Ujhelyi Hirlap, 1922 (25. évfolyam, 1-100. szám)
1922-07-01 / 51. szám
c 79, Huszonötödik évfolyam 51. sz. Ara 3 Korona Sátoraljaújhely, 1922. julius 1 ÚJHELYI HÍRLAP (FELSŐNAGYARORSZÁGI HÍRLAP) Szerkesztőség és kiadóhivatal Sáforaljaujholv, Kazínczy-utcza 5. szám. Telefonszám : 10. ELŐFIZETÉS I ÁRAK; Egész évre . . 160 korona. Félévre ... 80 korona. Negyedévre . . . v' . 45 korona. Egyes szám ára 3 korona. Megjelenik: szerdán é s szombaton Heget veszekedtünk. A nemzetgyűlés néhány napja alatt már jó egynéhány beszédet elmondottak, melyek mind a munkát, a termelő, az országot talpraállító munkát követelték. A kérdés már most csak az, hogy meg fog-e indulni végre e beszédek nyomán az a nemzetmentő munka, melyet már évek hosszú sora óta várunk. Meg fog-e indulni végre az a munka, mely összegyűjti a nemzet összes emit — nemcsak a politikai erőtényezőket értve ez alatt, hanem főleg a gazdasági erőforrásokat. A kormány által előterjesztett munkaprogramul egy kis lépést mutat ebben az irányban. Egy kis lépést, mert egyelőre nagyon kevés ebbén a pro- grammban a gazdasági újjáépítést megalapozó munkaterv. Egy másik halvány reménysugár ebben az irányban az a magatartás, melyet a kormány — eltekintve nehány szintén nagyon fontos kérdéstől — az ellenzék kívánságaival szemben mutat. Viszont az ellenzék is — úgy látszik — simán fogja átengedni a kormány politikai színezet nélküli javaslatait. Azt a nehány összecsapást, mely az ellenzék és a kormány között lefolyt, nem tartjuk olyannak, hogy megakadályozhatná ezt a munkát. Ebből a szempontból nagyon fontos á szociáldemokrata párt elvi deklarációja, mely a maga nyugodt, komoly hangjával igazán a mostani időkhöz méltó, mert elhagy majdnem minden politikai szélsőséget és — a deklarációból kitetszőleg — felfüggeszti a párt által eddig követett osztályharcot. Ma a helyzet olyan és tudjuk, hogy ebben egyetért velünk a nemzet nagy többsége — hogy eltekintve egynéhány zavarosban halászni akarótól és elfogult pártembertől — senki sem törődik mással, mint a gazdasági kérdésekkel. Őszintén beszélünk. Nekünk egyelőre szinte teljesen mindegy, hogy milyen politikai irányt képvisel a kormány, vagy az ellenzék, csak az „ fontos, hogy mi történik, milyen munka folyik az ország házában a mindennapi kenyér érdekében. Elég volt az izgalmakból, a veszekedésekből. Először biztosítsuk megélhetésünket, annál is inkább, mert ha ez meglesz, önmagától megszűnik a legtöbb ellentét, a fennmaradó kérdéseket pedig sokkal higgadtabban, el- fogulatlanabbul tudjuk majd megoldani. Eleget veszekedtünk. Kezdjünk végre dolgozni. Nagyobb lesz Zemplénmegye? Már többször hire járt, hogy a köz igazgatási reformmal kapcsolatban, sőt esetleg még az előtt is, megszüntetnek több csonka vármegyét és köz ségeit a környező vármegyékhez fogják csatolni. Ez az intézkedés azért szükséges, mert most több — csak néhány községből álló — vármegye van, melyre magára is súlyos terhet ró a megyei szervezet fentartása, nem is említve az állam terhét képező pótlékokat. Vannak azután olyan csonkamegyék is — melyek székhelyüket elvesztették — hogy a megmaradt részen a közigazgatási hivatalok elhelyezése is óriási nehézségeket okoz, de teljesen lehetetlen az állami hivatalok elhelyezése. * Felkerestük Bernáth Aladár alispánt és megkérdeztük van-e tudomása ezen tervekről. Az alispán kijelentette, hogy hivatalos tudomása ugyan még nincs a dologról, azonban magánúton kapott már értesüléseket arról, hogy egyes csonkamegyéket meg fognak szüntetni és a meglévő nagyobb megyéket lógják kikerekiteni. Értesülése szerint ez alkalomból Zemplénmegyéhez szándékoznak csatolni a megye határában a Tiszán innen fekvő 9 községet, melyek jelenleg Szabolcsmegyéhez tartoznak. E községek idecsatolásának gondolata nem uj keletű, mivel jelenlegi járási és megyei székhelyükkel az év nagy részében nem tudnak érintkezni, viszont Szerencshez illetve Tokajhoz közel fekszenek, beékelődve a megye községei közé. / Értesülése szerint Abauj vármegyét is szándékában van a kormánynak megszüntetni. A vármegyei hivatalok elhelyezése Szikszón ugyanis hihetetlenül rossz, uj vármegyeház építéséről pedig a mai viszonyok között szó sem lehet. Ezen felül azonban még az állami hivatalok elhelyezéséről is gondoskodni kell, mert például a megy« törvényszéke ma Miskolczon van. Hogy ez mit jelent, különösen a Zemplénmegye közelében lévő községekre, azt mindenki tudja. Amennyiben az egyes megyék véleményét a felosztások előtt meg fogják kérdezni, az én javaslatom az lesz, hogy Abaujmegyének a Hernádon innen lévő része Zemplénhez, a többi része pedig Borsodhoz csatoltassék. Ezt a megoldást annál is inkáb helyesnek tartom, mert hiszen a Hernádon innen lévő területen lévő közsé- nagy része — a Hegyközségek — már most is óhajtják— egyelőre ugyan csak törvénykezési szempontból — Uj- helyhez való csatolásukat, viszont a többi községeknek is nagyon jó összeköttetésük van, a Szerencs—hidasnémeti vasúti vonalon, a megyével. Nézetem szerint a régi megyék neveinek azonban nem szabad eltűnni az átcsatolásokkal egyidejűleg, mert hisz ezek a nevek szimbólumok, s igy, ha tervek valóra fognak válni, a mi megyénk neve Zemplén-Abauj lenne,, legalább is én igy javasolnám. Azonban ismétlem, hogy hivatalosan, pláne részletekről, nincs tudomásom. fi magyar borexport nehézségei. Óriási érdeklődés a budapesti borkiállítás iránt A fenti cim alatt közli a Pesti Tőzsde cimü budapesti szaklap, amely az elmúlt évben ismételten foglalkozott a hegyaljai kérdésekkel, Drucker Jenőnek, a »Fructus« vezérigazgatójának nyilatkozatát E nyilatkozat bennünket is érdeklő részei a következők : Ausztria, amint ismeretesképpen a legutóbbi napokban járult hozzá havonként 50 ezer liter magyar bor behozatalához. Csehország és Németor- ország azonban jelenleg még mindig elzárkóznak a magyar borbehozatal elől. FEKETE ÉS KÉK gyapjúszövetek és posztók a legjobb minőségben. legjobb jérji és női gyapjúszöveteket NŐI CQSTVM ÉS ruhaszövet újdonságok. legolcsóbban szerezhet be fRrünner bajosnál Sátor alj au] Rely, ©7ő~utcalS. FÉKEI ÖLTÖNY és felöltő szövetek a legSzabott árak! (.Megyeházzal szemben.) Kérem cégemre ügyelni jobb kivitelben. M M U
