Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-08 / 153. szám

TEIsVIDEKI JUßfoiRHnaiSE 1939 JÚLIUS 8, SZOMBAÍ KÉPEK A H. M. N. R. A. KIKÉPZŐ TÁBORÁBÓL Elrendelték Kárpátalja népének statisztikai összeírását «Július 16-án kétezer számlálóbiztos kezdi meg működését — Kárpátalja lakóinak feladatai az összeírással kapcsolatban A magyar honvédek 1939 tavaszán meghozták Rákóczi népének a szabadsá­got: Kárpátalja visszatért a Szent Ko­rinához. Elmúlt ezzel húsz év sok meg­próbáltatása. A „gern fidelissima” földje nem gyarmat többé és a magyar kor­mány testvéri szemmel néz a kis kárpáti falvak kunyhóinak sok bajjal küszködő magyar-orosz népe felé. Ennek a népnek a közös magyar hazá­hoz való hűségét húsz esztendő elnyomásának minden mesterkedése sem tudta megingatni. Történt azonban sok más változás a né­pesség számában, összetételében és gaz­dasági viszonyaiban. Mindezeket nem­csak a kormánynak, hanem minden helyi hatóságnak is pontosan ismernie kell, mert ismeretük nélkül a legjobb szán­dékú intézkedések is csák a sötétben ta­pogatóznának. A minisztertanács határozata alapján Teleki Pál gróf, Magyarország minisz­terelnöke a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területen statisztikai ösz- szeírást rendelt el. Ennek értelmében a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal az 1939 július 15-e és 16-a közötti éjféli állapot alapulvéte­lével, július 16 és 24-e között nagyjából ugyanolyan statisztikai felvételt fog ké- sziteni a Kárpátaljáról, mint 1938 decem­berében a Felvidék visszacsatolt magyar­lakta' területéről. Ki fog terjeszkedni ez az összeírás a népesség adatainak számba­vételére, az épületek és lakások főada­tainak tudakolására, valamint a földbir­tokviszonyokra és az állatállományra stb. A népösszeírás általános jellegű lesz és csupán a visszatért kárpátaljai terü­leten elhelyezett tényleges szolgálatot teljesítő honvédeket és csendőröket nem veszi számba. A munkálatokat a Központi Statiszti­kai Hivatal vezeti és az összeírás gyors lebonyolítása céljából közel 80 tisztviselő­jét küldi ki Kárpátaljára. Az összeírás tartama alatt az ungvári kormányzói biz­tosság épületében külön statisztikai kirendeltség fog működni, amelyre a központi irá­nyítás feladata hárul. A statisztika csáp­jai el fognak érni Kárpátalja legeldugot­tabb zugába is. Az összeírás természete­sen igen nagy próba elé állítja nemcsak a közigazgatási hatóságokat, hanem a magyar-orosz társadalmat is. Az auto­nóm magyar-orosz népnek bizonyságot kell tenni arról, hogy fontos közfelada­tokat a maga erejéből tud megoldani. Közel kétezer magyarul és magyar-oro­szul tudó számlálóbiztosra van szükség az összeirási művelet sikeres elvégzése cél­jából. Elsősorban a tanítók kötelesek a számlálóbiztosi teendőket ellátni, számuk azonban nem elég e munka elvégzésére. Rajtuk kívül tehát a magyar-orosz diá­koknak, az értelmiségnek és arra alkal­mas gazdáknak stb. is részt kell vállal- niok és megfelelő díjazás mellett közhiva­Berlin, július 7. A birodalmi törvény­tár közzétette a birodalmi polgári törvény tizedik rendeletét, amelynek főbb pontjai a következők: — A zsidókat birodalmi szervezetben gyűjtik össze, amelynek neve „Németországi Zsidók Birodalmi Egyesülete“, székhelye pedig Berlin. A birodalmi egye­sületnek — amelynek helyi fiókjai a hit­községi egyesületek — az a célja, hogy elősegítse a zsidók kivándorlását. A zsidók birodalmi egyesületének hatásköre alá tartozik továbbá a zsidó iskolaügy és a zsidó jótékonysági intézmények képvise­lete. A Birodalom területén lakó vagy tartózkodó német honosságú vagy honta­lan zsidók valamennyien tagjai ennek a birodalmi egyesületnek. Az idegen állampolgárságú zsidók maguk döntik el, hogy belépnek-e a birodalmi egyesületbe. A birodalmi egyesület a bel­ügyminiszter felügyelete alatt áll és alapszabályait a belügyminiszter hagyja talnokl minőségben ellátni a számláló­biztosi teendőket. Július 16-án tehát a visszatért kárpát­aljai területen csaknem kétezer számlálóbiztos kezdi meg mű­ködését. A számlálóbiztosok tekintet nélkül ren­des foglalkozásukra, a minőségükben mint közhivatalnokok működnek és ház- ról-házra, lakásról-lakásra