Felvidéki Ujság, 1947. november-december (2. évfolyam, 46-52. szám)

1947-11-09 / 46. szám

Vv Lehet-e harmadik világháború 9 © Visinszkij szovjet delegátus az UNO előtt két ízben is megbélyegezte az amerikai sajtó háborús uszítását. Maga Sztálin is nyilatkozott, hogy nem akar háborút. Ennek dacára nem akarnak elcsitulni a háborús hí­resztelések, mert a reakciósok kitűnő eszköznek tartják ezt arra, hogy Minek háború? Üdvözöljük r 30 éves Szovjetet 30 éves az Egyesült Szovjetköz­társaság. 30 éve áll eleven útmuta­tóként minden szocialista előtt. Ez a 30 év a megelevenedett csoda■ Az akarat, céltudatosság, kitartás cso­dája. Ebben a 30 éves csodában benne van a cári uralom leküzdése, a világ háromnegyed részével dacoló magárakagyotlság kínja, az építés energiája, amellyel nagyszerű életet varázsolt elő a sivár földből és vé­gül példátlan diadala ellenségei fe­lett. Ez a 30 év fáradhatatlan me­netelés a marxi célpont felé, zárt sorokban a vörös lobogó alatt, amely előtt fór őszként Lenin és Sztálin láng­elméje világít. Az egész világ dolgozóinak ün­nepléséhez a mi jelentéktelenségünk tudatában, mi is hozzájárulunk egy szál virággal, — egy szál vörös szegfűvel. Mi történt a héten ? Szombat. Rákosi Mátyás beszédet mon­dott az időszerű gazdasági kérdésekről. Vasárnap. Szakasits Árpád elvtárs vá­laszolt Rákosi beszédére és végérvényesen leszögezte, hogy nem lehet szó fúzióról. —- Lemondott a szlovák kormány. Hétfő. Madridban véres utcai harc volt. Kedd. Aláírták a magyar—csehszlovák árucsere megállapodást. Szerda. Áz ügyész halálos ítéletet kért Maniu ellen. Csütörtök. Pfeiffer Zoltán Becsbe szö­kött helyettesével együtt. Külügyi 5 perc A dániai helyzet Dániában a szociáldemokrácia a választáson döntő győzelmet aratott és átveszi ismét az ország kormány­zását, amit évtizedig birtokolt. Eddig a helyzetig a dán politikát még min­dig a háborús kihalások determinál­ták. Dániát rögtön a háború elején megszállta Hitler, hármas célzattal: megakarta akadályozni, hogy Anglia kikössön ott és támadó bázist léte­sítsen ellene, uralni akarta a Skar- regot és Sund szorosokat, hogy elvágja Anglia tengeri útját Orosz­országtól és végül, hogy onnan készítse elő Norvégia megszállásá­nak művét. A dán nép fegyvertele­nül engedte be a hódítókat, de an­nál szívósabb ellenállást tanúsított később ellene. Királyuk ott maradt, de dicséretes magatartást tanúsított. A háború után Dániát is elfogta a zsákmányolási mohóság. Visszakö­vetelte Németországtól Dél Schles- wiget, amit Bismark hasított ki Dá­niából. A szocialisták azonban elle­nezték ezt a szűkhorizontu hóditó- politikát, mert a kívánt területnek német többségű lakossága van és ez csak nemzetiségi tehertételt jelen­tett volna. A jobboldali pártokat azonban elhódította >a nemzeti he­vület«. A szocialisták ideiglenesen átadták a kormányzást a konzervatív Kristiansen kormánynak, amely ezt a politikát képviselte. Most a válasz­tásokon a dán nép igazat adott a szocialistáknak. A korszerű feladat nem a hódítás, hanem a szociális felépítés. Kétségtelen, hogy ma a Szovjet és Amerika között éles ideológiai különbség van. De mi indokolja azt, hogy ezt a különbséget min­denkép fegyverekkel kell elintézni? Minek kellene háború? Amerika birtokában van ma a világ 7 ten­gere, a hadi és kereskedelmi flottája a legerősebb a világon. Gyarmati hatalma határtalanul megnövekedett, ipara dominál több földrész fölött és pénz tekintetében zsebében van majdnem az egész világ. Viszont a szovjet megszabadult két legve­szedelmesebb ellenlábasától, . Né­metországtól és Japántól, kiterjesz­tette érdekkörét Európának csak­nem a felére. Európa és Ázsia föl- íétlen ura. A