Felvidéki Ujság, 1947. november-december (2. évfolyam, 46-52. szám)

1947-12-22 / 52. szám

Zemplén régi urainak sasfeszkei Anormal) a nép kiűzte,grófjait Zemplén híres várairól és kastélyairól. Á múltban meg- annyi sasfészek volt valamennyi, ahonnan az urak elindultak rab- lókörútjaíkra. Hatalmas termei zengtek sokszor hetelcigtarió di- nomntínomtól, míg a jobbágyok görnyedve veritékeztek, hogy előteremtsék az úrt murik költ­ségeit. A közelmúltban ezek vol­tak a politika irányítóhelyei, a reakció főfészkei, ahol élet- halálról döntöttek. Az urak most messze széledfek a történelem szelének fuvallatára és a legtöbb kastély címerétől megfosztva most a nép céljait szolgálja. Menjünk sorra c kastélyokon, amikhez a történelemnek annyi vére tapad, tartsunk a levitéz- lett sas fészkek fölött seregszemlét. Á sárospataki vár kétségtelenül első történelmi mű- einíékünk.Épen maradt három bás­tyája náég most is büszkén néz él a Bodrog Selett, mintha Rákó­czi lakná. A vár maga úgy cse­rélt gazdát, ahogy a politikai hul­lámok eltemették a régi urakat és újakat dobtak felszínre. A névte­len jegyző szerint állítólag már Árpád korában állott és Retel vezér volt a tulajdonosa. Azután egy máét váltogatják aPálóezyak, Perényiek, Dobok, mígnem Ser­kei Lorántfíy Mihály 313.000 fo­rintért magához váltja és ettől kezdve a református kultúra köz­pontja lesz majd a Rákóczink indulnak innen az akkor oly ha­talmas katolikus reakció ellen hadba. A labanc győzelem után már a német urak váltják egy­mást, először a Bretzenheiiuok, azután a Windischgrätzek. Jel­képe lett a reakciótól leigázott magyarságnak... Most az utolsó Windisckgrätzet is elűzte a nép haragja és a kastély végre azt szolgálja, amire a legérdemesebb, a népet. A demokratikus magyar köztársaság kultuszminisztériuma vette birtokába. Tág termeiben diáklányok készülnek az életre, de a tervek szerint a kastélyból művésznyaralót formálnak majd, képzőművészek cs írók csöndes fészkét, ahol politikai intrikák he­lyett művészi alkotások születnek. A szerencsi vár valamikor monostor volt, de Sza- polvai a magyar történelem egyik legvéresebb, Iegreakciósabb alak­ja, a Dózsa lázadás leverője erődít­ménnyé képezte. 1600 ban itt választották fejedelemmé Rákóczi Zsigmondot, innen menekült el II. Rákóczi Ferenc, majd ez is labanc birtok lett az Aspremont grófoké. Legutóbb a Szirmay csa­ládé volt. Most a rideg vár raenhely­lyé lett, otthontalan prole­tárok szükséglakása. Az -újhelyi Vénusz vára Egykor vár állott az újhelyi Várhegyen is, ahol íróra váró ro­mantikus regény zajlóit lo, törté­nelmi háromszög, aminek hősnője az „Újhelyi Vénuszának nevezett Ráskay Magda volt. Később csá­szári vezérek lerombolták és ma már nyoma sincs. A tokaji vár is sokáig híres volt A tatárjárás dúlta szét először, azután Tokaj hübérura Debrői István felépítette. Másodszor II. Rákóczi Ferenc romboltatta le, hogy bosszút áll­jon a császáron, olyan alaposan, hogy egy köve nem maradt. Várkastélya van Bodrog­oiaszinak is. egykor Stefánia főhercegnő pró­bálta elfeledni a mayeriingi éj­szaka rémségeit a daliás Lónyai Elemér mellett... Most proletár