Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-08 / 153. szám

Veszedelmes kasszafűróbandát leplezett le a budapesti rendőrség Elfogyták a Személynek utcai kasszafúrás tetteseit ® _______________ telvidf.Ki J^feVRHIRL^ 1939 JÚLIUS 8, SZOMBAT ............... ■ v ■ _______ - ' * > f lÉfcf > Zs ■'<.!>■ Wcrth Henrik gyalogsági tábornok, a honvéd vezérkar főnöke, Brauchitsch vezér­ezredes német hadseregfőparancsnok és Sztójay Döme berlini magyar követ társa­ságában távozik az anhalti-pályaudvarról H étéinél sajté magyar lapoknak a demokrata hatalmak tévSiireivei foglalkozó cikkeiről fiz angol lautudssi'ások nsm fogiák elérni azt a célt, basy Magya,- országon nyuitaianságot keltsenek Július 2-áról 3-ára virradó éjjel kassza­fúrók jártak a Személynök-utcában a Sass és Bauer papirárunagykereskedő cég irodahelyiségében, az ottlévő 3 pénzszek­rény közül az egyiket megfúrták s a benne talált huszonnégyezer pengőt elrabolták. A rendőrség nagy eréllyel indított nyomo­zást a tettesek után. A nyomozási mun­kát pénteken reggelre siker kísérte, el­fogták. ugyanis a tetteseket: Hupka László huszonhatéves pincért, Hupka Sán­dor huszonnyolcéves kereskedősegédet, Koncz Béla harminchatéves géplakatost, Dugovszky István negyvenegyéves keres­kedősegédet és Krekács Károly harmincöt­éves kereskedősegédet. A kasszafurás felfedezése után a fő­kapitányság legkiválóbb detektívjei álltak munkába, hogy a bűnügy hátterét fel­derítsék és tetteseit elfogják. A heiyszin áttanulmányozása után megállapították a detektívek, hogy a kasszafurást csak igen gyakorlott tettesek követhették el, akik­nek kiváló szerszámok állottak rendelkezé­sükre és akik a terepet igen jól ismerték. A tettesek a nyomozás adatai szerint valószínűleg már szombaton este elrejtőz­ködtek a nagykereskedés házában s vasár­nap falbontás útján hatottak be a helyi­Nagybánya, július 7. Botrányos ügyek miatt indított vizsgálatot az itteni rend­őrség az ipariskola egyik tanára és igaz­gatója ellen. Egy Susmann Tivadar nevű II. .osztályos tanuló följelentést tett Ar- deleán igazgatónál Michailescu német­francia szakos tanár ellen. A tanuló sze­rint Michailescu azzal fenyegette meg, hogy elbuktatja, ha nem ad neki 500 leit. Ardeleán jelentette az esetet a rendőrsé­gen. A rendőrségen azt tanácsolták a gyermeknek, hogy adja oda a pénzt és majd leleplezik. A gyerek a pénzt át is Vlad János 20 éves budapesti mű­egyetemi hallgató állt pénteken vádlott­ként a pestvidéki törvényszék Nagy Mik­lós dr. tanácsa előtt. A román egyetemi hallgatót közveszélyű rongálás vétségével vádolta meg az ügyészség, mert két nap­pal ezelőtt július 5-én, szerdán reggel nagy sebességgel száguldott gépkocsijá­val a szolnoki országúton és a vecsési állomás előtt nekifutott a vasúti sorompónak és azt megrongálta. A fiatalembert a csendőrök őrizetbe vették és bekísérték a pestvidéki ügyészségre, ahol azonban Fá­bián Károly dr. soros ügyész — miután az útlevelét elvette — szabadlábra he­lyezte. Gyorsított eljárás következtében 48 órán belül tűzték ki a főtárgyalást. Vlad János személyi adatai során el­mondotta, hogy Bukarestben műegyetemi hallgató és Vlad Aurél volt román pénz­ügyminiszternek az unokaöccse. Tanul- jnányúton Berlinben járt saját gépkocsi­ségbe. Csak az egyik szekrényt