Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-01 / 147. szám
8 TELViüiflu Angelo Bottá pápai nuncius felszenteli a Szent Kristóf szobrot. 1939 JÚLIUS T, SZOMBAT b Az olasz frontharcosok Berlinben megkoszorúzták az Ismeretlen Katona sírját. Érsekújvár képviselőtestületének i ^ I •• //j / első közgyűlésé „Önzetlen odaadás a népért, a polgárságért“ Ölvedi városbíró jelmondata Áz Egyesült Párt szervező munkája Buda- házán, Dobóruszkán és Palagyon Kassa, június 30. Az Egyesült Magyar Párt e napokban tartotta meg Budaházán, Dobróruszkán és Palágy községekben tisztújító értekezletét. A három községben a párt központja nevében Papp Mihály országgyűlési képviselő és Bakos Sándor, királyhel- meci járási titkár jelentek meg. Budaházán iláger János helyi elnök üdvözölte a központi kiküldötteket. Papp Mihály országgyűlési képviselő tartott nagyhatású beszédet az Egyesült Magyar Párt célkitűzéseiről, majd utána Bakos Sándor járási titkár ismertette a pártszervezkedés fontosságát. A programbeszédek elhangzása után egyhangúlag elnökké Jáger Jánost és Csizmdr Mihályt, alelnöknek Hegyes Mihályt, pénztárosnak Jakab Józsefet és jegyZőh'élC" Kázm&r Mihályt választották meg. Doboruszka községben a központi kiküldötteket Béres János helyi elnök orsz. párt- vezetőségi tag üdvözölte. Ebben a községben is Papp Mihály országgy. képviselő tartott nagyhatású beszédet. Bakos Sándor járási titkár vázolta a párt programját, ismertetve a mai gazdasági helyzetet. A gyűlés egyhangúlag újra a régi tisztikart választotta meg. Palágy községben a központi kiküldötteket nagy lelkesedéssel fogadta a község valamennyi lakója. Papp Mihály országgy. képviselő itt az Egyesült Magyar Párt szerepéről a magyar politikában és a magyar összetartásról tartott buzdító beszédet. Utána Bakos Sándor járási titkár a szervezkedés fontosságáról tartott beszédet. Az új tisztikarba a következőket választották meg: Elnök Szanyi István, társelnök V. Szanyi Sándor, alelnök Kovács János, jegyző P. Szanyi István, pénztáros Kiss Lajos. ■—A — — Rövidesen megkezdődnek a magyar-román kereskedelmi tárgyalások Bukarest, június 30. A román-magyar külkereskedelmi és fizetési egyezményt^ tudvalevőleg szeptember 30-ig meghosz- szabbították. Az új egyezmény megkötésére vonatkozó tárgyalások a közeljövőben indulnak meg. A tárgyalások eddigii elhúzódása mindkét részről bizonyos adatgyűjtéssel kapcsolatos. Magyarország szempontjából a visszatért Felvidék és Kárpátalja természeti kincsei s ezek között legelsősorban a fa és só, új helyzetet teremtett a román-magyar árucsereforgalom terén. Magyarország tüzifaszükségtetének legnagyobb részét belföldön tudja fedezni. A lispei források termelése folytán megváltozik az olajimport is. Ezenkívül a kárpátaljai sóbányák lehetővé teszik, hogy sót ne kelljen importálni. Kárpátalja visz- szacsatolása folytán a romániai kősó Magyarországba való szállítása teljesen megszűnt. Magyarország Romániába főleg vasárut, vasfélgyártmányokat, gépeket, készülékeket, könyveket, folyóiratokat, gyógyszereket, kendert és fonalat szállított. 1937-ig a Romániába szállított vasáru, gépek és készülékek emelkedést mutattak, azonban ez az emelkedés 1938-ban hirtelen lecsökkent. Hozzáértők szerint a Romániába irányuló magyar kivitel éopen a vasáru terén van visszaesésnek kitéve Románia fokozottabb iparosítása folytán. A textilipar fejlesztése gátat vet a magyar textilanyagok bevitelének. Érsekújvár, június 30. A megyei székhely- lyel bíró nagyközség kinevezett képviselőtestülete most tartotta első közgyűlését ünnepélyes keretek között. A közgyűlésen megjelent Jaross Vilmos főispán, Majthényi József dr. báró alispán, Holota János dr. és Turchányi Imre dr. országgyűlési képviselők. Kubinyi György dr. érsekújvári járás föszolgabírája nyitotta meg a közgyűlést. Beszédében a népi gondolaton felépült, a nagy Érsekújvár kiépítésén való közös munkálkodásának adott kifejezést, kérve a képviselőtestület és a város osztatlan magyar társadalmának kitartó munkáját. Néder János ipartestületi elnök üdvözlő szavai után ölvedi János kinevezett városbíró ismertette az elmúlt év őszétől lezajlott eseményeket. „A mai nappal — mondotta a városbfró — hivatalosan is bekapcsolódunk az országépités nagy munkájába. Ez a munka helyi viszonylatban sem jelenthet mást, mint önzetlen odaadást a népért, a polgárságért." Saskó Gyula városi tikár beszámolt az átalakulás fontosabb eseményeiről. Holota. János dr. országgyűlési képviselő szeretettel üdvözölte a megye megjelent vezetőit és annak az örömének adott kifejezést, hogy évszázados múlt után Érsekújvár megyei székhely lett. Ez a kitüntetés azonban kötelességet is ró a lakosságra. Köszönetét mondott mindazoknak, akik a nehéz