Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-08 / 153. szám

Előfizetés ár évente 36,— P, fálóvre 18— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, •gyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bu dapest, Vili. kerület, József-körút 5, szám Telefon: 144-400 o Telefon: 144 - 400 VARSÓ JELENTI: Az utóbbi napok válságos időszaka lezártnak tekinthető Párizsban már számolnak az angol-francia-orosz hármas­szövetség tervének végleges bukásával — A szovjet állí­tólag Danzig szavatolását is ellenzi Ujfejezet Kárpátalján (d) A mai nappal új élet indult meg Kárpátalján, a magyaroroszok földjén: a normális idők normális élete. Úgy is mondhatnék: a békeidők békés élete. Ez az élet azonban nem azonos többé a régi békevilág egykori formáival, nem egyszerű visszatérés az 1918 előtti formákhoz, egészen új jogi alapokon, egészen új szellemben és egészen új gazdasági vágányokon építjük újjá a világháború pusztításaitól súlyosan sújtott és a csehek kolonizációs poli­tikájától erősen fölkavart országrészt. A magyaroroszlakta föld önkormány­zatot kap, nemzetiségi önkormányza­tot, amely harmonikusan beleilleszke­dik az ezeréves magyar alkotmány ke­retébe, mert a megyei törvényhatósági önkormányzatnak magasabbrendű for­mája. Három vármegye területére ter­jed ki majd az új önkormányzati egy­ség, a három vármegye ezentúl nem küíön-külön intézi majd alispánjai ve­zetésével közigazgatási, kulturális és gazdasági ügyeit, hanem a közös kor­mányzói biztos irányítása és ellenőr­zése alatt mindhárom megyének a köz- igazgatását egy külön rutén „alispán“ intézi, mint ahogy a kulturális és a gazdasági ügyek élére is egy-egy alis- páni hatáskörű referens kerül. Három megye területét és önkormányzatát egyesítik itt a magyarorosz területi önkormányzatában. Ezt az alapozó nagy munkát kezdték el ma Kárpátal­ján. A munka a legkedvezőbb auspiciu- mok között indult el. Perényi Zsig- mond báró, Kárpátalja kormányzói biztosa egyformán élvezi a kárpátorosz nép és a magyar lakosság bizalmát. Az a nagy munka, amelyet Perényi báró az elszakított magyar területek visszacsatolásáért, a magyar igazsá­gért az elmúlt két évtized alatt végzett, Kárpátalja rutén és magyar hépe köré­ben legendát szőtt történelmi neve köré. Munkatársai a rutén nép legki­válóbb fiai közűi valók, akik a csábí­tások húsz esztendeje alatt sohasem tántorodtak el a ruszin-magyar test­vériség eszméitől. Szóval szintén olya­nok, akikben nemcsak a magyarorosz nép, hanem a magyarság is bizalommal lehet. A kárpátaljai önkormányzat új for­májának kiépítése végtelen nagy fon­tosságú föladat. Olyan történelmi kí­sérlet, mely a magyar nemzetiségi po­litika klasszikus formáit van hivatva kialakítani. Olyan nemzetiségpolitikai receptet kell itt megalkotnunk, amely alkalmas legyen a kárpáti medencében bármelyik saját többségi területtel ren­delkező nép nemzetiségi igényeinek ki­elégítésére. Mert a magyarorosz nép az első és egyetlen magyarországi nem­zetiség, amely megyényi összefüggő nyelvterülettel rendelkezik s a saját területén ennek következtében leg­alább a megyei területnek megfelelő megyei jellegű területi önkormányza­tot igényelhet. A kantonális önkor­mányzati forma legelső beszédes jele a ruténok esetében az, hogy itt a ma­gyarorosz nyelv nem a kisebbségi nyel­vek jogaival fog bírni, hanem a ma­gyar államnyelvvel egyenrangú hiva­Párizs, július 7. A péntek reggeli lapok a Moszkvába küldött újabb utasításokat „a Szovjetoroszországgal való megegye­zés utolsó kísérletének” nevezik. Megálla­pítják, hogy ha ez az utolsó kísérlet is kudarcot vall, akkor Párizs és London kénytelen lenne a hármasszövetség­ről egyelőre lemondani és egy „platói” hármasnyilatkozattal be­érni, amelyben Anglia, Franciaország és Szovjetoroszország kimo dja. hogy köz­vetlen támadás esetén egymás segítségére siet. A Figaro londoni tudósítója szerint az újabb francia és angol javaslatok bizo­nyos mértékig figyelembe veszik az orosz követeléseket. Hali fax lord — Írja a tu­dósító — Majszky előtt nyíltan kifejezésre juttatta az angol kormány csalódását ,az ’ újabb moszkvai követelések felett, ame­lyek újból késleltetik a megegyezést. Az a benyomás, hogy Moszkva háború ese­tén mindössze azt a támogatást nyújt­hatja, hogy a jóakaratú semlegesség álláspontjára helyezkedik és ezen túlme­nően legfeljebb annyi segítséget biztosit, amennyit a spanyolországi N egr in-kor- mánynak adott. Ez nemcsak a Litvinov lemondása óta új irányban haladó sztá­lini politikának felelne meg, hanem a szovjetorosz katonai lehetőségeknek is. A Jour londoni levelezője szerint Szov­jetoroszország nemcsak Svájccal és Hol­landiával szemben nem kíván szavatos­ságot