tudták megfúrni, amelyben huszonnégyezer pen­gőt találtak; a második szekrénybe bele­tört a fúrógép. Az első nyomra kedden délelőtt akad­tak. A detektívek figyelme ugyanis egy fiatalemberre terelődött, aki egy budai kereskedésben ruhát vásárolt. Többnapos nyomozómunka és megfigyelés után csü­törtökön este is el fogták az egyik Zsig- mond király-uti házban, — ahol hamis néven voltak bejelentve. Hupka László pincért, Hupka Sándor kereskedősegédet és egy nőt, aki együtt lakott velük. A detektívek előtt be is ismerték, hogy ők követték el a kasszafurást. Pénteken reg­gel aztán elfogták a kasszafúrók többi társát is s csak ekkor derült ki, hogy mi­lyen jó fogást csinált a rendőrség. A banda ugyanis beismerte, hogy az utóbbi időben Hupka László vezetésével még ösz- szesen nyolc kasszafurást követtek el a fővárosban. A banda tagjait pénteken délben hely- szini szemlére vitték „munkájuk“ színhe­lyeire, ahol el kellett játszaniok a detek­tívek előtt, hogyan követték el a kassza­fúrásokat. adta. Az igazgató személyi motozást vég­zett ■ a tanárnál és megtalálta nála az 500 leit. A rendőrségen Michailescu azzal véde­kezett, hogy valóban a gyerektől kapta az 500 leit, de az különórákért tartozott neki és azért követelte a pénzt. Michai­lescu viszont Ardeleán igazgató ellen tett feljelentést, aki szerint a személyes moto­zás alkalmával 1500 leit vett ki a zsebéből, de csak 500 leit adott át a rendőrségnek. A rendőrség most már az igazgató ellen is eljárást indított. * ján s most szülei birtokára, Szamosúj- várra igyekezett Budapesten és Szolno­kon keresztül. Beismerte, hogy 70 kilo­méteres sebességgel haladt s a vecsési állomás elölt lévő könyök-kanyarban csak akkor vette észre a vasúti sorompót, amikor körülbelül 15 méterre volt tőle és bár nyomban lefékezett, nem tudta elke­rülni a karambolt. A bizonyítási eljárás lefolytatása és a perbeszédek elhangzása után a törvény­szék tanácsa bűnösnek mondotta ki Vlad Jánost közveszélyes rongálás vétségében és 20 napi fogházra, átváltoztatható 100 pengő pénzbüntetésre ítélte, azonban annak végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. Kötelezte azonban, hogy a magyar államvasutak­nak okozott kárt teljes egészében meg­térítse. Úgy a királyi ügyész, mint a vád­lott román egyetemi hallgató megnyugo­dott az ítéletben és így az jogerőssé vált. Berlin, július 7. Az Essenben megjelenő Nationálzeitung „Élettér mások számlá­jára” címmel röviden ismerteti Rajniss Ferenc képviselőnek az Uj Magyarság ha­sábjain megjelent cikkét, amely elítéli a bekerítő politika módszereit. A Berliner Börssnzcitung ,JElég már a hazugság-hadjáratból” címmel ismerteti a magyar sajtónak a demokrata hatalmak tévhíreivel fog­lalkozó cikkeit. A lap megjegyzi, hogy a Danzig körül fel­merült hamis híreket és találgatásokat már megsokalta a magyar sajtó, amely hat hét óta mindig a valóságot juttatta kifejezésre ezzel az üggyel kapcsolatban. A lap ezután röviden ismerteti a Nem­zeti Újság, a Magyarország és a Függet­Washington, július 7. A szenátus al­kotmányjogi bizottsága kilenc szavazattal öt ellenében elvetette az alkotmánykiegé­szítő javaslatot, amely az amerikai had­üzenetet tengerentúli háborús összeütkö­zés esetén előzetes népszavazástól teszi függővé. A javaslatot általános