harcokban azok mellett voltak, akik a város magyar kormányzását elősegítették. Annak a biztos t reményének adott kifejezést, hogy ha a 20 évig tartó megszállás alatt sikerült a várost fejleszteni, akkor most, visszakerülve az anyaországhoz, még több akarattal és odaadással lehet ezt a célt szolgálni, mert ez a munka egyben országépítést is jelent. Turchányi Imre dr. országgyűlési képviselő indítványára a közgyűlés hódoló táviratot küldött a Kormányzó Úr öföméltósá- gának, Teleki Pál gróf miniszterelnöknek, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszternek és Jaross Andor tárcanélküli miniszternek. Továbbá indítványozta, hogy mindazoknak, akik a város szolgálatában akár mint tisztviselők, akár pedig mint a képviselőtestület tagjai, a 20 év alatt munkájukkal a magyarság ügyét önzetlenül szolgálták, elismerésül díszoklevelet adjon a város vezetősége. Jaross Vilmos főispán megköszönve az üdvözléseket, Ígéretet tett, hogy a megye vezetősége mindenkor és mindenben a város vezetőségének segítségére lesz. Liszy Lajos és Lipka Pál képviselőtestületi tagok mondtak még köszönetét a város vezetőségének azért a kitartó munkáért, amellyel 20 évig szolgálták a város és annak lakóinak érdekeit. Érsekújvár vezetőségének vágya beteljesedett. A város megyeszékhely és most már megyei város is lett. Szerencsés földrajzi fekvésénél, lakóinak szorgalmánál és vezetőinek bölcs igazgatásánál fogva Érsekújvár számára az anyaországban a nagy fejlődés útja biztosítva van. Imrédy Béla a társadalom megszervezéséről Vác, június 30. A Magyar Élet Pártjának váci választókerületi szervezete szerdán este Vácott a Kúria-szállóban vacsorát rendezett, amelyen vitéz Imrédy Béla ny. miniszterelnök nagyobb beszédeit mondott. A vacsorán résztvett Incztt Antal, a kerület országgyűlési képviselője, János Áron országgyűlési képviselő és a kerület minden részéből a választó- polgárok nagy számban. A vacsora során Bayer János kerületi pártelnök üdvözlő szavai után nagy ünneplés közben vitéz Imrédy Béla ny. miniszterelnök emelkedett szólásra. Bevezetőjében általános politikai problémákról beszélt, majd az úgynevezett' „személyi politika" kérdését világította meg. — Magyarországon — mondotta — mindenki hirdeti, hogy nem követ személyi politikát. Ki merem mondani, » hogy személyi politikának egy bizonyos értelemben lehet helye. Lehet pedig azért, mert az emberi élet egész síkján, így a politikában is, van egy nélkülözhetetlen tényező: a bizalom. — A zsidókérdés megoldása sem merülhet ki abban, hogy a zsidókat kiteszik állásukból és helyükbe keresztény emberek kerülnek, akik kis módosításokkal ugyanazt folytatják, ami addig történt. Nem nevezem igazi keresztény politikának azt, ha például az újságírás terén kivesszük a tollat a zsidók kezéből, de helyükre olyan emberek kerülnek, akik ugyanúgy a mai világba nem való, nem keresztény szellemben írják az újságot. Ez csak figurák kicserélése, de nem jelenti a lélek kicserélését is. Vitéz Imrédy Béla a továbbiakban rámutatott arra, hogy az új magyar élet kialakításának bizonyos társadalomszervezési előfeltételei vannak. Meg kell szerveznünk — mondotta — a magyar társadalmat nemcsak politikai síkon, hanem szükség van olyan társadalmi meg- i szervezésre is, amely elősegíti, hogy a kormány zászlajára írt programot végrehajthassuk. A legszebb kormányzati program, a legjobb közigazgatás sem tud eredményt elérni, ha a társadalomban nincs visszhangja, ha a társadalom nem kapcsolódik bele a munkába: és nem hajlandó, az irányítást elfogadva, harmonikusan, kéz a kézben dolgozni. — Úgy kell átállítanunk a társadalmi életet, hogy a különböző rétegek minél több érintkezési pontot kapjanak és így egymáshoz minél közelebb jussanak. Erre való például a szabadidő-mozgalom megszervezése, kitűnően szolgálja a célt a munkatábcrok elgondolása is s kétségtelen, hogy a katonaságnak is nagyszerű társadalomnevelő hatása van. A beszédet sokszor szakította meg a tetszésnyilvánítás és a végén a vacsora résztvevői szűnni nem akaró meleg ünneplésben részesítették Imrédy Bélát. Felszólalt még Incze Antal országgyű- ’ási képviselő is, aki összetartásra és a közös munkában való részvételre szólította fel a választókat. M. N. B. 1934 sz. e* a. Társasutazás a Magas Tátrába 2 JIETES NYARALŐUTAK ó- ÉS UJT ATRAFÜREDRE, MATLARHÁZARA, UJCSORBATÓRA STB. INDULÁSOK: JULIUS 2, 16 és 30. AZ UTAZÁSOK KÍVÁNATRA 1 HÉTTEL MEGHOSSZABBÍTHATOK. Részvételi díjak: I. Cat. 291 —P. II. Cat. 244.III. Cat, 197.—P. IV. Cat. 166.BUDAPESTTÖL—BUDAPESTIG AZ ÖSSZES KÖLTSÉGEKKEL. P. ■ P. JELENTKEZÉS, FELVILÁGOSÍTÁS ÉS PROSPEKTUS! slvidéki Magyar Hírlap Utazási Irodája és ^USz-Máv. Hív Menetjesyrecat7 t/líl,József-krt5. T. 14-44-00 és Vígadó-téri főiroda
