képesek fizetni. A tisztviselők Uj- helyben is csak fizetéselőieget kaptak, úgy júliusban, mint ebben a hónapban.

A városok állásfoglalása és kérelme folytán a kormány a Pénzintézeti Központnál 30 milliárd kölcsön kiutalását eszközölte ki, mely összeg a városok között arányosan lett volna felosztandó.

Ebből a kölcsönből Ujhelynek 3 hónapon át havi SO milliót, vagyis 270 millió koronát engedélyeztek, melynek első részlete már meg is érkezett.

Azt hittük, hogy a kölcsönt arányosan fogják, felosztani és ha a szám tani aránytól el is fognak térni, úgy az a gazdaságilag rosszabb helyzetben lévő városok javára fog történni, amely eltérés igazságos is lett volna.

Ezzel szemben a valóságban az történt, hogy Sátoraljaújhely, mely pedig az országnak legrosszabb gazdasági helyzetben levő városa, nemcsak hogy nem kapta üreg a törvényben meg állapított 75% -os hozzájárulást, de a többi városokhoz képest is aránytalanul kisebb kiutalásban részesült.

Ujhelyben a tisztviselők és alkalmazottak egy havi összilletményei kereken 200 millió koronát tesznek ki, mely összegnek 75%-a 150 millió. Ehelyett Ujhely csak 90 millió előleg- kölcsönt kap havonta.

De nemcsak abszolút értelemben, hanem viszonylagosan is kicsi az Ujhelynek juttatott előleg, amit a következő kis összeállítás mutat:

A rendezett tanácsú városok közül a 28 ezer lakóju Eger 160, a 40 ezer lakóju Nyáregyháza 220, a 34 ezer lakóju Szombathely 200 millió korona előleget kapott. A lakosság számát figyelembe véve tehát Ujhelynek kb. 120—130 milliót kellett volna kapnia, igazság szerint azonban ennél még többet is, mert egy kétszer annyi lakóju város adminisztrálásához nincs szükség mégegyszer annyi tisztviselőre és ezen felül az itt felsorolt városok sokkal kedvezőbb gazdasági viszonyok között vannak, mint Ujhely.

*

Felkerestük ez ügyben dr. Orbán polgármestert és László főszámvevőt. Mindketten váratlanul alacsonynak tartják a 90 milliós kiutalást, amely semmi esetre sem lesz elég a szükséglet fedezésére. Ezt megvi ágitja az az egyszerű tény, hogy a város a tőszámvevő számításai alapján 6 hónapon keresztül havi 162 millió, összesen tehát 972 millió kiutalását kérelmezte.

A magunk részéről feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a város felira- tilag kérjen nagyobb kölcsön-kiutalást, annál is inkáb, mert egyes .elkerülhetetlen befektetésekhez, melyek a befektetett tőkét is busásan meg fogják hozni, feltétlenül szüksége van a városnak nagyobb kölcsönre.

A Kereskedelmi Társulat

a csempészés ellen.

A Társulat gyűjtése a hősök síremlékére.

A sátoraljaújhelyi Kereskedelmi Társulat, mely már eddig is nagy munkát végzett és nagyon szép eredményeket ért el a kereskedő osztály megbecsülésének emelése érdekében, nagy súlyt helyez arra, hogy minden téren dokumentálja azt az erkölcsi nívót, melyen — az ország kereskedelmén belül — az újhelyi legális kereskedelem áll.

Ez a szempont vezette akkor is, amikor a legutóbbi választmányi ülésén tárgyalás alá vette az Ujhelyben nagy mértékben elharapózott csempészés kérdését.Kétségtelen tény ugyanis, hogy hallatszottak egyes hangok, melyek kapcsolatot kerestek az újhelyi kereskedők és a csempészek üzelmei között. Ez a feltevés mélyem.sérti a legális kereskedelem és a társulat reputációját, annál is inkáb, mert a társulat tagjai távol állanak minden ilyenfajta törvényellenes cselekményektől. Ezt kivánta dokumentálni a Társulat akkor, mikor állást foglalt a csempészés hatékonyabb megakadályozása érdekében és ezen állásfoglalásáról a helybeli pénzügyigazgatót a következő felterjesztésében értesítette:

„Társulatunk legutolsó választmányi ülésén szóbakerült az egyre nagyobb méretet öltő árucsempészet kérdése és ezzel kapcsolatban az, hogy miképen lehetne ezeket az üzelmeket úgy a legális kereskedelem, mint általában társulatunk reputációja érdekében a leghatékonyabban megakadályozni.

