Ujhelyi Hirlap, 1922 (25. évfolyam, 1-100. szám)
1922-06-07 / 44. szám
44 szám (2) ÚJHELYI HÍRLAP 1922, évi junius hó 7. fi közeljövő feladatai. Most, hogy elcsitultak a választások által felvert hullámok, melyek úgyszólván elterelték a figyelmet a városi politikáról, itt az ideje, hogy újra azon problémák felé forduljuk, melyek elsősorban bennünket, e város lakóit érdekelnek. Itt van elsősorban a villanygyár eladásának az ügye. Rendkivül sürgősnek jelezték, főleg az átvételt eszközölni akaró társaság részéről, mindazáltal eddig semmi, vagy legalább is semmi érdemleges .sem történt ebben a fontos ügyben. Március 31-e, a Tröszt által megjelölt végső terminus már hónapokkal elmúlt, de eddig még c^ak nagy vonalakban sem bontakoztak ki az átadás módja, az átadás anyagi feltételei. A város vezetőségének tehát első és legfőbb kötelessége az ez irányban megindult tárgyalásokat végigvezetni és eldönteni a kérdést, átadjuk-e a villanytelepet, vagy sem. Az üzemek legutóbbi költségvetése felett lefolyt vita meglehetősen megjelölte azt az irányt, melyben haladni kell, mert egyrészt hivatalosan beismerték azt a régen tudott tényt, hogy a villanytelep elérkezett teljesítőképességének legfelső határához és hogy nem is fejleszthető az igényeknek megfelelően ; — másrészt bebizonyosodott az, hogy a villanytelep üzeme a mostani szervezettel okszerűen nem vezethető, hogy a mostani szervezete még a tovább vegetálásnak is inkább csak a kerékkötője. Nincs tehát más hátra, mint rögtön megindítani és erélyesen lefolytatni az átadásra vonatkozó tárgyalásokat * A következő és még az előbbinél is fontosabb kérdés az üresedésben lévő tisztviselői állások betöltése. Ha csak rövid ideig is igy marad a helyzet, fel fog borulni az egész városi közigazgatás, mely már most is recseg ropog. Az első lesz, mely felfogja mondani a szolgálatot, a városi adóügyosztály, amelynél két adójegyzői és egy tanácsosi áljás betöltetlen. E hó else jével a belügyminiszter más beosztásba rendelte az ideiglenesen beosztott és behelyettesített Darvas adó- ügyi jegyzőt is, úgy hogy az adóügy- osztály fogalmazói kara ma Kelemen h. tanácsosból és Vasenszky jegyzőből áll. Hogy ilyen módon össze kell roppanni az adóügyosztálynak, az bizonyos. Pedig a legutóbbi két év alatt ez az ügyosztály igazán herkulesi munkával gyűrte le a mindent elnyelő hátrálékokat. Majdnem ugyanigy áll a helyzet a tanácsban is. Annyi állás betöltetlen, hogy7 szintejlehetetlen tanácsülést tartani Komplikálja azonban ez állások be töltését az a miniszteri rendelet, mely szerint az újonnan megválasztott tisztviselőknek, hacsak nem voltak már 1921. júniusát megelőzőleg rendszeresített állásba, nem adja meg az állami fizetéskiegészitéseket ill pótlékokat. Ez az említett rendelet a városnak, a főszámvevő szerint, mintegy egy- I millió korona kiadást fog okozni. Azonban mindennek ellenére hamarosan be kell tölteni az üresedés ben lévő állásokat, mert különben összeroppan az egész városi közigazgatás. iskolai ének és tornaünnepélyek. A vármegyében lévő elemi iskolák által rendezendő és e lap hasábjain már ismertetett ének és tornaünnepélyek az egyes helyi-bizottságok már megállapították. Az első ilyen ünnepélyek f. hó 5-én Tolcsván és 6-án Zemplénricsén voltak. Ezeket követik 11-én Bodrog- kereszturon