Ujhelyi Hirlap, 1924 (27. évfolyam, 1-56. szám)
1924-04-26 / 32. szám
Huszonhetedik évfolyam 32. sz. Sátoraljaujhley, 1924. április 26 (FELSŰMAGYAROR&ZAGI §i ä « A P} Szerkesztőség és kiadóhivatal SáíoraljaaiheÍT. Kaxínczy-utcza 5. szám. Teleíonszám: 10. Előfizetési ár: Negyedévre 10.000 korona. Egyes szám ára ^Ü0 korona. Megjelenik: szer cl á u HJK O ill to SS. toil Rémhírek szállnak újra a levegőben e's terjednek hihetetlen gyorsasággal, minden más hirt megelőzve, tovább. Arról suttog a soha el nem ülő újhelyi fáma, hogy elviszik a törvényszékét, megszűnik a pénzügyigazgatóság és a megye is Szerencsre költözik és már csomagolnak is — egyesek szerint — mind e hivatalok, hogy rövidesen uj állomáshelyeikre utazhassanak, mert — mint már annyiszor e keserves 5 esztendő alatt — Újhelyi átadják a cseheknek. Kicserélik Komáromért, talán Komárom környékéért, sőt olyan értékes ujhely a cseheknek, hogy Salgótarján vidékén és Abaujban is tekintélyes területet kapunk vissza érte, azaz hogy — a hírek szerint — kap vissza Csonkamagyarország, cserébe miértünk. Az első pillanattól kezdve tudtuk, hogy teljes alaptalanok, légből kapottak ezek a hírek és nem is azért foglalkozunk velük, mintha — mint lehetőségek — egy szót is érdemelnének. Foglalkozunk ezekkel a rémhírekkel, foglalkoznunk kell, mert rá kell mutatnunk arra, hogy melyek azok a körülmények, amelyek ily rémhírek és tagadhatatlanul káros rémhírek terjedését előmozdítják. Itt van a száraz tény, hogy esztendők óta tárgyalnak a bereczkii hid felépítéséről, mely vitális érdeke nemcsak Ujhelynek, hanem a Bodrogköznek is. De még sem építik, mert úgyis átadják ezt a területet — suttogja a fáma és ugyanevvel indokolják a többi Ujhelynek beígért és elmaradt építkezés elmaradását. Nagyban előmozdította a rémhír terjedését az árvízkárosultaknak adott nevetséges „kedvezmény“ is. Azért nincs a sok Ígéret után adóelengedés, azért kapnak csak junius végéig haladékot az árvízkárosultak, mert azután úgyis a csehekké lesz a város — mondja a hirharang. És a sok rémhírre, a sok suttogásra ugyan mivel felel a hatóság ? Nincs senki, aki egy kategorikus nyilatkozattal megcáfolná ezeket a de- struáló híreket — ellenben megindul a nyomozás, hogy kik a terjesztők. Haragudnunk kellene, de csak nevetni tudunk már ilyesmin. Ahol, elég volna egy idejekorán kiadott i nyilatkozat, ott nyomoznak, hagyják j a hirt cáfolatlanul továbbterjedni, de í nyomoznak. Nyemozzák, hogy honnan indul az éjjeli szellő. Nyomoznak, titokban, sötétben — hátha sikerül egy kis politikai tőkét kovácsolni egy, a hatóságok nemtörődömsége folytán nagyrahizott kacsából. Ujhply város háztartása száü@kl3aEiB Egy kis összehasonlítás Ujhely 1914. és 24-évi zárszámadásai között. Most, hogy a város 1924. évi zárszámadása készen van — lapunk legutóbbi számában ismertettük — nem lesz érdektelen ezt a zárszámadást összehasonlítani a 10 év előtti, 1914, évi | zárszámadásával, mint amely az utolsó Ü békebeli1 zárszámadásnak (az év na-1 gyobb fele békés nyugalomban telt el) jj tekinthető. Ami, a városi zárszámadásokat vizs gálva, elsősorban feltűnik, az