megvita­tás végett a kongreszushoz továbbították. A bizottság kilenc szavazattal hat elle­nében elutasította azt a javaslatot, amely hadüzenet esetén a nép döntésén kívül még a kongresszus hozzájárulását is követelte, kivéve azt az esetet, ha magát az Egyesült Államokat, vagy pedig az amerikai szárazföld valamely államát érne támadás nem amerikai nemzet részéről. Roosevelt elnök csütörtökön aláírta a pénzügyi felhatalmazása meghosszabbítá­sáról szóló törvényt, amelyet szerdán a szenátus is megszavazott. Woodring, az Egyesült Államok had­ügyminisztere, Roosevelt elnökhöz intézett emlékiratában ezermillió dollár előirány­zását kéri az 1940. pénzügyi év hadügyi költségvetése címén. A költségvetés jelen­tékeny összegeket irányoz elő újabb 5500 hadirepülőgép vételére, a légi haderő sze­mélyzeti létszámának megkétszerezésére, légelhárító tüzérség fejlesztésére és a Panama-vidék erődéinek kiépítésére. Borah szenátor a szenátusban a leg­lenség legutóbbi idevonatkozó cikkeit. Ki­emeli, hogy a Magyarország Danzigba 1 )A1- dött tudósítója megállapította, hogy sem­miféle katonai előkészület nem történt Danzig szabadvárosban. A magyar sajtónak — folytatja tovább a lap — hat hét alatt alkalma volt nap- ról-napra meggyőződnie, mely forrásból származnak ezek a tévhírek. A magyar lapok joggal teszik fel a kérdést, vájjon mi a célja ezeknele a hazugságoknak ? Egyáltalában nem örülnek annak, hogy egyes angol tudósítók annyira szívükön viselik jelenleg Magyarország sorsát. Min­denesetre azt a célt, hogy Magyarországon nyugtalanságot keltsenek. r~*n ' - el­érni. szélsőbb elszigetelődés mellett szállt síkra. Kijelentette, hogy az amerikai tör­vényhozást nem szabad befolyásolnia a semlegességi vitában az európai hatal­mak semmiféle állásfoglalásának. — Kizárólag amerikai politikát kell folytatnunk — mondotta. — Ez a politika nem szolgálhatja mások javát, csak a mienket és nem lehet tekintettel másra, mint az amerikai nép életbevágó érdekeire. Hugh Johnson tábornok, aki Roosevelt uralmának első idejében bizalmas munka­társa volt az elnöknek, később azonban szembefordult vele. érdekes nyilatkozatot tett a sajtó képviselői előtt a semleges­ségi törvényhozás kérdéséről. Ami a sem­legességi törvény körül folyik, — mon­dotta) Johnson tábornok — nem más, mint vihar egy pohár vízben. Nem az a fontos, hogy eltiltsák a. hadianyagkivitelt. A döntő probléma az, hogy szállíthatnak-e az Egyesült Államok háború esetén nyersanyagokat a had­viselő államoknak. Roosevelt semlegességi törvényének sem­mihez sincs olyan kevés köze, mint énpen a semlegességhez. A hadianyagkiviteli ti­lalom felfüggesztése, amit Roosevelt mo3t mindenáron keresztül akar vinni, annyit jelent, hogy Amerika szakít a semleges­séggel és háború esetén támogatja Angliát és Franciaországot. PéBdátBan korrupció a nagybányai spar iskolában Az igazgatót ioftássai, a német-francia tanárt megvesztegetéssel vádolták ■ I—i> ■iwmoscggjggaggga "II Román műegyetemi hallgató aatákarambolja a vecsési vasatáilomás előtt Nekirobogott a vasúti sorompónak a volt pénzügyminiszter unokaöccse Borah szén ái on Kizárólag amerikai keli folytatnunk ,,Vihar egy pohár vízben** — az Egyesült Államok semlegességi törvénye körüt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents