Ujhelyi Hirlap, 1922 (25. évfolyam, 1-100. szám)

1922-01-07 / 2. szám

zóknak egy csaknem olyan szánni tá­bora képviselet nélkül maradt, addig a kisebbségi képviselet mellett olyan véleményirányok, melyeknek az or­szágban sok követője van,- mindig kép­viselethez jutnak a parlamentben is. E rendszer tehát egy zsarnoki hajlamú u. n. többséggel is tud dacolni akkor, ha a kisebbségek megfelelő képvise­lethez jutottak, különösen a titkos vá­lasztói jog mellett. Második főérv a rendszerrel kap csolatban, hogy mig a mai n. n. több­ségi rendszer mellett a parlamentben az egyes parlamenti határozatok, tör vények meghozatalánál is megoszol­hatnak a parlamenti képviselők sza vazatai s már a legkisebb megoszlás mellett előállhat az az eset, hogy nem az ország választói többségének a vé leménye jut érvényre, de egy oly vé­lemény, amelyet, mint programm- pontot még a mai u n. többségi rend­szer mellett sem akceptáltak volna az általános választásoknál a választók s amely határozatban, kifejezésre jutott vélemény a választók véleményének az arányait tekintve, csak egy kicsiny kisebbségi vélemény. Tehát épen a mai u. n. többségi rendszer mellett történik meg az és meg is történhe­tik a legkönnyebben, hogy az össze­ülő parlament egy kisebbségi csoport vagy érdekkör képviselője, mely ha terroris2tiku.s eszközöket is hajlandó saját érdekeinek érvényesítésére igénybe venni, mindig zsarnoki ha-alomra tö­rekszik. Ekkor azonban már csak egy egészen kicsiny kisebbség véleményét képviseli és nem a — többségét. A mai u. n többségi rendszer te hát esetleg csak egy kisebbségi érdek­kör kizárólagos képviseletéhez vezethet; — ezzel szemben a kisebbségi kép viselet mindenkor érvényesíti a vá lasztók többségének a vélemény ará nyát de amellett az összes kisebbsé­gek véleményirányát is megfelelő ará­nyokban. Ez utóbbi teszi lehetővé, hogy az a véleményirányzat, mely az országban túlnyomó, uz lesz a parla­mentben is. A kisebbségi képviseleti rendszer­nek több alakja van Hogy ezek kö­zül melyik fog érvényesülni a ma­gyar törvényhozásban, előre nem tud­hatjuk. Az egyik rendszer az összes választókat pártok szerint csoportokba osztja s a választandó képviselők szá­mát ezen pártok szerint elosztja arány- lagosan; a pártok által bemutatót képviselőjelöltek sorrendje dönti el, hogy a jelöltek közül ki lett képvi selő A másik rendszer szerint, amely az előbbinél sokkal ismertebb, meg­állapítják azt a számot, amely egy képviselő megválasztásához szii kséges 2. szám (3) ÚJHELYI HÍRLAP 1922. évi jan. 7. aképen, hogy a választók számát a képviselők számával elosztják ; s min den jelölt, aki a hányadosnak megfe lelő szavazatot kapott az ország bár­mely helyén levő választójától, meg­választottnak tekintetik Ez által a leg­jelentéktelenebb kisebbségek is meg kapják a maguk arányos képviseletét. A harmadik rendszer ugyanolyan, mint a második, azzal a különbséggel, hogy az országot nagyobb kerületekre oszt­ják s azon belül történik a választás a fenti módon. A szavazás a kisebbségi rendszer melleit is lehet egyénenkinti is,amint fentebb láttuk, de legtöbbször lajstro­mom ( ista) szavazás. Ez utóbbinak a lényege az, hogy a kerületben meg­választandó több képviselőjelöltre a szavazó egyén egyszerre adja le a szavazatát. A részletkérdésekben aztán annyi változata leltet a lajstromos sza­vazásnak is, amennyit egy törvényho­zás elképzelni csak képes.. pr g k. A vallás-és közoktatásügyi miniszté­riumban a tanítóképzés reformját készí­tik