járva felkere­sik az összeirási ívekkel Kárpátálja min­den jelenlévő lakosát. De mint adatszol­gáltatónak, ki kell venni a részét az ösz- szeírás nagy munkájából Kárpátalja minden lakosának is. A számlálóbiztosok feladata az összeíróívek kiosztásán és részben kitöltésén kívül természetesen a bevallott adatok helyességének ellenőr­zése is, felszólításukra tehát mindenkinek be kell mutatnia okmányait (születési, házassági anyakönyvi kivonatok, iskolai bizonyítványok, oklevelek stb.). Ezért ezeket az okmányokat kéznél kell tar­tani. A bejegyzett egyéni adatok egyéb­ként a törvény értelmében hivatalos titkot képeznek. Kárpátalja minden lakosának fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a nagy összeírás minden vonatkozásban híven tükrözze vissza a valóságot, hiszen ezekből az eredményekből fogják megismerni a ma­gyar-orosz nép sorsának intézői Kárpát­alja sok megoldásra váró problémáját. jóvá. A zsidók birodalmi,' egyesülete kö­teles a zsidók iskoláztatásáról gondos- godni. E célból fel kell állítania és fenn kell tartania a szükséges elemi iskolákat. Azonkívül fenntarthat közép- és maga­sabb fokú iskolákat, valamint szakiskolá­kat vagy bármilyen más iskolát vagy tan­folyamot, amely elősegíti a zsidó kivándorlást. Zsidók csak olyan iskolába járhatnak, amelyeket a birodalmi egyesület tart fenn. A zsidó iskolaügy a birodalmi nevelés­ügyi miniszter felügyelete alatt áll. A birodalmi egyesületnek, mint a zsidó jó­tékonysági intézmények intézőjének köte­lessége, hogy anyagi erejének megfelelően olyan összegekkel támogassa a rászorult zsidókat, hogy azok ne legyenek a nyilvános jóté­konysági intézmények terhére. A rendeletet Frick belügyminiszter, Hess, Hitler helyettese, Rust nevelésügyi miniszter és Kerrl egyházügyi miniszter írta alá. Minisztertanács A kormány tagjai pénteken délelőtt kilenc órakor Teleki Pál gróf miniszter- elnök elnökletével minisztertanácsot tar­tottak. A minisztertanács, amely folyó ügyeket tárgyalt, délután félnégy órakor ért véget. Nemzeti hitelintézetet alapít a spanyol kormány Burgos, július 7. Pénteken Franco tábor­nok elnökletével Burgosban minisztertaná/- csot tartottak, amelyen többek között el­határozták, hogy nemzeti hitelintézetet alapítanak az ország újjáépítése céljából. A debreceni Orvosi Kamara disziilést tartott Ungvárott Vngvár, július 7. A debreceni Orvosi Ka­mara Ungvárott választmányi díszülést tar­tott, amelyen részt vettek a ungvári, mun­kácsi és beregszászi orvosi kar tagjai, vala­mint a helybeli közéleti és társadalmi elő­kelőségek is. A városháza nagy üléstermé­ben lefolyt díszülésen Hüttl Tihamér, a deb­receni Tisza István Tudományegyetem ta­nára, felsőházi - tag, a debreceni Kamara el­nöke ismertette az Orvosi Kamara céljait és a Kamara munkásságát, majd Kossey Já­nos, Üng megye alispánja köszöntötte az orvosi kar tagjait, míg Kerekes István dr., az ungvári kar szeniorja üdvözölte a debre­ceni kamara elnökségét és választmányi tagjait. A nyilvános díszülés után tartották meg a Kamara zárt választmányi ülését. Este száZtérítékes társasvacsorán vettek részt az orvosi díszgyülésen megjelent orvostársada­lom tagjai. A lengyel mezőgazdaság a nemzetvédelem szolgálatában Varsó, július 7. A lengyel földmívelés- ügyi miniszter elrendelte, hogy a mező- gazdaságot alkalmazni kell a nemzetvéde­lem szükségleteihez. Erre a célra Varsó­ban külön bizottságot alakítottak, amely­nek az a feladata, hogy a takarmánykészletek felhalmozásá­nak kérdését megoldja. A romlandó takarmánynövé­nyeknél a besózási módszert alkalmaznák, amely Németországban és Finnországban már bevált. Az olajtartalmú növények ter­mesztését intenzivebbé teszik és erre a célra a kormány kétmillió zloty hitelt bo­csátott rendelkezésre. Felelős szerkesztő: LÜKŐ GÉZA Felelős Idadö: NEDECZKY LÁSZLÓ ■ .....• Birodalmi szervezetben gyűjtik össze a német- országi zsidókat Az egyesület célja a zsidók kivándorlásának elősegítése Zsidók csak a birodalmi egyesület iskoláiban lanuiaatnak STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RT* BUDAPEST, VUL, RÖKK SZILÁRD-UTCA 4. — FELELŐS. GYŐRT ALADÁR IGAZGATÓ

Next

/
Thumbnails
Contents