Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-06 / 151. szám
Vx.i5»n)Eln 1939 JtLIüS 6. CSÜTÖRTÖK NAPRÓL-NAPRA •Július 5. ftiea cuiftQ. A légvédelmi árkoktól, be- tónfedezékektől felszaggatott Párizs a minap új szobrot állított. Szokatlan tartásával, gigantikus masszájával a szobor teljesen elüt a párizsi közterek tucatízlésü műemlékeitől. Ott áll a művésznegyed szívében, a Boulevard Ras- j>ail és Boulevard Montparnasse kereszteződésén, bő, földig érő kabátjába burkolva, óriási, bozontos fejével kissé hátradőlve, mintha a belső gondolatok és a lélek elementáris súlya alatt rogyadozna az egész test. A talapzaton a következő felírás: „Balzac-nak, Ro- din-nek — tisztelőik". A Párizsjáró magyarok, ha elzarándokoltak a Hotel Biron-ba, láthatták a szoboralakot, annak több gipszvázlatát is. Akik látták, jól ismerik a szobor történetét is, amelynek emberien szép zárófejezete most ért véget az avatóünnepségen. Még a múlt század utolsó éveiben a francia írók Egyesülete“ elhatározta, hogy szobrot emeltet Balzac, a „Comédie Humaine“ szerzőjének emlékére. Jtodint bízták meg a szobor megalkotásával. A nagy szobrász hét évig dolgozott müvén. Előbb át meg áttanulmányozta, Balzac életművét, élő kortársait faggatta, bejárta a regényíró szülőföldjét, a bőséggel termő Tourain-t, hogy közelről figyelje a balzac-i figurákat. Egyik vázlata meztelenül ábrázolja a nagy regényírót, azután ruhában, rövid lábakkal, körteformájú hassal, ahogy Edmond de Goncourt látta valamikor egy könyvesboltban. Végül is az igazinál állapodott meg: Rodin a testi hibáitól mentes Balzacot gyúrta ki nemes anyagából s híres dolgozó házikabátjában, mint valami lompos Messus-ingben ábrázolta a csodálatos dolgozót, aki ötvenegyéves korában halt meg, kimerülve attól az emberfölötti alkotómunkától, amely a francia irodalomban is páratlan teljesítmény. Mikor a művész bemutatta alkotását az 1898-as téli tárlaton, a szoborbizottság tagjai felháborodtak s botrány tört ki, művészeti, irodalmi egyesületek tiltakoztak Balzac emlékének ilyetén „megcsúfolása“ ellen. A műkritikusok szentségtörönek, közönséges szemfényvesztőnek nevezték Rodin-t, aki ezzel a hálókabátba bujtatott, pocakos Bal- zac-kál tulajdonképpen a francia ízlés, s francia esprit ellen követett el merényletet. A francia művelődés akkori minisztere is mélyen elítélte Rodin alkotását és szabad utat engedett a művész ellen megindult hajszának, sőt pár évvel később az Avenue Friedlandon hivatalos ünnepségek közt avatták fel bizonyos Falguiére Balzac-szobrát, eleget téve a megsértett kispolgárok olcsó ízlésének ... Rodin szobra pedig a Rue de Varenne-i múzeumban várta a feltámadást. Negyvenegy évig késett a teljes igazságszolgáltatás. Végül mégis eljött. Győzött Rodin, a háttérbe szorított tehetség. Az igazi géniusz a tömegízlés fölött. Nagy dolog ez a mai korban? Jelenthet-e még valamit? Jó jel és reménytkeltö ez a szoboravató ünnepség. íme, egy világvárosnak, Párizsnak a várható viharok előestéjén még van ráérő ideje, hogy szobrot állítson a Szellem és az Igazság győzelmének. A Luxem,bourg-kertet ke- resztül-kasul árkolják, a gyönyörű párizsi parkokban légelhárító fedezékeket ásnak, olyan a város, mint egy megbolygatott kas, elkészülve a legvégsőkre is, arra, hogy egyszer csak, talán már a közeli napokban is, ellenséges repülőgépek jelennek meg a terek fölött és pár pillanat múlva füstölgő romok, műemlék-csonkok, meglékelt templom- tornyok, szobortörmelékek bizonyítják a szörnyű látogatást. Ilyen nyomasztó rémképekkel vívódva, a párizsi magisztrátus mégis kötelességét teljesíti Rodin-nál és az egész emberiséggel szemben. Úgy érzi, ezt meg kell tennie, ha negyvenegy évig késlekedtek, tovább már nem szabad. Kötelességeink vannak a mült felé és felelősségünk a jövő előtt. Még akkor is, ha holnap ránkszakad a pokol minden fúriája, törlesz- tenünk kell minden adósságunkat. Még egy megsértett művésszel szemben is. Amit