családok lakják. A nép céléit szolgálják a többi zempléni kastélyok is. A bodrogkeresztúri Wolkenstein kastéiv, az Erdőbényei kastély, amit a Rákóczinktól „szereztek meg“ a Waldbott bárók, a három­hutai kastély, amely szintén Wald­Szép gótikus kastély, amelyben bott birtok volt, a pácini Senuyei kastély, amely eredetileg a Má- gocsyak fészke volt. Monokon két kastély is szolgálja a népet az Andrássyak két kéjlaka, Tályán is Rákóczi kastély volt. amit a Maillothok szereztek meg „törté­nelmi jogon“. Tarcalnuk is van egy Rákóczy kastélya, Tolcsván pedig főúri kényelemben éltek a Waldbottok az egykori Szirmay kastélyban ... Most mind, mind, a magyar népé ... Kastélyok! főúri fészkek. Meny­nyi vérről, erőszakról tudnának beszélni ezek a kövek, amikről most új hííjnal szele söpri le a múlt porát.' Gondoskodjunk arról, hogy so­ha többi vissza no térhessenek beléjük a magyar népet jobbággyá tevő urak. Pethö Erzsi. J'fogyarj lesz————--------------------­ßoe frogföz kerf országgá? Az utóbbi időben, a közmun­kákkal kapcsolatban sokat hal­lottunk rnnról, hogy a kormány tettemes pénzt áldozott a Bod­rogköz csatornázási munkála­taira. A számok rideg sora nem nyújtott betekintést arra, mi ké­szül Zemplénnek c legfelkarú­landóbb területen, pusztán arról adott némi tájékoztatást egypár rövid hír, hogy a Bodrogköz termékennyé télele és kertor­szággá való átalakítása valósá­gos szívügye lett Takács Ferenc földművelésügyi államtitkár elv- társnak. A közönség tájékozta­tására néhány kérdést intéztünk a Sárospatakon székelő Tisza­szabályozó Társulat, vezetőségé­hez, mi készül a Bodrogközön, hogyan készül és mik a kilátá­sok ezekből a munkálatokból ? A feleletek a következők: A Tiszaszabályozőaak mi volt eddig a rendeltetése ? 1946-ig pusztán az, hogy mint­egy 100.000 kát. holdról levezesse a hóolvadás következtében meg­gyűlő vizet, amely sokszor árvi­zet okozott. Ennek a hivatásának egészen 1945-ig elegei tudott tenni, a háború alkalmával azon­ban a németek, de főleg a nyi­las bandák szörnyű pusztítást végeztek. Még a stratégiailag je­lentéktelen áteresztő hidacskákat is -lerombolták. Gigászi munkát végzett ezután a társulat. Mérnö­kei közül egyedül a jelenlegi ve­zető főmérnök, Adamy József maradt itt, a többi nyugatra szö­kött. Az újjáépítést gátolta az is, hogy közben a gyárosok meg akarták torpedózni a forintot. Ennek dacára 16 hónap alatt 6 nagyon fontos hidat építettek, a szivattyútelepeket üzembehelyez­ték, az épületeket javították, sőt újakat is építettek. ^ Mi adott impulzust arra, hogy a vizet öntözésre is használják ? Két ok. Először az 1946-os aszály, amely a bodrogközi gaz­dákat csaknem tönkretette. A má­sik az, hogy a földosztás alkal­mával az új gazdák 3—4 holdat kaptak, amin csak úgy teremt­hetnek maguknak életlehetőséget, ha kertgazeiaságot űznek. 