második világháború után maradt mindez a mérhetetlen erő és gazdagság feldolgozása leg­alább három évtizedes munkát igé­nyel. Miért kockáztassa tehát az egyik vagy másik fél azt, hogy egy bizonytalan kimenetelű háború meg­fossza a gazdag zsákmánytól? Atombombával nem lehet győzni! Akik az atombombától gyors győzelmet várnak, azok csalódnak. Az atombomba nem harcászati esz­köz épp úgy, mint ahogy a német V fegyverek se voltak azok. Ahhoz, hogy valaki győzhessen, elenged­hetetlenül szükséges a gyalogság mert egyedül az veszi birtokba a hódított területet. Már most, elkép­zelhetetlen, mekkora ember . és anyag-erő kellene ahhoz, hogy Ko­reától nyugat felé, egész Ázsián keresztül Görögországig, onnan pe­dig északra egész Petsamoig kiala­kítsanak egy frontot Oroszország ellen, hátuk mögött bizonytalan lég­körű országok egész sorával ? Ilyen front megalkotására három világ­rész emberanyaga is kevés volna* nyugtalanítsák és megbontsák a demokratikus országok rendjét. Hogy a háború úgy most, mint a közeljövőben mennyire képtelenség, azt az alábbi cikkben részletesen és meggyőzően kifejti a Franc-tireur című párizsi lap. Oroszországot nem lehet megszállni! Tegyük fel — folytatja a francia lap — hogy ezt a frontot létre tudnák hozni és megdöntenék vele az orosz hadsereget, hátra maradna a legnehezebb probléma, Oroszor­szág megszállása. Egy ilyen gigászi terület tartós megszállása az orosz éghajlati viszonyokat tekintve, kép­telenség és ha még hozzávesszük Oroszország tapasztaltságát a par­tizánháború terén, akkor joggal mondhatjuk, hogy Oroszország meg­szállására Amerika minden férfi- lakója lámenne. Miért hát a harci zaj? Mindezt Amerika is tudja, és hogy ennek dacára is tele tüdővel fújja a harci harsonát, annak in­kább belpolitikai okai vannak. A most uralomra jutott intrazigens kapitalista irányzat ugyanis hitleri módszerek szerint el akarja terelni a lakosság figyelmét belső bajairól és azokról a kizsákmányoló mód­szerekről, amiket alkalmaz. Sőt ár­drágításaikat éppen a háborús ve­szély fennállásával indokolják. Nagy szerepet játszik a háborús uszítás­ban a spekuláció is, minthogy en­nek következtében az élelmiszerek eltűnnek, az árak emelkednek, en­nél fogva azoknak a szerencsétlen európai államoknak, amelyek fejet- hajtottak a Marshall-terv előtt, a nékük megszavazott dollárkölcsön- ből az árdrágulás következtében i sokkal kevesebb gabonát kell ad- ! niok, mint a megszavazás időpont­jában. Hogypedig e szemérmetlen és féktelen áruzsora miatt magukra ne vonják Amerika dolgozóinak felháborodását, ócsárolni kell előt­tük Oroszországot, Ez tehát az amerikai háborús uszítás igazi tartalma és lényege. Szellemi élet Zempléni festőművészek tárlata a sárospataki várban Még nem maradéktalan művészi tett, inkább bátor kiállás. D a/ azért láttunk benne jő, sőt nagyon jó és szép művészi teljesítményeket. Takács Tamás akvarelljeiben van ritmus. A tárlat legjobb portréfestője Schaffer Magda. Munkásasszonya csupa nehéz gond, Máriafeje a re­naissance Madonnafejeire emlékez­tet. Győry alakjaiban mozgás van, mégis nyugalom uralja kompozícióit. Kéglné Kalmár Anna »Heverő nő* című képe nagyon megkapó és egyéni. Lenyűgöző Bálint József »Beethowen kvartettje*. Remek munka Kerényi »Alvók* című képe, amelyen az álom mély mákonya ül. Láttunk még Horgonyitói egy na­gyon jó csendéletet. A fentieken kívül még kiállítottak néhányan, de a legnagyobb elné­zéssel se mondhatjuk róluk, hogy művészetet nyújtanak. A tárlatnak sok látogatója volt. Vevője annál kevesebb. Nincs pénz. Pethö Erzsi A szocialista és kapitalista sajtó kö­zötti különbségről tartott előadást a sá­rospataki pártnap során Lányi