félszázaddal ezelőtt az írók Egyesülete és maga a miniszter elkövettek, félreállítva, megvetve az igazit, a művészit a selejtes, szokványos ízlés előnyére, azt most jóvátették az utódok. A mostani szoboravató ünnepségen ott voltak a francia közélet vezető egyéniségei s az ünnepi beszédet a nevelésügyi miniszter, Jean Zay mondotta. Ott meaculpázott az utókor a művészálmoktól, művésztragédiáktól oly gazdag Montparnasse-negyed szép terén, a Ro- din-Balzac szobor előtt. A miniszter súlyos szavakat mondott: — Semmi megalázó nincs abban, ha egy ember, vagy egy társadalom beismeri a hibáit, mulasztásait s az igazságot, a becsületességet, az erkölcsi morált mindenek fölé emeli ... Vigasztaló, gyönyörű szavad'c, ha egyelőre csak a Rodin-szobor előtt is. Megtört a jég, mondanánk, ha ezt a mélyen megrendítő vallomást mások is követnék, nemcsak a szobrok előtt, de az élő emberek színe előtt is. Nemcsak a művészetben, de az élet, politika, gazdaság minden területén. Í És nemcsak Párizsban, hanem a párizs- környéki városokban is, ahol annyi, de annyi bűnt, végzetes hibát követtek el népek, nemzetek, országok ellen. Ezt a boldogító meaculpát várja az egész világ, hogy felszabaduljanak az emberek a rémképek szörnyű nyomása alól. Oly nehéz beismerni a hiba,kát? Lehet. De semmiesetre se megalázó, amint azt oly 8 sokan vélik e kardcsörtető világban. (V. L.) Bevehetetlen erőddé építette ki a Harmadik Birodalom Helgoland szigetét A négyszázéves tengeri erődítmény Berlin, július 5. Ezelőtt négyszáz évvel vált Helgoland szigete tengeri erődítménnyé. 1539-ben erősítette meg először az Északi-tenger e sziklaszigetét a schles- wigi herceg’, majd egészen 18D0-ig angol uralom alatt állt. Ekkor Németország elcserélte érte a keletafrikai Zanzibár- szigetet. A világháború kitörésekor Helgoland szigete hatalmas tengeri erődítmény volt, amelynek messzehordó ágyúi széles körzetben uralkodtak a tengeren. A világháború után a versaillesi békeszerződés értelmében az erődítményeket és hadiki- kötöt a németek kénytelenek voltak lerombolni. Most azonban már újra bevehetetlen erőddé építette k'. a Harmadik Birodalom. A tengeri erődítmény négyszázéves fennállásának jubileuma alkalmából érdekes cikket közöl a Magdeburger Zeitung az új erődítményekről. „Az a számtalan német fürdővendég — írja többek között a német lap —, aki a német tenger partján és szigetein keres üdülést, nem sokat láthat a partvidéki erődítményekből, amelyeket az utóbbi évek folyamán a Vezér parancsára építettek. Észre sem veszik legtöbben, hogy közvetlenül az üdülőhelyek mellett bevehetetlen erődítmények rejtőznek a föld alatt. Röviddel azután, hogy Németország visz- szanyerte fegyverkezési szabadságát, rögtön megkezdték Helgoland szigetén is az új erődítmények építését s ma már éppen olyan biztosan védelmezi meg ez a sziget az északtengeri német kikötőket, mint a világháborúban. A nagynémet birodalom hadilobogója lobog e kiemelkedő szirtin s egyetlen ellenség sem mer hozzá közeledni.“ Horthy Miklós kormányzó javaslatára hivatkozik az angol konzervatív párt egyik vezetője Á békét Európa gazdasági megszervezésével kell megmenteni London, július 5. Sir E. Grigg képviselő, a konzervatív párt egyik vezetője, a Daily Telegraphban közölt hosszú cikkében fejtegeti, hogy a békét Európa gazdasági megszervezésével lehet és kell megmenteni. A cikk többi között megállapítja, hogy a semleges vagy még habozó kisebb államok nem engedhetik, hogy bevonják őket a nagyhatalmak vitáiba, de szívvel-lélekkel támogatnák a valamennyi állam érdekében készítendő újjáépítés tervét. Az a rendkívül jelentőségteljes javaslat, amely- lyel nemrég Horthy Miklós tengernagy, Magyar- ország kormányzója az államok értekezletének összehívását sürgeti, világosan mutatja, hogy milyen fogadtatásban részesülnének az ilyen tervek ezekben a körökben. isméi visszautasított H a közigazgatási bíróság egy petíciót Érvényes vitéz Tétflássy Béta M ÉP-képviselő