vállalni, hanem tali nyelv lesz. Reméljük, hogy a gya­korlat ki fogja termelni azt a modus vivendit, amely egyaránt kielégíti majd mind a magyarokat, mind a ruténokat, nem lesz oly kevés, hogy a ruténok nemzeti igényeit ki ne elégítené, de nem lesz oly túlsók sem, hogy a ma­gyarság nemzeti érdekeit és az állam alkotmányos egységét sérthetné. Kárpátalja kormányzásában sziszi­fuszi teendők várnak Perényire és munkatársaira. Kárpátalja népe óriási gazdasági megrázkódtatásokat élt át az utolsó háromnegyed év alatt. A bécsi döntéstől egész a március 15-iki fölszabadulásig valóságos kalodában élt, nem volt egyetlenegy vasútja, ország és Nagybritannia kereken 4900 kilométer hosszú szovjetoiosz határért vállaljon szavatosságot. A lap valószínű­nek tartja, hogy az úiabb neh'zs'gek fel­merülése következtében megelégszenek e9V „kis hármasszövetség” megalakításá­val, amely a következő pontokból állana: kölcsönös támogatás közvetlen támadás esetén, vezérkari megbeszélések arra az esetre vonatkozóan, ha a három aláíró ha­talom egyike ellen történik támadás, vé­gül hármas tanácskozások az európai béke komoly veszélyeztetése esetén. • Sir William Seeds moszkvai angol nagy­követ egyébként a péntekre virradó éj­szaka megkapta az angol kormány új uta­London, július 7. A Danzig ügyében folyó háromoldalú angol-francia-lengyel tanácskozások hír szerint teljes megértés­sel értek véget. A berlini angol-francia lépés és a danzigi szenátushoz intézendő angol- francia-lengyel tiltakozás tervét vég­leg elejtették. Helyette Chamberlain miniszterelnök fogja a közeljövőben az alsóházban ismer­tetni az angol álláspontot a danzigi kér­dés tekintetében. Beavatottak szerint Chamberlain nyilatkozata még Halifax lord legutóbbi beszédénél is jóval határo­zottabb lesz és mem hagy a legcsekélyebb kétséget sem aziránt, hogy Anglia szükség esetén teljes erővel eleget tesz vállalt kö­telezettségeinek. A Daily Telegraph diplomáciai levele­amely Cseh-Szlovákia többi részeivel összekötötte volna, nem szállíthatta ki fáját és sóját, népének tehát nem volt keresete, a ruszin nép többsége a szó legszorosabb értelmében éhezett. Az éhség borzalmaiból a magyar honvéd­ség és a magyar szív jótékonysága se­gítette ki. Az átmeneti napok megráz- kódásaiban végtelen sokat jelentett a magyar városok és falvak segítsége, amelyek egyes ruszin községeket „test­vérré fogadtak“ s testvérileg gondos- kadtak róluk. A rendkívüli napok rend­kívüli karitatív hőstettei voltak ezek, de most már a normális idők normális gazdasági rendjét kell újból kiépíteni, amikor az élet alapja a munka. Annyi sításait s Londonban most várják, hogy mikor adja át a moszkvai angol és francia nagykövet az új londoni és párizsi javas­latokat Molotov külügyi népbiztosnak. A Moszkvába küldött új angol-francia utasítások három ponttal foglalkoznak, úgy mint: 1. A Hollandia és Svájc függetlepspgé- hez fűződő francia és angol érdek. 2. A szovjetnek az a kívánsága, hogy Lengyelország és Törökország kössön Szovjetoroszországgal kölcsönös katonai egyezményeket. 3. A közvetlen és közvetett támadás fo« galmának meghatározása. zője szerint Racynski gróf londoni lengyel nagykövet, aki ma tér vissza Varsóból Londonba, közölte Beck külügyminiszter, rel, hogy Anglia feltétlenül kész ugyan, ígéretét beváltani, de óvatosságot ajánl Lengyelországnak és tekintettel arra, hogy London, Párizs és Varsó szilárd fellépése elhárította az egyoldalú vagy erőszakos megoldási kísér­let közvetlen veszélyét, Lengyelországnak tartózkodnia kell minden olyan lépéstől, amely egyébként elkerülhető összeütkö­zéshez vezethet. A Reuter-lroda varsói levelezője szerint a lengyel kormány az angol és a francia kormányokkal folytatott bizalmas tanács, kozások során döntött a Danzigbán netán előálló veszedelmes helyzettel Szemben teendő intézkedésekről. A döntést szigo­rúan titkolják, de abból a tényből, hogy munkaalkalmat Hell teremteni Kárpát­alján, hogy becsületes munkával min­denki maga kereshesse meg a kenyerét. Meg kell fékezni a szabotáló erőket. Meg kell rendszabályozni az ipari mun­kát leállító vállalatokat. A ruszinok kenyere a faipari munka, erélyes kéz­zel kell rábírni a favállalatokat, hogy a kitermelés munkája újbói megindul­jon. Nem szabad tűrni azt az állapotot, hogy most, amikor Kárpátalja kincseit visszanyertük, a fa ára a régi fokon maradjon, amikor még külföldről kel­lett importálnunk. Kárpátalja vissza­csatolását a nép abban kell hogy érezze, hogy mindenki olcsóbb fáhoa juthasson. Ezzel szemben a fa nem ol« ellenzi Danzig szavatolását is. Ezzel szemben azt kívánja, hogy Francia­Semmiféle diplomáciai lépés nem történik Banzig ügyében

Next

/
Thumbnails
Contents