Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-04 / 149. szám
1939 JÚLrUS 4, KEDD TEWIDEfcl •A\gVarhiri)Ab Gazdasági más alapokra kell helyezni — mondotta a szegődi tanyákon Teleki Pál gróf miniszterelnök, aki részletesen ismertette a mezőgazdaság problémáit és útmutatást adott a termelés kérdéseiben Szeged, július 3. Teleki Pál gróf miniszterelnök a vasárnapot a szegedi tanyavilágban töltötte. Résztvett a Sze- ged-dlsótanyai Gazdasági Egyesület aratási ünnepélyén, amelyen beszédet is mondott, majd felszólalt az ezt követő köz- ebéden, utána pedig körutazást tett a tanyákon A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Teleki Pál gróf miniszterelnök szólalt fel, akit a megjelentek hosszantartó, bensőséges, meleg ünneplésben részesítettek. — Nem mint miniszterelnök jött a tanyákra, — kezdte beszédét Teleki Pál gróf miniszterelnök — hanem egyszerűen hazajött. Azért jött, hogy lássa a szegedieket s lássa a búzát, lovat, ökröt és egyebet, amit a gazda szeret látni és ezért is, hogy elbeszélgessen a magyar gazdákkal. Barátságosan akar beszélgetni. minden forma mellőzésével. I a magyar föld, a magyar termés és a magyar termelés kérdéseiről. Maga is tanulni kíván a gazdáktól s viszont sok dologban ö adhat. irányítást. Az ország gazdasági kérdései nem olyan egyszerűek, de természetesebbek, mint ahogy sok ember azt akkor hirdeti, amikor saját hangjában gyönyörködik. Azon a helyen, ahová a sors állította, az ország minden rendű és rangú lakossának szempontjából kell mérlegelnie a dolgokat. A jó törvényeket, rendeleteket nem lehet az íróasztal — Gazdasági életünket más alapokra kell helyezni — folytatta a miniszterelnök. — Ha a magyar azt mondja, hogy élet, akkor a gabonára gondol. És ha azt gondolja, hogy gabona, azt gondolja, hogy búza. Pedig mást is kell termelni, amire feltétlenül szükségünk van és ami jobban biztosítja a megélhetést, A mai búzarendszer fenntartása a közre súlyos terhet ró. Ez tehát súlyos kérdés és ennek megoldásához megfelelő pénzügyi fedezet kell. Ezért — bár magam sem helyeslem — egyelőre fenn kellett tartanunk a lisztforgalmi adót, mert a búzának húsz pengős áron való értékesítésére körülbelül harmincmillió pengőt ráfizetünk és ehhez huszonhatmillió pengőt ebből az alapból kapunk. A miniszterelnök a továbbiakban részletesen ismertette a búzaértékesités külés mindenütt hosszasan elbeszélgetett a gazdákkal. A templom kertjében tartották az aratási ünnepet. Tanács Sándor, a Szeged- alsótanyai Gazdasági Egyesület elnöke üdvözölte a megjelent előkelőségeket, majd Vargha József iparügyi államtitkár méltatta a nap jelentőségét. mellett kigondolni; az élet mutatja meg. mire van szükség s hogy kell azokat megcsinálni. A miniszterelnök ezután az új ország- gyűlés munkájáról beszélt. Rámutatott arra, hogy az eddigi rövid idő alatt is jó néhány törvényt alkottak, de egyáltalán nem szabad azt képzelni, hogy ettől most már boldogabbak lennénk. Tévedés volna azt képzelni, hogy ha egy törvényt alkottunk, ezzel már mindazt el is értük, amit a törvénnyel elérni szándékozunk. Nem lehet cél, hogy folytonosan törvényeket hozzunk; idő kell a meghozott törvények végrehajtására, idő kell az igazgatásra és idő kell arra, hogy az ország vezetői, a vidéket járva, megismerhessék a problémákat. Ha most egy ideig több munkát fogunk adni a parlamentnek, ez nem azt jelenti, hogy a jövőben ez mindig úgy lesz. Ennek íhost az az oka, hogy több dologgal elkéstünk, hiszen közel egy félévet olyan örvendetes dolgokkal töltöttünk el, amelyek miatt minden magyar ember — azt hiszem — szívesen vár egy kicsit. földi és belföldi módját, majd megállapította, hogy feltétlenül szükséges új gazdasági rendszer bevezetése. Aratás előtt természetesen nem lehetett semmit sem változtatni, de előre is megmondja, hogy az idei őszi vetés új utakat kíván megjelölni arra vonatkozólag, hogy a búza helyett mi egyebet termeljünk. A következő évben nagyobb mértékben kell rozsot, zabot és árpát, valamint több munkáskezet foglalkoztató takarmány- és olajosnövényeket termelni. Természetesen ezeknek megfelelő értékesítését is elő kell készíteni. Kezdetben még azt is vállalhatjuk, hogy talán ráfizetünk egyes növények termelésére, amíg a gazdát rá nem vezetjük a megfelelő termelésre, de meg kell szűnni annak, hogy a búzára ilyen mértékben ráfizessünk. nek, az egész nemzet képviselőjének, aki tőlünk, törvényhozóktól csak abban különbözik. hogy minket beküldőitek az országházba, hogy megvalósítsuk