Ujhelyi Hirlap, 1924 (27. évfolyam, 1-56. szám)

1924-04-05 / 26. szám

(2) 26 szám ÚJHELYI HÍRLAP 1924. * vi április 5 kapcsolásával sokkal egyszerűbbé, gyor­sabbá és főleg olcsóbbá lehetne tenni ezt a rettentő felesleges pánzt emésztő adminisztrációt. 50°|o a iakbárpéftlék. A népjóléti miniszter döntése. Megemlítettük lapunkban, hogy az április elsején, a februári lakbér után, fizetendő bérpótlék százaléka iránt a város kérdést intézett a népjóléti mi­niszterhez, egyben felterjesztve a vá­ros vízvezetéki szabályrendeletét, mely szerint Ujhe’yben 1917-ben a lakó terhét képezték a vizdijak. Ezen felterjesztés után mindenki biztosra vette, hogy Ujhelyben 100%-os pótlakbért kell majd fizetni. Ez volt a véleménye a városnak is, amint a ha­szonrészesedés befizetésére vonatkozó felhívásból kitűnik. így érthető azután, hogy a népjó­léti miniszter döntése, melyben a lak- bérpótlék százalékát 50-ben állapítja meg, nagy meglepetést keltett, E döntés értelmében úgy a lakások, mint az üzlethelyiségek után 50°/0 pót- lakbért és ennek 25®/0 -át kincst. része sedésként, összesen tehát a februári lakbér 62 és fél °/0-át kellett április elsején a háztulajdonosok kezeihez lefizetni. — A munkaadók kötelesek al­kalmazottaik jövedelméről beval­lást adni. Megírtuk, hogy a pénzügy- miniszter rendeletet adott ki az 1924. évre szóló jövedelem és vagyonadó ki­vetése céljára szolgáló bevallás be­nyújtásáról. A rendelet kimondja, hogy a munkaadóknak azokról az alkalma­zottairól, akiknek 1923. évig minden­nemű járandósága legalább 500 arany­korona volt, április 20 ig ugyancsak jegyzéket kell készíteni és azt az adó­hivatalnak benyújtani. Aki ezt elmu­lasztja, vagy valótlan adatokat közöl a hatósággal, annyiszor büntetendő 100 ezer koronáig terjedhető rendbir- sággal, ahány adóalanynál ezt a mu lasztást vagy cselekményt elkövette A jövedelemadó céljaira bevallást kö­telesek adni mindazok a természetes személyek, továbbá azok a jogi sze­mélyek, akiknek az 1923, évben szer­zett adóköteles jövedelmük az 500 aranykoronát, vagyis az 1 millió 750 ezer papirkoronát meghaladta. Vagyon­adó kivetés céljára pedig abban az esetben kell bevallást adni, ha az 1923. évi december 31-ik napján 4000 arany koronát, vagyis 26 millió papirkoronát meghaladó vagyonuk volt. A vagyon értékét az 1923. évi december 31-iki közönséges forgalmi érték szerint és vagyont terhelő tartozások figyelembe­vételével kell megállapítani. Azok az adókötelesek, akik szabályszerű keres­kedelmi vagy gazdasági könyveket ve zetnek, vagy rendes évi mérleget ké­szítenek és az ilyen üzletük, illetve üzletük, illetve vállalatuk után az adóz tatást ezen üzleti könyvek, illetve a nyereség-veszteség- és mérlegszámla adatai alapján igénylik, akkor ha az üzletüknek gazdasági éve a naptári év­vel nem azonos, kizárólag az ezen üz­letükhöz tartozó vagyonukra és jöve­delmükre nézve nem az 1923. naptári év végén volt vagyonukat, illetve az 1923. évben volt jövedelmüket, hanem az 1923. évben lezáit gazdasági év utolsó napján megvolt adóköteles va­gyonukat, illetve az ezen gazdasági évben volt jövedelmüket kötelesek be vallani. 