Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-01 / 147. szám
r 1939 JŰLHJS 1, SZOMBAT tfluidkXi AfcUjí&RHIRIflE 5 Berlin és Róma erélyesen visszautasítja Halifax beszédét Moscicki köztársasági elnök bejelentette, hogy növelik Lengyel- ország tengeri haderejét — Az USA közvetít az angol-orosz tárgyalásokon és az angol-japán viszály ügyében — A francia csapatok megkezdték a szandzsák kiürítését London, június 30. Lord Halifax külügyminiszter nagy beszédet mondott a királyi külügyi társaság lakomáján. Hangoztatta, hogy Anglia kész volna további hasonló kötelezettségeket vállalni, jól tudva, hogy ha más országok biztonsága és függetlensége eltűnik, saját biztonsága és függetlensége is súlyos veszélybe kerül. Kijelentette, hogy Angliának késznek kell lennie arra, hogy harcoljon a nemzetközi jog és a rend védelméért. Mindig szembeszálltak az olyan törekvésekkel, amelyekkel egyes _ hatalmak azt célozzák, hogy az Európa feletti uralmat megszerezzék más nemzetek szabadságának rovására. Beszélt Anglia hatalmas haderejéről és tiltakozott az ellen, hogy be akarják keríteni Németországot és Olaszországot. Szerinte Németország önmaga szigeteli el magát s a maga elszigeteltségében nem oldhatja meg gazdasági problémáit. Anglia hajlandó együttműködésre, csakhogy a nemzetek ilyen társaságát nem lehet erőszakra alapítani. Azt a kijelentést tette, hogy az angol gyarmati politika végcélja, a népek önkormányzata. Azzal folytatta, hogy a gyarmati kérdést meg lehet oldani, ha mindenki kívánja a megoldást, nem lehet azonban tárgyalni olyan kormánnyal, amelynek felelőségteljes szócsövei mindenütt rágalmazzák az angol politikát. A következőkben szólt a legsürgősebb szükségletről: olyan nemzetközi eszköz feltalálásáról, amelynek segítségével mindig meg lehet valósítani a szükséges változásokat. Ha mindenki békés megoldást kíván, akkor tanácskozni lehet valamennyi probléma, mint a gyarmati kérdés, a nyersanyagok, a kereskedelmi korlátozások, az élettér, a fegyverkezések korlátozásának kérdéseiről. Ma azonban még fegyveres erőszak fenyegeti a világot és ezért a közvetlen célja Angliának, hegy a támadásnak ellenálljon. tési politikának minősíti az angol politikát. A memorandum azt fejtegeti, hogy az egyezmények nem mondhatók fel egyoldalúan, s az angol kormány hajlandó Németországgal új megegyezés lehetőségeiről tárgyalni. Az angol emlékirattal kapcsolatban a Deutscher Dienst azt írja, hogy az okmány tipikus példája az angol szemfényvesztésnek. Kifejti a lap, hogy Németország csak azért járult hozzá tengeri haderejének 35 százalékos korlátozásához, mert az volt a cél, hogy Anglia és Németország között örök időkre lehetetlenné tegyék a háborút. Az angol kormány politikája most teljeHa Budapestre [ön ne mulassza el megnézni: mm a világ legtehetségesebb és legjob'' női artistái! Sffi Fényes cirkusz fejedelmi műsora Naponta 2 előadás 4 és 8 órakor. Jegyrendelés telefonon 113—374 és 113—364. MA PREMIER' sen megfelel a világháború előtti brit politikának. Be lehet bizonyítani angol és francia napilapok számtalan kommentárjával, hogy Anglia bekerítési politikát folytat. Hasonló szellemben ír a brit emlékiratról a többi német lap is. Moscicki elnök beszéde Lengyelország elengedhetetlen szükségleteiről Német válasz Halifax beszédére Berlin, június 30. Halifax lord beszéde a német sajtóban teljes