Ujhelyi Hirlap, 1922 (25. évfolyam, 1-100. szám)

1922-07-19 / 56. szám

t Huszonötödik évfolyam 56. sz. Ara 3 Korona Sátoraljaújhely, 1922. julius 19 (FELSŐMAGYARORSZÁGI HÍRLAP} Szerkesztőség és kiadóhivatal Sátoraljaújhely, Kazínczy-utcza 5. szám. Telefonszám : 10. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . . 160 korona. Félévre ... 80 korona. Negyedévre ...................45 korona. Egyes szá m ára 3 k o r o 11 a. Megjelenik: szerdán é s szombaton Egyesülten. A nemzetgyűlésen folyó indemnitási vitában a legutóbbi napokban kétség­telenül Sándor Pál beszéde volt a legértékesebb, a legfigyelemreméltóbb. A beszéd alapja az a tétel volt, hogy egyesült erővel, a kormány­pártnak és ellenzéknek összefogva, minden más kérdést kikapcsolva és félretéve, kell most dolgozni az ország, a nemzet jövőjéért. Ha a kormány erre komolyan hajlandó, úgy az el­lenzék is hajlandó elfelejteni a közel­múlt eseményeit, mert minden, akár egyes személyt, akár csoportot, vagy pártot ért sérelemnél fontosabb az ország érdeke, az ország gazdasági talpraállitása. Sándor Pálnak ez a beszéde teljesen hozzásimult úgy gr. Apponyi Albert- nek, mint gr. Andrássy Gyulának a legutóbb tartott beszédéhez. Ez a beszéd volt talán az utolsó, mely módot ad a békére, a vállvetett munkára. Az bizonyos, hogy ma nem áll semmi az útjában annak, hogy a most folyó meddő' viták helyett az alkotás következzék és megmentsük, ami még menthető. Mi reméljük, hogy Bethlen minisz­terelnök meg fogja ragadni az alkal­mat és megteremti most már az igazi egységet, az igazi egységes pártot. Nem hisszük, hogy ez be ne kö­vetkezzék, — és ezt Betlennek is na­gyon jól kell látnia — mert a mostani terméketlen vitatkozásoknak csak hu­zamosabb folytatása is, tisztára ön- gyilkosság volna. Az ellenzék vezérei megtették a magukét. Most már Bethlenen a sor, hogy jóindulatot, megértést mutasson, Most rajta a sor, bebizonyítani, hogy magasabb, nemes célok érdekében tette azt, amit tett. Mi leszünk a legboldogabbak, ha ez bekövetkezik, mert már ez év februárjában irtuk Bethlenről: „Nem szabad feltételezni, hogy Magyarország miniszterelnöke, pusz­tán a hatalomért, törvénytelen esz­közökhöz nyúljon. Az a concentrált hatalom, amit kezében tart, ha csak erre lesz felhasználva — elpocsékol­tad. A miniszterelnök nagy feladatot vállalt magára. Minden utón oly erőt gyűjteni, mely ideális védelmi pozíció egy nagy terv keresztülvitelére. És itt a kérdés kulcsa. Ha jó po­litikával hasznot hozhat az ország­nak, szívesen meg fogja bocsájtani neki a nemzet a kis exalkotmányos- dit.“ fi drágaság dien. fi miskolci kereskedelmi kamara ankétje. A kereskedelmi és iparkamara akciót indított, hogy a drágaság megállításá­nak módját segítsen megállapítani és a felmerülő hasznos eszméket a gya­korlatban megvalósítani. Kedden hat órakor ült össze egy ankét a Kamará­ban, hogy erről a ma mindennél ak­tuálisabb kérdésről tanácskozzék. Neumann Adolf, a Kamara alelnöke vezette az ankétot, melyen a társadalom minden rétege képviselve volt. Ismer­tette az elnök a gazdasági helyzetet, majd dr. Máday Lajos h. titkár ter­jesztette elő a drágaság megállapításá­nak lehetőségeit ismertető memoran­dumát. Eszerint .a drágaságot többféle oldalról lehet ellensúlyozni. .Ezek közé tartoznak: 1. Csonkamagyarország gazdasági erőinek figyelembe vétele mellett ki dolgozott gazdasági és pénzügyi pro- gramm és a külkereskedelem szabá­lyozása 2 Mezőgazdasági és ipari több­termelés. 3. Pénzügyi reform. 4. Kereskedelmi és ipari forgalmat gátló akadályok elhárítása. 5. Átmeneti kormányrendelkezések (gabona, marha, sertés, takarmány ki­vitelének megtiltása). 6. Szoros értelemben vett közszük­ségleti cikkek forgalmi adójának, vám és szállítási díjtételeinek leszállítása. 7. Helyi intézkedések. A terjedelmes memorandum ismer­tetése után az alábbi határozati javaslat kerül az ankét elé: A miskolci Kereskedelmi és Ipar­kamara által a drágaság ügyében ez évi julius hó 17-én összehívott érte­kezlet mély megdöbbenéssel látja az ország súlyos gazdasági helyzetét. A drágaság megfékezésére aa érte­kezlet az ország gazdasági és pénzügyi regenerálását tartja szükségesnek. Az ország gazdasági újjászervezése érde­kében az illetékes kormányzati szervek és a helyi érdekeltségek bevonásával megállapitandók azon módozatok, ame­lyektől a mezőgazdasági és ipari több­termelés várható. A gazdasági újjászervezés munkájá­val parallel kell haladni a pénzügyi reformnak is, amely vegye alapul az adó egyszerűsítést és az arányos adóz­tatást. A kötött jövedelműek megélhe­tése érdekében az adómentes létmini­mum felemelendő. A kereskedelmet és ipart gátló akadályok elhárittassanak,. Az utódállamokkal a kormány igyekez­zen legalább átmenetileg gazdasági egyezményre lépni, mert ezzel függ össze külkereskedelmi forgalmunk. Az utlevélügy, a vasúti, személy és áru- fuvarozás szabályozandó. A belkereskedelem és ipar szabad kifejtését és forgalmát akadályozó há­borús központi szervek: Országos szén­bizottság, Fahivatal, Sóbizottság és Arvizsgáló bizottságok megszünteten­dők. A ki- és beviteli engedélyek ügye decentralizálandó. A drágaság leginkább az élelmezés terén mutatkozván, átmeneti kormány­rendelkezésként a gabona, marha,« sertés és takarmány exportja megtil­tandó. A szorosabb értelemben vett köz­szükségleti cikkek forgalmi adója, vám- és vasúti fuvarozási dija leszállítandó. FEKE TE ÉS KÉK gyapjúszövetek és posztók a tegjobb minőségben. legjobb jérji és női gyapjúszöveteket KŐI COSTÜM ÉS ruhaszövet újdonságok. legolcsóbban szerezhet be FÉRFI ÖLTÖNY tßrüntwr J2ajosnál Sátor alj aujReíy, Stő~utca 1G. és felöltő szövetek a leg­Szabott árak! {Megyeházzal szemben.) Kérem cégemre ügyelni jobb kivitelben,

Next

/
Thumbnails
Contents