1946-ban Hustáci Sándor kormánybiztos elvtárs felismerte azt, hogy nem­csak földet, hanem megélhetést is kell biztosítani az új gazdák­nak és hogy a Bodrogból száz kilométernyi területre lehet ön­töző csatornákat vezetni. A terve­zetet Takács államtitkár elvtárs elé terjesztette, aki magáévá is tette. Félmillió forint kellett volna | rel. 1947-ben azután sor került a keresztülvitelhez, de* a Gazda- , a terv realizálására, amikor Ta- sági Főtanács elutasította, mert ; kacs államtitkár elvtárs elhatá- akkor történt a forint megkon- j rozta az egész ország mezőgaz- treminálása a kapitalisták részé- ! dasági átállítását. Hogyan képzelik el az öntözés megoldását? Mindenekélőtt: egy minden ed­diginél nagyobb kapacitású szi­vattyút állítanak be Végardónál. Ez a vizet a Nagybodrogból az Óbodrogba szivattyúzza, majd el­jutatja a Pataktól 3 km-re húzódó j Füzesér-i csatornába, ahot zsilip épül. Innen a víz 10—15 km-es utat tesz a vajdácskái csatornáig. Ennek megépítése képezi az 1848-as terv lényegét. Ez a csa­tornázni mintegy 2—3000 hold öntözését láthatja el, és pedig kerteket, kaszálókat, legelőket. A legelőknél ez annyit jelent, hogy ezután kétszer annyi mar­hát lehetne gulyára hajtani, mint eddig. Történtek eddig is öntözési műveletek ? Eddig csak kísérletképen az I. sz. közbirtokosság földjén, mint­egy 8—10 holdon.' Az eredmény nagyszerű volt. Amíg más ka­szálón 4 mm széna volt a termés holdánkint, itt 15—20 ram. A gazdák hogy fogadják a tervet? A gazdákkal ismertettük terve­inket és teljes lelkesedéssel csat­lakoznak. Ők is terveket készí­tettek, amely szerint kertgazdál- kodásra térnek át, magokat ter­melnek. A termékek értékesítését is ők maguk veszik a kezükbe. A Szociáldemokrata Párt kisgoz- dacsoportja, élükön Havrilla Já­nossal, Csorba Andrással és má­sokkal most alkotják meg az ér­tékesítési szövetkezetei, amelybe az GKH helyi fiókja is belekap­csolódik. Kísérleteztek eddig is kertgazdálkodással ? A Tiszaszabályozó Társulat, hogy kellően inspirálja a gazdá­kat 20 hold földet igényelt a föld­osztó bizottságtól. Ezen nagyon szép eredménnyel űzött kertgaz- dáikodást. Stellemes és boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk Előfizetőinknek, Olvasóinknak, Hirdetőinknek és minden zempléni Dolgozónak Milyen munkálatok folynak jelenleg? Jelenleg a régi csatornák ka­pacitásának kibővítésén és új csatornák építésén dolgozik mint­egy 600 munkás Bodrogköz köz­ségeiben. Mi kellene az egész terv realizálásához? Most 4 öníözőgép működhet és legalább 15—20 kellene, hogy a teljes vízmennyiséget felhasznál­ják. Nagyvonalú tervek készül­tek, amik átformálnák az egész Zemplén mezőgazdaságát, ha a Taktát is bevonnák az öntözésbe, sőt a Ronyvát is, aminél csak az a nehézség, hogy égy helyen cseh­szlovák területen folyik át. Ez ügyben Ilustáci elvtárs mái* tár­gyalt szlovák körökkel és remél­hető a megegyezés. .De hasonlóan fontos Délzemplén öntözési ten’e is, ahol a Hernád vizét használ­nák fel öntözésre. A kormány nemcsak felfigyelt Bodrogköz nagy problémájára, hanem ellenőrzi is amit végez­tünk. 13-án a Tiszaszabályozó Társulat véleményező bizottsága előtt ismertetlek azt a munkát, amit végeztünk. A bizottság elis­meréssel adózott az eddigi mun­káknak és annak az építőszellem­nek, ami a Társulatnál uralkodik. Nagy munka folyik a Bodrog­közön.' Ebben az építő munkában a szociáldemokrácia mutat példát.

Next

/
Thumbnails
Contents