mandátuma A közigazgatási bíróság Balás Kornél elnökletével szerda délelőttre ismét két petíció nyilvános tárgyalását tűzte ki. Az egyik panasziratban Lengyel Mihály és társai kérték, hogy a közigazgatási bíróság érvénytelenítse vitéz Tég- lássy Béla dr. országgyűlési képviselő mandátumát. A másik panasziratban Papp József és társai azt kérték, hogy a Batto- nyán megválasztott Sárrnezey Endre kormánypárti képviselő mandátumát érvénytelenítse a bíróság. Először Tégktssy Béla dr. mandátuma ellen benyújtott petícióval foglalkozott a közigazgatási bíróság. Egressy Árpád köz- igazgatási bíró referálta a beadvány tartalmát. Hangsúlyozta, hogy a beadványt csupán hárman írták alá, a három aláírás közül az egyik olvashatatlan, az aláírók nem hitelesíttették aláírásaikat, nem igazolták választói. jogosultságukat, a beadványnak semmiféle melléklete sincs, sőt a panaszlók még az ezer pengőt sem helyezték letétbe. Rövid tanácskozás után Balás Kornél elnök kihirdette a bíróság végzését, amel • szerint a panaszt a bíróság visszautasítja. A végzés indoklása szerint a panaszlók nem megfelelő számban írták alá a beadványt, azt csupán egy példányban készítették el, aláírásukat nem* hitelesíttették, választói névjegyzék kivonatát nem csatolták. A költségekre nem tettek le ezer pengőt, tehát a választási törvényben előírt kellékek hiánya miatt a panaszt hivatalból vissza kellett utasítani. A határozat elhangzása után Balás Kornél tanácselnök bejelentette, hogy a bíróság szerdán nem foglalkozik a Sár- mezey Endre mandátuma ellen benyújtott petícióval, mert az utolsó pillanatban új beadvány érkezett a közigazgatási bírósághoz s az előadó bírónak nem volt módjában a beadványt áttanulmányozni. Ennek a petíciónak a tárgyalására a közigazgatási bíróság később fog új határnapot kitűzni. Ünnepélyes keretek között tartották meg az ungvári képviselőtestület díszközgyűlését Kossuth La|os-tér; Arc lsfvár&-hid Ungvár, július 5. Ungvár város képviselőtestülete hagyományos és az ősi szokásoknak megfelelő díszes külsőségek között tartotta meg alakuló díszközgyűlését a megyeháza pompásan feldíszített nagytermében. A közgyűlést megelőzően a képviselőtestület tagjai a katolikus templomban istentiszteleten vettek részt. A közgyűlésen megjelentek a többek között Szvoboda Ferenc apostoli kormányzó, vitéz Becskeházy Sándor vitézi székkapitány, Choma Viktor görögkatolikus kanonok, Zombory Bertalan miniszteri tanácsos, a hegyvidéki kirendeltség vezetője, Kessey János, Ung megye alispánja és sokan mások. A Hiszekegy elhangzása után Pelt- sárszky Imre polgármester üdvözölte a megjelenteket, majd Megay László polgármester-helyettes felolvasta a belügyminiszter leiratát, amelyben a belügyminiszter Peltsárszky Imrét Ungvár megyei város polgármesterévé nevezte ki. Ezután ismertették a polgármester féléves jelentését, amely szerint a város lakossága a csehek kivonulása után 12.000 fővel csökkent, a város adóssága pedig a felelőtlen ny János-út és Szent Ungvárott cseh gazdálkodás következtében 3 millió 741.500 pengőre emelkedett. A jelentés ismertetése után Kerekes István dr., a magyar párt volt elnöke, a képviselőtestület nevében, Kaminszky József felsőházi tag pedig a magyar-orosz nép nevében üdvözölték Ungvár városát. A díszközgyűlés ezután elhatározta, hogy hódoló .feliratban üdvözli a korma:- zót, valamint táviratilag üdvözli Telr Pál gróf miniszterelnököt, Imré' Béla volt miniszterelnököt, Kereszti Fischer Ferenc belügyminiszter Jaross Andor felvidéki miniszteri valamint Nyíregyháza testvérvárost. Elhatározta még a közgyűlés, hogy a még cseh elnevezésű utca- és térneveket magyar nevekkel cseréli fel, így a Masa- ryk-teret Kossuth Lajos-térnek, a Tol• stoj-utat Arany János-útnak, az új beton- hidat pedig Szent István-hídnak nevezik el most már hivatalosan is. A díszközgyűlés után a képviselőtestület tagjai közös ebéden vettek részt, amelyen több pohárköszöntő hangzott el.