1253 dara!) kész dongafa hozzávaló fenékkel eladó. Begala János Pázsit-ucca 23. szám. Jól kiégett (vörös) salak és alapokból kikerült fűid bármely mennyiségben díjtalanul íkap- §?at© a peíroleumgyárban. H 8 SS E K. — A villanyáram dija március hóra. Az üzemi bizottság a villany­dijak 1924. március 1-től következő- kép állapította meg : Magánfogyasztói egységár 670, erőátvitel 700, maga­sabb kategória I 860 magasabb ka­tegória II 770 korona hw. óránként, — Az ipartestületek küldöttsége a miniszterelnök előtt. A budapesti ipartestületek elnökei küldöttségben je­lentek tneg Bethlen István gróf minisz­terelnök előtt Barthos János nemzet­gyűlési képviselő vezetésével. A kül­döttség szónoka Bittner János, a Ke­reskedelmi és Iparkamara alelnöke, aki felhívta a miniszterelnök figyelmét arra, hogy az 1921-ben történi adókivetés igazságtalan. Ezt maga a miniszterel­nök is beismeri a szanálási javaslat megokolásában. Epen ezért kérik a kormányt, hogy a vagyonadót és jö­vedelmi adót, tekintet nélkül az 1921 -ík évi kivetésre, állapítsák meg újból s az adó megállapításában az ipari érde­keltségek is részt vehessenek. Felhív­ják a miniszterelnök figyelmét az ipa­rosság szabadságát gátló szervekre s kérik az Arvizsgáló Bizotttság és az Uzsorabiróság megszüntetését. A juta­lékrendszer következtében zaklatásoknak vannak kitéve az iparosok a forgalmi- adó és a kereseti adó ellenőrzése cí­mén. Azt kívánják tehát, hogy szüntes­sék meg a jutalékrendszert s intézked­jenek aziránt, hogy a forgalmi adót egy összegben a termelő rója le. — Eljegyzés. Vajda Tivadar Nyíregy­háza és Deutsch Fancsika Sátoralja­újhely jegyesek. (Minden külön értesí­tés helyett) A pénzügyminisztérium jóvá hagyta a miskolczi kiskereskedők forgalmi addátalányait. Megirtuk, hogy a miskolezi kiskereskedők for­galmi adójának átalányösszegben való fizetés iránti kérelmét, illetve a pénz- ügyigazgatósággal kötött megegyezést jóváhagyás végett Budapestre vitte a Kereskedelmi Testület füszerszakosz- táíyának elnöke. A pénzügyminiszté­rium illetékes osztályán a bemutatott egyezségeket megfelelőnek találták és megígérték, hogy néhány nap múlva leküldik a jóváhagyó rendeletet is. A kiskereskedők forgalmi adójának áta­lányban való fizetése tehát néhány nap múlva életbelép. — Felemelték a szesz árrésze­sedést. A pénzügyminiszter a szesz kincstári árrészesedését 20 000 koro­nában állapította meg. Ez az összeg a iogyasztási adó alá eső, megadózva forgalomba kerülő szeszre vonatkozik hektoliter fokonkint. ^üeisz Cmilangol terme S át or alj a nj hel y, Petőfi- ti 16. (Az álla m i ele m i i s kólával sz e m b e n.) Kosztümöd,utcai rußaß, @ ír el eg án s, mr d i való s, e l s ő r a n g a kivit el b e n. % ÍKl3flSaBSaö5es©S0Í5^£a*gaí«ESiia55*tS»fc^ jüegszünt a nappali áram. Lapunk múlt számiban közöltük, hogy az üzemi bizottság határozata ér­telmében a nappali áramszolgáltatás a mai nappal megszűnik. Az üzemi bizottság végre is hajtotta az akaratát, nem törődve az iparosok érdekével és nem respektá va a pol­gármester és az érdekeltek között lét­rejött megállapodást. A polgármester ugyanis az érdekel­teket értekezletre hívta össze, melynek folyamán megegyezés jött létre olyan formán, hogy az áramszolgáltatás, a munkaidő és munkagépek kellő kihasz­nálása érdekében, délután 2 órakor fog kezdődni. Az üzemi bizottságnak azonba mind­ez semmi. Mint ahogy szuverén hozzá nem értéssel, a kellő beruházások el­mulasztásával, hajmeresztő szénpocsé- kolással vezette eddig és drágította meg az üzemet, úgy most újra bele­nyúl az iparos existenciájába is és egy egész sor iparosnak meg azt a kis falat kenyeret is ki akarja venni a szájából, amit a szerencsétlen gazda­sági viszonyok és áz átkos trianoni határ meghagytak neki.

Next

/
Thumbnails
Contents