és Sajóhidvégen, 17-én Gesztelyen, 18-án Szerencsen, 21-én Ujhelyben és 25-én Sárospatakon megtartandó ünnepélyek, melyek azonban kedvezőtlen időjárás esetén a következő vasár-, illetve ünnepnapokra maradnak. Alig van olvasója e lapnak, akit ne érdekelne a nemzetnevelésnek ez a legújabb s ma még eléggé nem is méltányolható akciója. A jövő fogja megmutatni, hogy a megye tanügyi vezetői mily helyes érzékkel és kellő időben kísérelték meg az ifjúság testi és lelki nevelésének összhangba hozását.' Az ifjúság nagy lelkesedéssel készül a tanítóság pedig megfogja mutatni, hogy miiyen értékns nemzetnevelő munkát végzett. Átérezve e hatalmas nemzetnevelő munka fontosságát, a közoktatásügyi miniszter minden egyes körzet számára egy-egy selyemzászló vándordijat tüAz emlékezés mosolyában tér már csak vissza, mint egy kedves kép, a karcsú ulánusok elmosódó alakja, akik méltóságteljesen ügyeltek fel a köznyugalomra. A zászlós, fáklyás felvo nulások, tollak, kortesnóták is a múlt soha vissza nem térő reliquiái közé tartoznak. Letűnt egy korszak és vele sok minden, ami annyi biztatót és jót rejtegetett méhében a jövendőre, letűnt nemcsak hibáival, hanem letűnt egy csomó poézissel és mi ismét szegé nyebbek lettünk. Anyagi hiányaink mellett sokszorozottan érezzük az egymást megértésnek, meleg baráti kéz- szoritásoknak, békének, szeretetnek szükségességét, amely felé a lelkek a jelen sivár és vigasznélküli tengeréről ma olyan sóvárgással vágyódnak. * És a lelkek gyógyulnak. Elül a zaj lassanként, melyeket a felkorbácsolt és fékevesztett tömegindulatok dobtak ki magukból. Az ember ismét keresni kezdi önmagában, ami örök és nem változó : a szépséget. A környező mérhetlen Kozmosz telve van a diadalmas Elet bűbájos varázsával, a nyíló virágok halkan mesélnek a jókról, akik jutalmaztatnak és a roszakról, akik megbünhődnek. Mennyivel szebb a virág, * ha nem az »ismeretlen hős* sírján gunnyaszt, mennyivel igazibb a zene, ha harci ütemezés helyett egy leány ablaka alatt csendül meg éjjel, széles, mindent betöltő áradozással. És a humor, az igazi, szívből jövő, mesterkéletlen humor is visszatérőben van. Az újhelyi választás napján hallottam egy töpörödött anyókától, akit útja egyik szavazó-helyiség előtt vitt el: — Ki halt meg itt kérem? — kér dezte. — ? ? — Hát, hogy olyan sokan járnak ide ... — Nem halt meg itt senki. Itt kép viselőt választanak. Az anyóka hamiskásan mosolyog: — De este nyolcra mégis meg fog halni valaki . . . * Ketten beszélnek : — Kire szavazott? — Én, Görgeyre ! — Görgeyre?! Miért nem Kulka- faívyra ? — Kérem, én már sokszor próbálkoztam kimondani ezt a nevet, de mindig Kotkafalvynak mondtam, hát nem akartam, hogy kinevessenek. * Az emberek nevetnek, eleinte csöndesen, azután egyre harsogóbban, vidámabban. Nevetésük apránként átragad a többiekre is, a távolabb állókra, akik nem tudják miért,' csak nevetnek. Nevető emberek . . . A lelkek gyógyulnak . . . Verő Sándor. Stransz Cipőt aranyműves, érás és ékszerész Sátoraljaújhely, Wekerle-tér 2. ESvállal és készii Mindennemű ékszer, arany és ezüstnemü, valamint órajavitásokat Raktára» fari 1 ezüstárukat, ékszereket, arany és aranydoublé tárgyakat, drágaköveket. fontos, gyors és megbízható kiszolgálás Cegolcsóbb napi árak. VÉSI: aranyat, ezüstöt és drágaköveket.