a szinte hihetetlennek tetsző tény, hogy a \á rost tisztviselők és alkalmazottak száma 1914. óta erősen csökkent. Az erre vonatkozó adatoknál nem vettük figyelembe a városi rendőrség és vízmüvek személyzetet, mint amely álla- mosittatott illetve közművé alakult át. 1914 -ben az említett intézmények leszámításával a városnak összesen 115 tisztviselője és alkalmazottja volt. Ez a szám 1923. évben — a létszámcsökkentés végrehajtása előtt — 97 re apadt, majd végelbánás alá vontak 10 tisztviselőt ill. alkalmazottat, úgy, hogy az eredeti békebeli létszámból — bár a háború folyamán a főszámvevői állást is rendszeresítették — 84 maradt. Időközben azonban megszaporodott a hivatalok száma A rendőrség államosítása után egy kihágási büntetőbíróság, majd forgalmi adó ügyosztály és végre a múlt évben, egy javadalmi hivatal szervezése vált szükségessé, mely hivatalok 3, 11, illetve 4 uj tisztviselő alkalmazását tetiék szükségessé. Még ezen uj ügyosztályok 18 főnyi uj létszamával is csak 109 tisztviselője ill, alkalmazottja van a városnak, tehát 6-tal kevesebb, mint 1914 ben. Azt hisziik, hogy Ujhely az egyetlen város, amely kevesebb embert tart el ma, rrint békében. Nézzük azonban a zárszámadások egyes tételeit. 1914.-ben a város összes kiadásai 443.629 korona 70 fiiért tettek ki, ami az 1S23 év, alacsony, 6500-as paritáskulccsal átszámítva mai í milliárd 553 millió koronának telel meg, mig a 24-es tényleges kiadás ennek alig több, mint egynegyed részét, 414 milliót tesz ki. Nézzük mármost, hogy hol, milyen tételnél, milyen téren mutatkozik ez a különbözet, amely kétségtelenül a város teljes anyagi leromlását mutatja. Ha sorrendben vesszük az egyes címeket, a következőket látjuk; Ingatlanokból a városnak 1914 -ben 43,873 korona jövedelme volt, 1924.-ben 7.912.000 papir koronát, 2280 aranykoronát fizetett rá ingatlanaira. A jogok és jövedékek akkor 53 319 kor,, most közel 48 millió papírkor., de csak 13.700 aranykorona jövedelmet hoztak, amely összeg 12 000 koronával kevesebb a városnak 1914. ben egyedül a bor, szesz és husfogyasztási pótadóból elért jövedelménél. Közigazgatás. Ez alatt a cim alatt szerepelnek a személyzeti kiadások, melyek 1914.-ben 155.097 koronát tesznek, mely összeggel szemben ugyanez a tétel a múlt évben 87*7 millió, 25.000 aranykorona volt, vagyis a 10 év előttinek egyhatodrésze. Ez alatt azonban nem az értendő, hogy a tisztviselők az aranyparitás egyhatodát kapják, mert hiszen 1914.-ben még megvolt a városi rendőrség és vízvezeték összesen 30 főnyi személyzete. De tény az, hogy a város személyzeti kiadásai hihetetlenü. lecsökkentek. — Ennél a címnél a többi tételnél is hasonló az arány, egyedüli kivétel a közvilágítás, mely 1914.-ben 11.680 koronába került, mig a múlt évben, bár hőnapoFEKETE ÉS KÉK gyapjúszövetek és posztók 'a legjobb minőségben. Cegjobb férfi és női gyapjúszöveteket NŐI COSTÜM ÉS ruhaszövet Jíjdonságok. legolcsóbban szerezhet be cftrünner £a jósnál Sátor aljauj Rely, ©7ő~utcalG, FÉRFI ÖLTÖNY és felöltő szövetek a ő*? Sabott árak! (.Megyeházzal szemben.) Kérem cégemre ügyelni jobb kivitelben.
