Felvidéki Ujság, 1948. január-február (3. évfolyam, 1-8. szám)
1948-02-01 / 5. szám
FELVIDÉKI Szerkesztőség és kia^hivetai: Sátoraljaújhely, Rskóczi-utca 2. sz, A ídáTK £• j i' Fiókszerkesztőség: Afäl OCP THiCf. Sárospatak, Kossuth-utca 40, Harmadik évfolyam. 5. szám. Sátoraljaújhely, 1948 február 1 ÚJSÁG zoclátdemokrata Póri ísemplénvármegyei heülapfa A képviselőválasztás előtt a közvélemény szociáldemokrata győzelmet jósolt. Biztosra vette mindenki pártunk győzelmét. Augusztus 31 rácáfolt. Lemaradtunk és ez egy pillanatra még a keményebb, harcos s2ocial:stákat is megállította. A sárospataki pártszervezet választmánya a választás utáni első ülésén foglalkozott azokkal az okokkal, melyek a választmány megállapítása szerint ezt a meglepő eredménytelenséget előidézték és levonva ebből a kő- vetkeztetést, foglalkozott azokkal a tennivalókkal, melyeket a mozgalom fejlesztésének érdekében raulasztha- tatlannak tartott. Megállapította a pártvezetőség, hogy nem szavazott le a pártra tag* jainknak az a része, akikkel szemben egyébként sem viseltetett különösebb bizalommal eddig tapasztalt magatartásuk miatt. Ezek minden meggyőződés nélkül,' mint az idők menekültjei jelentkez’ek a pártba, de polgári beállítottságuktól szabadulni képtelenek voltak. Becsaptak bennünket. De becsaptak bennünket az u. n. szinpatizánsok is, akikre számítottunk, mert pártunk győzelmét jósolták és kívántaké Megállapította a pártvezetőség, hogy ez a megnyilvánulásuk bár őszinte volt, győzelmünket nem gondolták biztosítani eg-y pillanatig sem az ő segítségükkel, az ő szavazatukkal. Általános vágyuk az volt, hogy nekitámadjunk a Kommunista Pártnak. 189/o*os helyzetét szorítsuk le legalább 8°/#-ra. Tetszett volna nekik pártunk győzelme, ha az a Kommunista Párt terhére történik. Szívesen látta volna azt a testvérharcot, amely a magyar munkáspártok között sohasem fog bekövetkezni. Tőlünk várta azoknak a demokratikus intézkedéseknek a lefékezését, melyek számukra ellenszenvesek és idegenek voltak és amelyeket a Kommunista Párt terhére írt. Azt a tényt, hogy a Kommunista Párt azzal a javaslatával szemben, melyben három nagy bank államosítását kívánta, Szakasits elvtárs az összes bankok államosítása érdekében tett javaslatot, csak taktikai szükségnek tételezte fel. A pártvezetőség ezután levonta a következtetést és határozatot hozott: a Szociáldemokrata Párt forradalmi munkáspárt és a haladásért folytatott küzdelemben csakis a munkásságra, parasztságra és arra a kisszámú értelmiségre támaszkodhat, mely baloldali magatartásával már igazolta magát. Határozatot hozott, hogy a párt- szervezetet megtisztítja az oda nem való elemektől, kizárja ezeket a pártból, mert bizonyos abban, hogy ezek nem adták le szavazatukat pártunkra, de nem adták le más baloldali pártra sem, ezek a Pfeifer vagy a Barankovics pártra szavaztak, ami kitűnt az itteni eredményekből. Kötelezővé teszi párttagjaink számára a pártjelvény viselését, a pártnapokon való megjelenést. Bizalommal viseltetik a központi titkárság, az országos pártvezetésé" iránt és a mozgalmi titkárnak formai lemondását nem veszi tudomásul, mert a szervezet aldivái vele együtt mindent megtettek a választás sikeréért épp úgy, mint az országos főtitkárság. De kiadta a jelszót: teljes aktivitással és fokozott munkakedvvel a paraszti és munkás vonalon. Amíg a sárospataki kicsiny szervezet ilyen egészségesen vonta le az eseményekből a reá háruló kötelességet, addig Budapesten, de főként Pest vidékén egész különös események történtek. A párt radikális politikájától idegenkedő elvtársak a választás eredménytelenségének minden ódiumát a központi titkárságra igyekezetek hárítani, mintha a pártéletnek, a választást megelőző küzdelemnek egyáltalán nem lettek volna részesei. Ezt a jóhiszemű, de oktalan bírálatot igyekezett aztán egy pár karrierfutó a maga javára kihasználni. A főtitkárság és a pártvezetőség által érdemtelenül és könnyelműen fontos pozícióba helyezett párttagok a tovább- futás lehetőségét remélték. A baloldali ifjakból a Kommunista Pártra haragvó konrpromissziumos vezérek lettek. Nevük még nem volt elég erős ahoz, hogy frakciózásukkal meggyerigitsék a párt értékeseit, Bondor József elvíárs: Nincs szükségünk még egy polgári pártra! A Szociáldemokrata Párt csak harcos, forradalmi, baloldali párt lehet! Sárospatakon kedden rendkívül népes és ünnepi hangulatú pártnapot rendezett a pártszervezet. A gyűlést Halász Dénes elnök elvtárs nyitotta meg, kegyeieíes szavakkal emlékezve meg Lenin halálának 24 évfordulójáról. Kiemelte a modernkor nagy, társadalomformáló zseni állámférfiui és emberi értékeit. Ezután nagy és feszült várakozás közepette Bondor József vármegyei titkár elvtárs tartotta meg nagyhatású beszédét. A