a gondolataikat. A képviselőház egyedül sohasem fogja a jó gondolatokat magától kitermelni. az élet különböző területein élők közvetlenül érzik a problémákat, tehát mindenkinek közreműködésére van szükség ahhoz, hogy országunkat a boldogulás útjára vezessük. A beszédet többször szakította meg a tetszésnyilvánítás s a megjelentek végül ismét szűnni nem akaró ünneplésben részesítették a miniszterelnököt. Az ünnepség után a Szeged-alsótanyai Gazdasági Egyesület székhazában több- százterítékes közebéd volt. Az ebéd során felszólalt Teleki Pál gróf miniszterelnök is. Részletesen beszélt a földkérdésről, rámutatott a A magyar királyi honvédvezérkar főnöke a német hadvezetőség meghívására hadgyakorlatok megtekintése céljából néhány napot Németországban tölt. A magyar királyi honvédvezérkar fő- 'nöke a meghívásnak eleget teendő, folyó Berlin, július 3. Az esseni Nationalzeitung jelentése szerint Neurath báró birodalmi protektor rövidesen rendeletet bocsát ki a cseh-morva protektorátusban kötelező hivatalos nyelvhasználatról. A birodalmi védnök rendelete kimondja, hogy a protektorátus területén a jövőben a német és a cseh egyaránt hivatalos nyelv lesz és minden ügyiratot két nyelven kell szerkeszteni. Erre a rendelkezésre, a lap szeMohamed Yahió, Aussa szultánja hivatalos látogatásra Rómába érkezett politikai, társadalmi és tudományom munka összefüggésére, ismertette a jó állami igazgatás feltételeit és kitért a mezőgazdasági munkásság kérdéseire is. A miniszterelnöknek több mint egy óra hosszat tartó beszéde után felszólalt Varga József iparügyi államtitkár ia és még több pohárköszöntő hangzott el. hó 4-én reggel 7 óra 05 perckor indul a Nyugati pályaudvarról és Berlinbe ugyanaznap 23 óra 21 perckor érkezik meg. Kíséretében utaznak: Ujszászy István vezérkari ezredes, és Bartalis Kálmán őrnagy, személyi segédtiszt. rint, azért van szükség, mert a cseh kormány nem alkalmazkodott a mindennapi élet gyakorlati követelményeihez és a német nyelvet nem volt hajlandó második hivatalos nyelvvé tenni a maga jogköréhez tartozó hivatalokban. A német illetékes helyen hiába vártak a csehek kezdeményezésére és ezért kénytelenek voltak maguk szabályozni a nyelvkérdést, a két nép együttélésének gyakorlati szükségszerűsége alapján. szükség Teleki miniszterelnök A termelés és értékesítés problémái A protektorátus hivatalos nyelve: a német és a cseh A birodalmi védnök rendeletileg szabályozza a hivatalos nyelv kérdését ———- - * mmsm* uhmwi — Kedden utazik Berlinbe a honvédvezérkar főnöke Megtekinti a német hadgyakorlatokat — A magunk gazdaságát a mindenkori I maguk is gondolkozzanak azon, hogy mit világhelyzet szerint kell kialakítanunk. A lehet gazdaságosabban termelni. Érezze gazdák, akik tapasztalattal rendelkeznek, I magát minden magyar ember képviselőM. N. B. eng. sz. 22021 Indulások: I. július 10—22, II. július 24. augusztus 5. Útirány: Budapest — Varsó — Tallin — Helsinki — imatra — Savonlinna — Punkaharfu — Sortavala — Valamo — Vilipuri — Helsinki — Tallin — Riga — Bpest RÉSZVÉTELI Dl) 385 P Jelentkezési határidő: I. csoportná július 1-ig. II. cs—nú! július 15-ig. lElENIKEZM LEHET. UTAZÁSI IRODÁNKBAN Vili., JÓZSEF-« 5. TELEFON. 14-44-09 Komárom július 15-én kapja vissza törvényhatósági fogát Komárom, július 3. Komárom városa nagy történelmi esemény előtt áll: július 15-ével visszakapja 1886-ban nyert törvényhatósági jogát s ezzel a felszabadult város a dunajobbparti városrésszel egyesül, . A miniszterelnök 6220/1939. sz. rendelete szabályozza az újraegyesített város kormányzati viszonyait s rendelkezik a törvényhatósági jog gyakorlásának eszközeiről. A rendelet szerint költségvetést készíteni, melyet augusztus 31-ig letárgyalás végett a törvényhatósági bizottság elé kell terjeszteni. A minisztérium rendeletét Fülöp Zsig- mond polgármester a város június 27-éu tartott rendes nyári közgyűlésén jelentette be. A bejelentést a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta. A város közönsége is nagy megnyugvással értesült a közeli egyesítésről, s 54 tagú törvényhatósági bizottságnak Komárom törvényhatósági jogának ■ kell átvennie a város önkormányzatát, visszaadásáról, a kisgyűlésbe 8—8 tagot választanak, s 2—2 tagot, neveznek ki. A város köteles az 1939. évnek július 15-ik napjától számított hátralevő idejére amely mindkét városrészre nézve megszünteti az átmeneti állapotot s módot nyújt arra, hogy ez a sokat szenvedett város végre megindulhat a fejlődés útján,