most elő. A népoktatás sikere s a népkultura magasabb színvonalra való emelése érdekében akarják ezt kérész tül vinni. A világháború összekeverte az országok népeit s ezen érintkezés alkalmával azon szomorú tapasztalatra jutottunk, hogy népünk az általános kul­túra tekintetében nagyon elmaradott. Ezen, ha a népek versenyében elma­radni nem akarunk, okvetlen segíteni kell. De bármenyire igaz is az a mnn dás, hogy amilyen a tanító, olyan az iskola, még sem szabad figyelmen kí­vül hagyni azt az örök igazságot sem, iiogy jó szerszám fele munka. A leg­jobb tanító is is tehetetlenül áll s. hi­ába küzd, ha a jó iskola előfeltételei nincsenek megadva. Már pedig ezek az előfeltételek minálunk csaknem ki­vétel nélkül hiányzanak Elsősorban te hát ezeken a hiányokon kellene segí­teni. Dí tegyük fel hogy jelenlegi taní­tóképzésünknek is megvannak a maga hiányai s kezdjük a reformot felülről. Hailer István már meg is kezdte azzal hogy a tanítóképzőt 4 évfolyamáról 6 évfolyamra emelte Megcselekedte ezt minden előkészület és megfonto­lás nélkül. Ennek természetes folyomá­nya, hogy a 6 évfolyamú tanítóképző a régi keretek között nem tud elhe­lyezkedni s igy a tanítóképzés s a tanítóság színvonalának emelése szem­pontjából nem lesz értékes eredménye. Tekintettel az álfám gyöngének mondható anyagi erejére s ama körül­ményre, hogy a mai tanítóképző nem csupán szakismeretekkel foglalkozik, de az általános műveltséghez megkívánt ismereteket is nyújtja, nem volna-e helyesebb s az állam szempontjából gazdaságosabb, az általános mü veltséghez megkívánt Dineretek elsa­játítását a középiskolára bízni? A ta­nítóság legjobbjainak régi vágya, hogy a tanítóképzőbe való felvétel előfelté­tele a 8 középiskola sikeres elvégzé­séhez köttessék. Ennek úgy kulturális, mint társadalmi értéke nagyon ked­vező volna. Kulturális értéke abb n nyilvánulna, hogy a tanítóképzőt érettségizett, te­hát a mainál nagyobb előképzettséggel bíró ifjak töltenék meg Ezzel a ma­gyar tanítóság műveltségi színvonala a legkívánatosabb magaslatra emel kednék. Társadalmi szempontból pedig abban nyilvánulna meg, hogy a tanító magasabb képzettsége emelni a taní­tói tekintélyt az iskolán kívül is. A 8 középiskola erősebben kapcsolná a ta­nítót a középosztályhoz és személye s hivatása erős kapcsot képezne a nép és a müveit középosztály között. Ha a 8 középiskola fölé helyezett tanítóképző felszabadul a közismereti tárgyak nagy halmazától s ezek helyét a neveléstudomány és a gyakorlati kiképzés foglalja el, akkor erre a célra a 4 évfolyam teljesen elégséges lesz. Ebben az esetben még arra is jut idő, hogy a jövendőbeli tanítót a népmii- lés igazi vezérévé avassa. Érettebb kora és magasabb színvonalú előkép- zeitsége lehetővé teszi, hogy már a képzőben megismerje s kellőleg mél­tányolni tudja, azt a fonto smisz- sziót is, melyet a felnőttek oktatásá­nál betöltenie kell. A most lezajlott forradalmak a nem­zetet, melyet egykoron a nemesség képviselt, uj elemek bekapcsolásával fogják bővíteni. A nemzet egykori szükkörü fogalma tetemesen bővülni fog s a súlypont a falvakba fog elhe­Strausz £ip6í aranymüve s, érás és ékszerész Sátoraljaújhely, Wekerle-tér 2. EfváSlai és készig Mindennemű ékszer, arany és ezüsínemü, valamint órajavitásokat iaak$ér©sa tart ezüstárukat, ékszereket, arany és aranydoublé tár­gyakat, drágaköveket. pontos, gyors és megbízható kiszaigáíás legolcsóbb napi árak. y £ § i; aranyat, ezüstöt és drágaköveket.

Next

/
Thumbnails
Contents