Menyhért, lapunk főszerkesztője. Előadását a nagy­számban megjelent közönség meleg ün­nepléssel honorálta. Műsoros est a vá ősi színházban. A Sátoraljaújhelyi református egyházi ének­kar okt. 31-én, a reformáció emlékünne­pén műsoros estélyt, rendezett, amelyen színrekerült Ecsedy »Énekek éneke« című biblikus játéka Nagy Katalin, Csallóközy Erzsébet, Hörcsik Rózsika és Palies Lajos kitűnő megjátszásában. Mattyasovszky Kál­mánná szavalata és Kájel Béla előadása nagy sikert aratott. A zenekart Várady La­jos avatottan dirigálta. Szocialista munka a megyében Megyei pártkongressus decemberben Sátoraljaújhely Abba a nagy párt és országépítő munkába, amit a Szociáldemokrata Párt ország­szerte megújult lendülettel megin­dított, a zemplénmegyei szervezet teljes erőből bekapcsolódott. Ennek kihangsúlyozásaképen december Ő-, 7. és 8-án megyei pártkongresszus lesz Ujhelyben. A megyei kongresszusnak nem pártmozgalmi céljai lesznek, kanéra rendeltetése sokkal általánosabb érdekű lesz. A megyek kongresszns arról fog tárgyalni, milyen eszkö­zökkel szolgálhatja a párt a megye gyakorlati érdekeit, Mónus Illés pártiskola megnyitása A pártiskola a volt nagvlaktanya egyik szárnyában helyezkedett el, amit a Szociáldemokrata Párt saját eszközeiből hozott rendbe. Az is­kolának jelenleg 22 vidéki és 8 új­helyi növendéke van, közöttük 3 nő. Szaktanfolyam Sárospatakon A sárospataki szervezet tagjainak szakmabeli kiképzésére fordít most I nagy gondot, E szakelőadások so- 1 rán vasárnap dr Fischer Dezső az országos hírű pataki állatorvos rend­kívül közvetlen hangú és meggyőző előadást tartott a pártszervezet kis­gazda tagjai előtt a sertéspestis el­leni oltások szükségességéről. Schaffer Magda a kitűnő sáros­pataki festő és iparművésznő pedig iparművészeti tanfolyamot rendez. A SZIM kulturakciók Tanulj, hogy taníthass ! Mindazon fiatalok, kik a fenti jelmondatot magukévá tették, mind nagyobb és nagyobb érdeklődéssel vesznek részt a minden csütörtök este 6 órakor megtartásra kerülő SZIM gvűiésen. A nagy érdeklődésre való tekintettel 6-án csütörtökön a me­gyeháza nagytermében lesz meg­tartva az ifinap, melynek műsorán Ady, József Attila költészete és magyar klasszikus zeneszámok sze­repelnek. Vasárnap délelőtti mozielőadásra a SZIM tagok ingyen jegyüket a csütörtöki taggyűlésen vehetik át. ü mi párfiiiiti Tokajban a párt új helyiségében az ideiglenes végrehajtóbizottság ülést tar­tott, amelyen Alpár járási titkár elvtárs javaslatára új rendszert vezettek be a párt­szervezésbe. Foglalkozás, kor és nem sze­rint külön szakcsoportokat alkotnak, ame­lyek élére egy-egy VB tag kerül és gon­doskodik a tagdíjak behajtásáról. Így a fizető tagok száma a 3-szorosára emelke­dik. Elhatározták rendszeres pártnapok tartását is. Vajdácskán pártközi értekezlet * volt, amelyen a pártot Csecskedy László járási titkár eivtárs képviselte, aki hangoztatta, hogy az együttműködés nemcsak köteles­ségeket, hanem jogokat is jelent, amit a pártoknak garantálniok kell egymásnak. Pártnapok lesznek: Sátoraljaújhelyen nov. 10-én hétfőn d. u. 6 órakor Kunfi Gárda, 7 órakor Társ. Tud. Főisk. 11-én kedden Központi pártnap. 12-én szerdán 6 órakor VB és EB. 13-án csütörtökön fél 2 órakor Városi csoport, 5 órakor Kórház, 6 órakor SzIM. 15-én pénteken 12 órakor Dohánygyári üzemi szervezet, 5 órakor Rendőrcsoport. Sárospatakon nov. 11-én 7 órakor. Elő­adó Gács Károly. Nov. 9-én a sárospataki értelmiségi csoport tartja alakuló gyűlését, melynek előreláthatóan nagy látogatott­sága lesz. Tiszakarddon nov. 19-én nyilvános nagy­gyűlés lesz. Előadó Buda József elvtárs. Köszöntjlik a II, országos SzIM kongresszust

Next

/
Thumbnails
Contents