Választmányunkat, társulatunk alapszabályszerinti céljának mégfelelcen, a legegységesebben hatotta át az a meggyőződés, hogy nem hunyhatunk szemet semmi fölött, ami — hacsak a legtávolabbi vonathozásban is — akár magát a társulatot, akár az abban tömörült tagjainkat erkö csileg érintheti.

Társulatunk kifejezésre kivánván juttatni, hogy ezeket az üzelmeket a legnagyobb mértékben elitéli, elhatároztatott, hogy Méltóságodnak az esetet bejelentjük, felhívjuk Méltóságod figyelmét az egész demarkácionáhs vonal mentén szinte Üzletszerűen folytatott csempészeti üzelmekre és megkérjük, hogy a fenhatósága alá tartozó ellenőrző közegeknek meghagyni mél- tózlassék, hogy a hatáskörükbe eső határmenti vonalakon a legszigorúbb ellenőrzést gyakorolják, hogy ilykép ha a csempészet végkép meg nem is szüntethető, annak mérete minden esetre csökkenttessék.

Foglalkozott a választmány a hősi halottak sírjainak síremlékkel való megörökítésének kérdésével és egyhangúlag elhatározta, hogy tagjai között gyűjtést indít a nemes és hazafias cél érdekében. Elhatározta egyben tagjainak minél bőkezűbb adakozásra való serkentése céljából és hogy ezáltal a kereskedő társadalom hazafias áldozatkészségé mínéi jobban kidom- borodhassék, adakozó tagjait igazolvánnyal látni el. Ezen igazolványok azt célozzák, hogy a Társulat gyüjtéAz újhelyi Spariesíiilai az iparosok miskolczi nagygyűlésén*

Az Ipartestületek Országos Szövetsége az ez idei naggyülését Miskolczon tartja meg e hónap 14 és 15. napjain. A nagygyűlésen meg fog jelenni a kereskedelemügyi miniszter és többi az iparosokat érdeklő, életbevágóan ügy lesz tárgysorozaton. A sátoraljaújhelyi általános ipartestület elöljárósága az e hónap 6 án tartott ülésén elhatározta, hogy a naggyülésen képviselteti magát és felkéri az ipartestü let tagjait, hogy akik tehetik, a gyűlésen jelenjenek meg. Kedvezményes áru vasúti jegyekről az Ipartestületek Országos Szövetsége gondoskodott és ez darabonkint 2003 koronás előállítási ár mellett az Ipartestületnél lesz kapható. E szállásolásról, a lehetőséghez képest, a miskolczi ipartestület fog gondoskodni.

A sátoraljaújhelyi ipartestület a nagygyűlésen határozati j ivaslatot is fog benyújtani arra nézve, hogy az 1922. XII. t.-c. 135. § ával hatályon kívül helyezett az 1831. XVII. t.-c. 76. §-ának ama rendelkezése, hogy „A szökevény tanonc az iparos kívánságára a helybeli iparhatóság által visz- szavezetendő“ novelláris utón visszaállíttassák. Miután az uj ipartörvénynek ezen intézkedése ákalában sérelmes, szükséges, hogy ezen javaslat támogatása végett a helybeli iparosok mentői nagyobb számban jelenjenek meg.

Tárgyalni fogja a nagygyűlés az iparosok nyugdíj ügyét, a forgaimi adó, kisipari hitel és egyéb fontos ügyeket is, s ezért a nagygyűlés, előreláthatóan, igen nagy arányúnak és nagy jelentőségűnek mutatkozik.