visszautasításra talált. A Deutscher Dienst azt írja, hogy hagyják már abba azt a próbálkozást, hogy a brit külplitikát a német nép előtt, mint -békeazerető -politikát-'tantessék fel, különösen, amikor a bekerítés egyik új résztvevőjével való tárgyalások befejezését remélik. A felelős angol államférfiak brutális aggálytalansággal túlteszik magukat a semleges államok függetlenségén és politikai üzletek tárgyává teszik őket. A háborúra irányuló előkészületek csökkentése ma teljesen Anglia kezében van. Mindazt, amit Halifax a gyarmati problé-. ma megoldásának lehetőségeiről Németország elé vélt terjesztetni, — írja a lap — csak kifogásnak minősíthetjük. A fegyverkezés korlátozásának kérdését német részről felvetették és Nagybrilannia részéről ismételten elutasították. A beszéd jellemző bizonyíték arra, hogy az angol államférfiak hangzatos szavakkal és közhelyekkel meg akarják barát- koztatni az angol közvéleményt olyan politikai irányvonallal, amelynek sem a béke érdeke, se a népek közti jog érdeke nem célja. Róma, június 30. A Popolo di Roma írja Lord Halifax csütörtöki beszédéről, hogy az minden más volt, csak nem békeközvetítés. Lord Halifax beszéde nemcsak éles és fenyegető volt, hanem — éppen úgy, mint Churchill legutóbbi beszéde — a szokásos diplomáciai formákat sem tartotta be. Hogy mit kell tartani az angol békeakaratról, azt legjobban a Németországhoz intézett angol válasz-er*' ékiratból ismerA Deutsche Allgemeine Zeitung azt írja, hogy Halifax igen gyönge érvet hoz, amikor a bekerítő politika miatt tett szemrehányást egyszerűen azzal akarja elintézni, hogy Németország önelszigetelésre Irányuló hajlamokat vet a szemére. A Német Birodalom nem áll egyedül a világon és politikája a semleges szomszédság teljes bizalmát élvezi. A Berliner Lokalanzeiger szerint valósággal gúnyként hat Halifaxnak az az érvelése, amellyel állást- foglal az élettér tekintetében elfoglalt megmásíthatatlan német követeléssel szemben Aki látja a német nemzet szinte emberfeletti erőfeszítéseit, hogy túlságosan szűk életterében ura legyen sorsának, s mégis ilyen állításokat tesz, annak szavaiból csak minden valóban építő megoldás tagadása csendül ki. A Berliner Börsenzeitung azt írja, hogy Anglia miniszterei két alapvető tévedést követnek el. Először: azt hiszik, hogy szegényes érvelésüknek állandó ismételgetésekkel súlyt adhatnak; másodszor pedig azzal, hogy lebecsülik a népek, mindenekelőtt a német nép egészséges ítélőképességét. hetjük fel. Mialatt az angol kormány Berlinhez fordul és azt akarja elhitetni, hogy őszintén kívánja a Németországgal való bizalmas kapcsolatok megteremtését, ugyanakkor új utasításokat ad moszkvai közvetítőinek és engedi, hogy sajtója és Churchill úr kísérőzenét szolgáltasson Daladier riasztó beszédéhez. Angliában igen sajátságos felfogás uralkodik a békéről. Varsó, június 30. A „tenger hebe” keretében Moslicki lengyel köztársasági elnök hosszabb beszédet mondott s ebben a többi között hangoztatta, hogy Gdynia és Danzig Lengyelország nyitott kapui a nagyvilág felé. Pomeránia és a tengerpart birtoka „ Lengyelország gazdasági függetlenségének alapja és elengedhetetlen szükséglete a lengyel állam népének. Minél több nehézségre .találunk és minél ellenségesebbek a külső körülmények — mondta az elnök, — annál hajlíthatatlanabb az az akaratunk, hogy a legnagyobb áldozatok