Ujhelyi Hirlap, 1922 (25. évfolyam, 1-100. szám)

1922-05-17 / 38. szám

38 szám (2) ÚJHELYI HÍRLAP 1922, évi május hó 17, Istvánt, sőt Gömbös Gyulát is Istent s hazát megtagadó kommunistának nyil­vánítják. Bízva Nagyméltóságod irán­tam tanúsított barátságában, bizonyos vagyok benne, hogy ezeket a túlbuzgó korteseket, akik mélyen hortyogtak akkor, mikor én már felébredtem, ki fogja tanítani arról, hogy ez alkalom­mal egy olyan kemény emberbe akar­nak elvásott fogaikkal beleharapni, akinek izmaiba beletörik a foguk. Engem Nagyméltóságodtól a nép- jogok, a kormányzási rendszer, a po­litikai meggyőződés dolgában áthidal­hatatlan szakadék választ el, de meg vagyok győződve arról, hogy gr. Bethlen István egyéni korrektsége a legtelje­sebb elégtételt fog szerezni otromba rágalmazóimmal szemben, akiknek min­denegyikével szemben a választás után külön külön le fogok számolni, addig azonban nem hagyom magam zavar­tatni abban a biztos eredménnyel járó nehéz munkámban, hogy a tokaji ke­rületet a népuralmi Kossuth lobogó számára megszerezzem. Nagyméltóságodnak régi hive Szerencs, 922. máj. 15 Lázár Miklós a függetlenségi és 48-as Kossuth-párt jelöltje. Gróf Apponyi Albert hétfőn déhitán fél 5 órakor érkezett Uj helybe. A pályaudvaron hatalmas tömeg fogadta, Payer Ferenc püspöki helynök üdvö­zölte. Apponyi rövid válasza után a r. k parochiára hajtatott, ahol Payer Ferenc vendége volt, A tömeg ezalatt elhelyezkedett a megyeháza előtti téren, szemben a gá­lyákkal és virágokkal ékes emelvény­nyel, ahová röviddel 5 óra előtt érkezett meg Apponyi gróf, akit szűnni nem akaró ovációval fogadtak. A gyűlést Dómján Elek nyitotta meg, majd Apponyi emelkedett szó­lásra. Es az emberek ezrei halotti csöndben figyelték a hirdetett igét. Csak néha-néha zúgott fel orkánsze- rüen a helyeslés és éljenzés, mikor a kormánynak a jogrend, választói jog és a királykérdésben folytatott poli­tikáját és magatartását tárgyalta. A beszédet részletesen nem közöl­jük, mert két helybeli laptársunk már kellő terjedelemben közölte. Gróf Apponyi után Kutkafalvy Mik­lós mondott beszédet, melyben telje­sen azonosította magát — egy héttel azelőtti beszédétől szögesen eltérőleg — gr. Apponyi politikai irányával. Kutkafalvy beszéde alatt a közön­ség oszladozni kezdett. * Este 7 órakor a Városháza polgár- mesteri szobájában gr. Apponyi Albert a tisztelgő küldöttségeket fogadta, me­lyek vezetői üdvözlő beszédeket mon­dottak s melyek mindenikére röviden válaszolt is. A tisztelgő küldöttségek a követke­zők voltak : A rom. kath. Egyház dr. Chudovszky Mór; a gör kath. Egyház Damjano vits Ágoston főesperes a ref. Egyház Enyedy Andor lelkész, a status-quo és szefárd izr. Hitközségek Roth Sámuel főrabbi; az ípartestület Tóth József, kath. Nőegylet dr. Ambrózy Ágostonná, a Mária-kongregáció dr. Chudovszky Mórné. a Mansz. Prágay Aurélné, az Alt. Nőegylet Fejes Ernőné, az Izr. Nőegylet Guctmann Árminná, a kerü­let falvai, tanítói és lelkészei Kompor- day Andor bányácskay plébános, az orth. izr. Hitközség Alexander Vilmos vezetése alatt. Elénk és kínos feltűnést keltett, hogy a város nem képviseltette ma­gát az ünnepélyen és a városi tiszt­viselők közül sem volt senki jelen. Annál jobban esett tehát gr. Apponyi- nak — aki távozásakor névjegyét a polgármester asztalán hagyta — mi­kor az egyetlen jelenlévő városi al kalmazott, Ádám polgármesteri szolga, rövid, talpraesett beszédben búcsúzott el tőle. Az üdvözlést megköszönve, meleg kézszoritással búcsúzott a város képviselőjétől a város díszpolgára, gr. Apponyi Albert. Este újra Payer pösp. helynök ven­dége volt gróf Apponyi, majd Patakra ment, ahol hg. Windischgrátznél szállt meg. ______________________________ s*éP á,n»o|td( vált valóra a-PUDER ■SZAPPAN KRÉM állandó használata. Régi békeminőségben minőenitl kapható! Gyártja: a Diana Kereskedelmi R.