külpolitikai kelyzet ismertetése során megemlékezett arról a rémhírről, amely új világháborút jósól. Nem lesz háború — mondoíta Bondor elvtárs. A lerongyolt, szegény Európa nem igér olyan üzletet, amit Amerikának háborúval érdemes volna megszerezni. A háborús hírverés csak arra jó, hogy előtérbe tolja Amerika „demokráciáját“, amely Európával szemben az adakozó nagybácsi szerepét játsza. Ez a jótékonyság azonban nagyon problematikus célzatú és kétes értékű. Mi- tőlünk, akikkel mostohán bánnak azt akarják, hogy az alamizsnáért eladjuk jogainkat. Mi sohase adjuk fel azokát a jog< kat, amit a dolgozók verítékévé! szereztünk, a munkások és parasztok jogát. A külpolitika erős behatással van u belpolitikára is, amely ez évben a centenáriumi gondolat jegyében van. Ezt az ünnepi hangulatot akarják megzavarni egyes körök, azt a látszatot keltve, hogy ez az általános magyarság érdeke. Pártunk belső életének problémáival foglalkozva megállapította, hogy a Szociáldemokrata Párt mindenkor proletár párt volt, amelynek egyetlen célja van, küzdeni a dolgozók érdekeiért. A most felvetődő probléma lényege az, hogy a proleíárérdekek kiharcolását csakis forradalmi úton lehet elérni, pártunk forradalmi céljait csak úgy érhetjük el, ha a forradalmi gondolatot átvisszük a párt gyakorlati politikájába. Nincs szükség egy új polgári pártra a szociáldemokrácia cégtáblája alatt! Bondor József elvtárs beszéde valósággal frenetikus sikert aratott és biztosította számára az erős sárospataki szervezet teljes szimpátiáját. Szétzúztuk a nagybirtokokat, megtörtük a nagytőke hatalmát! Sátoraljaújhely. Pártunk saúj- helyi szervezete január 25-én taggyűlés tartott, amelyen Ser ess János városi titkár elvtárs tartott beszámolót az 1947. évi működésünkről. Az ország szempontjából döntő jelentőségű események egész sorozata történt 1947-ben. Leszereltük Nagy Ferencék áruló összeesküvését, ez évben volt a XXXV-ik pártgyűlés, a mezőgazdasági kongresszus, a dunavölgyi konferencia. Gazdasági tekinteV ben is sorsdöntő események történtek. Szétzúztuk a nagybirtokokat és megtörtük a nagytőke hatalmát. A pártgyűlésen több értékes felszólalás is történt. igyekeztek hát a régi és jónevű elvtársainkat a maguk érdekében maguk előtt tolni és elérték, hogy a pártvezetőség kénytelen volt az országos nagy választmányt összehívni. Az ülés napján hangos volt a Dohány utca, de mi, akik tisztában voltunk és vagyunk azzal a törvény- szerűséggel, mely kérlelhetetlenül diktálja számukra a baloldali politikát, ugyanolyan hangosan jósoltuk meg, hogy alig fog eltelni két-há- rom hónap és ugyanezek a párttagok baloldali magatartást esküsznek, éljenezni fogják azokat, akiknek ha felhangon is és csak kinn az utcán, de eltávolításukat követelik. Miután pártszervezetünk fenti álláspontját alapos megvitatás után lerögzítette, nem elégedtünk meg azzal, hogy csodálkozzunk ezen a nem várt esztelenségen, melyet a pártközpontban egyesek részéről tapasztaltunk. Szóban cs levélben hívtuk fel figyelmét azoknak a jó- hiszemüeknek, akik kiváló képességeik ellenére sem voltak képesek meglátni a helyzetet, tudomásul venni a követelményeket és főként azt a szomorú tényt, hogy egy pár szerény tehetségű párttag meglovagolt- jai lettek. A munkás tömegek hangulatára hivatkoztak és nem látták, hogy ez részben kívülállók befolyásának, részben a választás utáni túlfűtött őnérzeteskedésnek az eredménye. Hiába kilincseltünk, hogy a mondott pártegység helyett egy olyan tényleges, olyan bensőséges egységet hozzunk létre, mely egybefog minden erőt a haladás érdekében, a körülhangoskodók nem engedték látni, nem engedték gondolkodni őket és így magatartásukkal elvesztették azt a bizalmat, melyre feltétlen szükség van a demokráciáért való küzdelemben azok részéről, akikkel ezt a harcot együtt kell megvívni. Ezeknek magatartása kényszeri- tette a párt baloldali szervezeteit arra, hogy március 8-ra az országos pártvezetőség által, a kongresszust összehivassa. És mit látunk: a szemérmesebb hangoskodók hangtalanok lettek A merészebbek baloldaliakká vedlettek és ahogy választás után ott, most itt kilincselnek. Fogadkoznak, letagadnák, vagy mea-culpáznak Hónapokig tartó vívódást idéztek elő a pártban. Kedvüket vették azoknak, akik emberfeletti munkát végeztek és akiknek félreállása talán a párt összeomlását idézte volna elő. Akcióképtelenné tették a pártot és csodával határos, hogy vezetőink ilyen légkörben is elismerésre méltó munkát végeztek. Most baloldaliak ! Kényszerűen és kétkedve tudomásul vesszük. De reméljük, ők is természetesnek veszik, ha óvatosak leszünk a meg- itélésükben és jól meggondoljuk, kinek ajándékozzunk bizalmat. A festék még túl friss rajtuk és óvón figyelmeztet: vigyázat, mázolva 1