árán is biztosítsuk és szilárdan fenntartsuk Lengyel- ország útját a tengerhez. Lengyelország amikor újra elfoglalta a helyét a Baltitengeren, a békét és teremtő munkát hozta. Ennek a békés munkának akarják magukat szentelni a jövőben is. Most Párizs, június 30. A francia sajtó riasztó híreket közölt a danzigi helyzettel kapcsolatban. A lapok azt írták, hogy Danzig ma kétségtelenül a világ ideg- gócpontja lett, ahol a jelek szerint döntések állnak küszöbön. Ezzel kapcsolatosan csütörtökön nagy izgalom volt Párizsban, döntő fontosságú eseményeket vártak. Estére a híresztelésekkel kapcsolatos izgalom elült, mert a Quai d‘Orsay közleményt adott ki s ebben hangsúlyozta, hgy nem tart közvetlenül küszöbönálló fejleményektől. A Párizs, június 30. A Paris Soir péntekesti második kiadásában azt a feltü- néstkeltő hírt közli, hogy a lengyel kormány tárgyalásokat akar kezdeni Németországgal a danzigi kérdés rendezéséről. A lap úgy azonban olyan időket élünk, — folytatta, — amikor a világ a fegyverkezés útjára lépett és különösen a tengerpartokon, ösz- szeütközések veszélye tűnik fel. Fenn akarjuk tartani és meg akarjuk erősíteni a békét, de ez a szándék azt a kötelességet rója ránk, hogy növeljük Lengyelország tengeri haderejét. A szárazföldön és levegőben már erősek vagyunk. Kwaszneski tábornok beszédében hangsúlyozta, hogy Lengyelország minden körülmények között meg fogja védeni a Balti-tengerre vonatkozó jogait. Mintegy ötvenezer főnyi tömeg lelkesen tüntetett amellett, hogy megvédik Lengyelország szabad útját a tengerhez. Gdyniában körülbelül százezer vendég vett részt a „lengyel tenger hete” ünnepségein. danzingi helyzettel kapcsolatosan Bonnet francia külügyminiszter tanácskozást folytatott a párizsi lengyel nagykövettel. A varsói francia nagykövet csütörtökön Párizsba érkezett. Danzig, június 30. A hivatalos danzigi körök szócsöve, a Danzigi Vorposten szembeszáll a külföldi lapokban terjesztett jelentésekkel, amelyek szerint Danzigban bizonyos katonai intézkedéseket hajtottak végbe. Határozottan cáfolják azt a hírt, hogy Dán- eigban németbirodalmi katonaság lenne. tudja, hogy a lengyel kormány már kész tervezetet dolgozott ki és leszögezte, hogy milyen feltételek mellett volna hajlandó tárgyalásokat kezdeni a németekkel a danzigi szabadállam alkotmányának módosításáról. Charles Noel varsói francia nagykövet, aki csütörtök óta Párizsban Német válasz a flottaegyezmény felmondásáról szóló angol emlékiratra FELVIDÉKI „Minden más, csak nem békeközvetítés“ Megcáfolták a Danzlgról szóló álhíreket Lengyelország tárgyalásokat kezdeményez N émetországgal ? Berlin, június 30. Az angol külügyi hivatal közzétette anűak az emlékiratnak szövegét, amely az angol haditengerészeti egyezmény Németország által való felmondására vonatkozik és amelyet a berlini angol nagykövet a német külügyi hivatalban átnyújtott. Az angol emlékirat szerint nem helytállók az indokok, amelyekre Németország az egyezmény felmondását alapította. nevezetesen az, hogy az angol kormánynak az volt a nézete, hogy Európa bármely részében háborús összeütközésbe bonyolódna Németország, Angliának mindig ellenséges álláspontra kell helyezkednie. Az angol emlékirat tévesnek mondja azt a német kijelentést is, amely bekeríÁ MAGYAR Wmmm Telefon: 144-40 hírlap Szerkesztőség és kiadóhivatőí: Budapest, Vili, József-körút 5