-T. Budapest, V., Nádor-utca 30 H IRE K. — Jóiért nem üdvözölte Orbán h. pol­gármester yípponyi yilbertet? Más helyen megemlékeztünk már arról, mily meg­ütközést keltett, hogy a város hivata­losan nem vett részt díszpolgára, gróf Apponyi ünneplésén. Felkerestük ez ügyben Orbán h. polgármestert, aki a következőkben ismertette távolmaradása okát. — Mikor Andrássy jött Ujhelybe, felkértek, hogy fogadjam őt, mint a város díszpolgárát. Tekintettel azonban arra, hogy Andrássy kimondottan po­litikai célzattal jött Ujhelybe, én pedig bármely irányú politikai állásfoglalásnak a látszatát is kerülni akarva, kényes helyzetembem a kérést nem teljesítet­tem. — Szombaton dr. Eckmann, a rendező bizottság nevében, elkérte tőlem a tanácstermet, kifejezetten azzal, hogy Apponyi gróf itt fogja fogadni a !felekezetek képviselőit. Miután csak felekezeteket mondott, azt hittem, hogy politikai összejövetel lesz és igy a termet, tisztán csak gr. Apponyi iránti tekintetből, engedtem át, de ezt követ­keztetve — azon véleményben, hogy csak a felekezetek közötti esetleges ellentétek elsimításáról van szó —- magam és a tanács, természetesen ismét nem jelentünk meg a fogadtatásnál. Ha tudtam volna, hogy nem politikai célra kell a terem, hanem ünneplés lesz, melyen társadalmi egyletek is részt vesznek, a tanács élén a kapuban fo­gadtam volna gr. Apponyit, mint a város di-'zpolgárát. — A hibát tehát nem én, hanem a x'endezőség követte el, mely az ünneplésről szót sem szólva, engem és a tanácsot ily kellemetlen és sajnálatos helyzetbe sodort. — jjörgey 3stván programmbeszéöe. Az újhelyi kerület hivatalos jelöltje va­sárnap d. e, 11 órakor tartotta pro- grammbeszédét a Vármegyeház előtti térerr. Teljes objektivitással megálla­: Strausz Cipót aranyműves, érás és ékszerész Sátoraljaújhely, Wekerle-tér 2. Elvállal és készit Mindennemű ékszer, arany és ezüstnemü, valamint órajavitásokat Raktáron tayt ezüstárukat, ékszereket, arany és aranydoublé tár­gyakat, drágaköveket. pontos, gyors és megbízható kiszolgálás legolcsóbb napi árak. VESZ: aranyat, ezüstöt és drágaköveket. Apponyi Ujhelyben. Virágeső fogadta, mikor a pálya­udvar kijáratát elhagyva kocsijához ment. Hullottak, szálltak a virágok, melyeket a lelkesedéstől kipirult arcú nők szórtak lábai elé. És a friss, illatos virágok megtöltötték a virágok­kal egyébként is gyönyörűen feldíszí­tett kocsiját. Nem volt különbség a felejthetet­lenül lelkes fogadtatásnál ember és ember között. Hisz Apponyi minden­kié, mindannyiunké, a csonkitatlan nagy Magyarországé. És ma nem tudunk dicsőségére, dicsőítésére a régi, megszokott és vele szemben halványnak feltűnő sza­vak helyett uj, hozzá méltó jelzőket találni. Csak egy kis, apró epizódot mondunk el, amelyben benne van Apponyi egész lelki nagysága. Mikor leszállt kocsijáról, a kocsi lépcsőjén egy szál virág maradt. Egy illatozó, friss orgona-ág. És Apponyi Albert nem lépett a hágcsóra, hanem leugrott a kocsiból a földre; — nem lépett, nem akart a virágra lépni. *

Next

/
Thumbnails
Contents