Ujhelyi Hirlap, 1922 (25. évfolyam, 1-100. szám)

1922-04-29 / 33. szám

Huszonötödik évfolyam 33 sz. Ara 3 Korona Sátoraljaújhely, 1922. április 29 (FELSŐMAGYARORSZÁGI HÍRLAP) Szerkesztőség és kiadóhivatal Sátor alj aujhely, Kazínczy-utcza 5. szám. Teiofonszám : 10. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . . 160 korona. Félévre . . . Negyedévre..................45 korona. 80 korona. Megjelenik: z e r ti i'\ é s II Effy es szó 111 ára 3 k o ro 11 a. 11» 1> a t o 11 Rassay — Zemplénre!. „Zemplénben nincsenek liberálisok.“ (Az Újhelyi Hírlap eredeti riportja.) * Tempora mutantur Elcsépelt — örökigazság. Változ­nak az idők — és változnak az em­berek. Nem is Jszabad senkitől rosszné­ven venni, ha két évvel ezelőtt szidta, ma dicséri Friedrichet. Mert az időn kívül változott a dicsérő és a meg­dicsért is. Az élet bámulatos forgatagában kevés embernek adatott meg a sze­rencse, hogy eltalálja a helyes irányt. Ezért változtat a legtöbb ember ka­bát módjára meggyőződést. És ezért esik jól látni azokat, akik hűen, be­csületesen kitartanak a zászló mel­lett, melyre fölesküdtek. Nem csodálkozunk senkin, legke­vésbé a képviselőjelölteken. Sem a külpolitikus Kutkaíalvyn — aki a keresztény irányzat segítségével akarja felszabadítani az ő Ruszka-krajnáját — amikor liberális húrokat penget, sem a kripróbált liberális érzelmű Görgeyn, aki a kerület érdekében keresztyén-keresztényé lesz. És nem csodálkozunk azon sem, hogy akik az őszirózsás napon fel­színre vetődtek — még ma is ott úszkálnak. De bízunk, mert tudjuk, hogy a kerék forogni szokott. És nem csodálkozunk azon sem, hogy az őszirózsa hervadtáig mi hol börtönben, hol vád alatt, hol meg­szégyenítve, hol megbélyegezve va­gyunk és leszünk. Nem csodálkozunk rajta, mert tudjuk, hogy „tempóra mutantur.“ És nem leszünk meglepve, ha a hervadás után más világ fog követ­kezni. De fognak csodálkozni azok, akik ma örülnek. Mert elfelejtkeznek arról, hogy a keréknek fordulnia kell. S ha megfordult, akkor ebből a kis országból nagy, hatalmas nemzet és belőlük — a mai nagyokból — apró A Lánchíd előtti téren csöndes az élet. A Duna habjai todrozva rohan­nak le a régi nagy Magyarország el rabolt részei felé s közbe végigcsó­kolja őket öt éles fénysugár. A Greshain-biztositó palotája har madik emeletének öt ablaka reggelig világos. Sziporkázva vágják a villany­fényt szerte a térre, a hidra, a vízre Ez az öt ablak sokat tud, sokat lát, — mert mögöttük a politikát gyárt­ják. Nagyon friss szaga van itt még mindennek Valamelyik lelkes párt ember engedte át lakását a Rassay- pártnak. A fürdőszobában még mere deznek a falból kiálló vízcsövek ; — sehol semmi aprólékos kényelem. Min dent gyorsan, feszülő idegekkel csi­nálnak itt. A társalgó széles karosszékében kép­viselőjelöltek ülnek és csendesen la­tolgatják az esélyeket. Beszédjükből néha kicsattan az elkeseredett harag szikrája. Benn a vezér szobájában hatalmas hangon beszél valakh Intézőbizottsági ülés van. Leülök és várok. Soha nem láttak, mégse néz rám senki gyanús szem­mel. Hiába, a politikusok a legnagyobb optimisták. A falon a kerületek beosztása. Innen tudom meg, hogy Zemplént Nagy Ernő és Tomory Jenő dirigálják. Es még egy különös dolgot. A párt fel­szólítja tagjait hogy mindenki vagyoni viszonyaihoz mérten adakozzék a párt céljaira. Tehát innen van pénzük. Végre nyílik az ajtó és megjelenik rajta a vezér Élesen vágott szemeivel gyorsan körülnéz s máris megfog egy újságírót. Pár pillanatig tartó suttogás után Búza Barna hangját hallom — »Károly gyere be egy percre < Újabb várakozás. Végre rám kerül a sor. jére támaszkodva mondja nekem tollba az üzenetet: „írja meg kérem, hogy Zemplénben nincs liberálisan gondolkodó ember... “ Őszinte csudálkozással fiig'g'esztein 00 rá szememet. >Csak írja kérem. Állítom, hogy nincs liberálisan gondolkodé) ember. Meri a magukat liberálisnak hirdető emberek mindent elkövetnek arra, hogy lelkiösmeretók nyugalmát ösz- szeegyeztessík a kormánypártiság kelle­mes érzésével. Több zempléni kerületből jöttek fel hozzánk kérni, hogy ne állítsunk je­löltet, mert — és itt pölcsattan a hangja — a kormány jelöltjei nagy érdemeket szerezlek a liberalizmus körüli A körülállók hangosan nevetnek. Hallok egy megjegyzést is. — »Igen. A numerus clausus liberalizmusa kö­rül . . « A mi felfogásunk az, hogy nem a pártnak kelt kiküldeni egy jelöltet, hanem a kerületnek kell választani egy arra való embert. Ezt Önök, zempléniek, nem telték meg. Ebből nem tudok levonni más következtetést, minthogy az önök liberalizmusa egy a Gömbös Gyuláéval. És hogy az önök liberális közönsége az ő általa fel­állított külön liberálisniust támogatja, a gróf Bethlen — lVélsz Konrád — Ereky-féle liberalizmust. Lassan megyek hazafelé a fényes belvároson. Es eszembe jut, hogy két esztendeje milyen sötét volt erre. Akkor választották meg Budán Rassay Károlyt kereszténypárti programmal képviselőnek. Mennyit változott azóta ez a ma kis bogárka lesz. Az olvasóban ülök. Rassay kezpfe­fényes belváros. Sziklay Jenő felsőbb tánciskolája (Budapest, Andrássy-ut 67.) Sugár Ödön oki. tánctanár igazgatásával május 1-én megnyílik a Magyar Király tánctermében.

Next

/
Thumbnails
Contents