Ujhelyi Hirlap, 1924 (27. évfolyam, 1-56. szám)
1924-05-03 / 34. szám
Huszonheteik évfolyam 34. sz. Sátoraljaujhley, 1924. május 3 FELSŐMAGYARORSZÁGI HÍRLAP) Szerkesztőség és kiadóhivatal S ötórai jatíjlt elv, Kazínczy-viteza 5. szám. Telefonszám : 10. Előlizetési ár: Negyedévre 10.000 korona. Egyes szám ára SCiil korona. Megjelenik; szerdán sz o mba ton & Helyzeti Ela^k részvényjegyzései serényen folynak. A pénzintézetek — élükön az Állami jegyintézettel — erős propagandát fejtenek ki a jegyzés érdekében és ennek a propagandának nem maradhat el a hatása De nem maradhat el a hatása a lelkek propagandájának sem. Minden magyar ember lelkében ott él a vágy az ország gazdasági talpraállitásáért, egy szebb, boldogabb jövőért. És] enné! a lelkekben íogamzoít vágynál hathatósabb propaganda eszköz nem kell. Nagyon jól tudja mindenki, hogy a szanálási akciónak előfeltétele a Nemzeti Bank alapítása. A külföld csak egy saját életerejéről tanulságot tevő orszsgnak hajlandó segítséget nyújtani. Már pedig az ország gazdasági életerejéről jobb tanúság- tételt nem nyújthatunk, mintha megteremtjük a Magyar Nemzeti Bankot és ezzel azi a biztos ércalapot, amely a magyar korona stabilitását biztosítja. A Magyar Nemzeti Bank célja, hogy kellő ércfedezette! bíró, állandó értékű, külföldön és belföldön egyaránt becsült bankjegyeket hozzon forgalomba, mellyel véget vet a si- berek garázdálkodásának és biztos alapot épít a vállalkozási kedvnek és takarékosságnak. A kereskedelmi társulat — mint azt lapunk más helyén közöljük — saját kebelében már mozgalmat indított a Nemzeti Bank részvényjegyzésében való erőteljesebb részvételre. Hisszük, hogy a kereskedők példáját követni fogja a gazdatársadalom is, mert a Nemzeti Bank megalapítása és minél erősebb megalapozása egyforma érdeke minden társadalmi rétegnek. De a gazdasági érdekeken kívül kötelességévé teszi mindenkinek a Nemzeti Bank megalapításának támogatását az erkölcsi kötelesség is. Mert nem igaz magyar ember az, aki nem kívánja ennek a szerencse'tÁz aranyparitásos .alapon fizetendő lakbéreket szabályozó kormánvrénde \ * lelet a hivatalos lap szerdán reggel megjelent rendkívüli számáb m tették közé. Miután a nyomdaS szttájk folytán a fővárosi lapok meg nem jelenhetnek, helyénvalónak tartjuk, hogy e nagy- fontoságu, mindenkit érdeklő kormány- rendelet a legbővebb részletességgel közti tjük. A rendeletet a következő intézkedéseket tartalmazza : Szabad rendelkezési és bérbeadási jog, A háztulajdonosnak szabad rendelkezési joga van a négyezer iélekszámot meg nem haladó községekben, kivéve a közcélokra bérelt helyiségeket. Ha azonban közérdekből kívánatos, a népjóléti miniszter felfüggesztheti a szabad rendelkezési jog gyakorlását. A négyezer lelekszámnál nagyobb helyiségekben és városokban is szabad rendelkezési jog illeti a tulajdonost az 1921. április 10 ike után épült házak ra és épületrészekre, továbbá az állami építési hitel utján történt épületekre, végül a lakhatatlanná vált, de helyre állított — vagy eddig lakás céljára nem alkalmas helyiségekből lakásoknak át alakitott épületekre vagy épületrészekre. A tízezer Iélekszámot meg nem ha ladó községekben szabad bérbeadási jog illeti meg a tulajdonosokat azokra a helyiségekre, melyek ezután megüresednek és ilyen községekben a la kásügyi hatóságok működése megszűnik. — Közérdekből a népjóléti miniszter ezt a szabad bérbeadási jogot is felfüggesztheti rendeletileg. A nem lakás céljaira használt helyiségek felett bármely községben vagy városban vannak és azok megiiresedés esetén a tu lajdonos szabadon rendelkezik. Lakásügyi közigazgatás A szabad rendelkezés alá nem eső épületekben bármily okból megüresedő lakást a lakásügyi hatósághoz be kell jelentenie nyolc nap alatt a bérbeadásra jogosultnak. len országnak minél előbb való íalpra- áilitását. A háztulajdonost kijelölési jog illeti meg és ily' esetben a lakásigazolványt igénybevételi eljárás nélkül ki kell állítani, ha- a tulajdonos maga akar be- hurcolkodni, rokonát vagy más személyt jelölt ki, feltéve, hogy két utóbbi helybenlakásra jogosult és a lakás indokolt lakásszükségét nem haladja meg. Ha a lakáshivatal a lakásigazolványt kiadta, a kérdéses helyiségekre egyidejűleg igénybevételi eljárásnak sem kérelemre sem hivatalból nincs helye. Lakásbérletet átruházni vagy ilyen helyiség használatát átengedni, úgyszintén lakást cserélni csak a háztulajdonos beleegyezésével lehet. Lakás céljaira rendet helyiségeket hivatali vagy üzleti célra csak a népjóléti miniszter külön engedélyével lehet bérbeadni vagy felhasználni. Rekvirálni csak olyan megüresedett lakást lehet, melyre a háztulajdonos kijelölési jogát nem gyakorolta, továbbá az üzleti célokra 1 asznák, de eredetileg lakás céljaira szolgáló helyiségeiket és olyan lakásokat, melyekbe félévet megelőzőleg igazolvány nélkül hurcolkodtak be, végül a megszököt- tek vagy elitéltek lakásait, ha családjuk nincs. Fontos állami érdekből a népjóléti miniszteri rendelettel minden megüresedő lakás igénybevehető. Igénybe- vehetők az újabb trafik és mozienge- délyesek által használt helyiségek is megüresedés esetén. A bérfizetés mértéke A szabad rendelkezés alá nem eső lakások és egyéb helyiségek béréi: május 1-től az 1917. évi november 1-én fizetett és aranyértékünek tekintendő évi tiszta bér egy bérnegyedre eső részének százalékszerüen megállapított hányadát kitevő aranykorona értékben kell fizetni. A százalékhányad a következő: Lakásoknál: 1924. májusban 7°/o 1924. augusztusban 10°/0, 1924. novemberben 15°/0, 1925, tebruárban 20°/o, 1925. májusban 25°/0) 1925. augusztusban 30®/o* 1925. novemberben 86°/0, 1926. februárban 430/o, 1926. májusban 50%-. Hz ni Sa&ásresaefelet. részvényei jegyezhetők a BELVÁROSI TAKARÉKPÉNZTÁR SÁTORALJAÚJHELYI FIÓKJÁNÁL, KAZINCZY-UTCA 3. SZÁM Felvilágosítással készséggel szolgálunk. R.-T.
