Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-30 / 172. szám
1939 JÚLIUS 30, VASÁRNAP TOPimfcr J^gVäRHIPMB Az igazságüg^ymíniszter nyilatkozata a zsidótörvény végr eha jfásáról és az új valutatörvényről :■■■ 11 A zsidótörvény már hatályban van, a végrehajtási rendelet is megjelenik augusztusban — A törvény végrehajtása valóban hatályos lesz és minden vonatkozásban megvalósítja a szem előtt tartott nagy nemzeti célokat — A valutabűncselek- ményekre vonatkozó javaslat rövidesen a törvényhozás elé kerül NAPRÓ L-NAPRA Július 29 8 ßttt nem nagy pénz, de néha mégis óriási értéket lehet vele kifejezni. Az Egyesült Párt érsekújvári munkáscsoportjában történt meg a következő eset. A szokásos csütörtök esti összejöveteleken a munkások komolyan és odaadással tárgyalják az időszerű nemzeti és állami problémákat. Minthogy sok a probléma a munkások — helyesebben szólva nagyobbrészt munkanélküliek — közt, elgondolkozva hallgatnák el időnként. Látszik, hogy a sok teher megnyomja őket. Valamelyik ilyen szünetben az egyik munkanélküli hirtelen feláll és így szól: „Kérem, én szegény munkanélküli vagyok, de ezen segíteni kell. Segíteni csak úgy lehet, ha áldozunk. Én lemondok egynapi dohányomról és ideteszem az árát. Sajnos, csak nyolc fillér. Az embernek önkénytelen a jézusi példázat jut eszébe a szegény asszony két fillérjéről. Igen, ez az, ahogy nálunk csinálni kell! Ha az emberek a sok panasz helyett igyekeznének valamit is tenni, akkor sokkal többre juthattunk volna máris. Sajnos, nagyon sokan vannak, akik leülnek és siránkozva várják, hogy mások segítsenek rajtuk. Ez a szegény munkanélküli, akinek az a nyolc fillér sokkal többet jelentett, mint jó néhány embernek nyolcszáz pengő, a magyarság magasabb fokán van, mint a sok szájhős hazaffy. A nyolc fillérben rejlik az ő és sok társa boldogulása. Ha sok ember így összeállna és sokszor nyolc fillért tenne egymás mellé, mennyi mindent lehetne kezdeni. Nagyobb aktivitást és a panaszok helyett cselekvést! Hm kaiiatcIá egyes csallóközi falvakban földbérlő szövetkezeteket csinálni gazdáink. Miért? Egy helyen kikottyan- totta az egyik gazda: azért, mert ingyen akarják a földet. Furcsa ez. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint míg egyes helyeken gazdák egész vagyonukkal jótálltak, csakhogy megszerezhessenek egy bérletet, másutt megállapították, hogy a gazdák a bérbeadott földeken az első években úgyszólván mind fizettek bért, a következő évben csak nyolcvan százalékban, a harmadik évben csak ötven és a negyedik évben harminc százalékban fizettek bért. Voltak olyanok, akik végül inkább műveletlen hagyták bérletüket, csakhogy ne kelljen fizetniök. Őszintén szólva ezeknél a községeknél azt vesszük rossznéven, hogy ilyen rossz gazdák. Senki nem róhat ja fel hibául, hogy földhöz akarnak jutni, de igenis rossznéven kell venni, hogy a kedvező alkalmat elrontják. Természetes, hogy a gazda szempontjából az a legjobb, ha ingyen kaphat földet. De ha jelen körülmények kö- z'ritt erre nincs mód, viszont a feltételek oly kedvezők, hogy igazán nem jelentenek nagy terhet, bűn elszalasztani az alkalmat. Akik ilyet csinálnak, azok nem szeretik igazán a földet. És ezek szitkozódnak leghangosabban, mikor ilyen körülmények között zsidó bérlő kezére jut egy nagybirtok. Megint csak az a helyzet, hogy sajtóban, egyesületekben, érdekvédelmi szervezetekben, pártok helyi csoportjaiban meg kell indítani a felvilágosítást. A bérlethez magasabbfokú gazdasági képesség és etika kell ma, mint a tulajdonon végzett gazdálkodáshoz. Szükséges, hogy egy-egy kollektivum, melyen belül alkalom nyílik a földbérlésre, álljon olyan magas fokon, hogy nem hagyja magát önzés, kisebb érdekek által szétdarabolni. Erre pedig hajlamos gazdatársadalmunk. Azért idegenkedik a föld- bérlőszövetkezetektől, mert attól fél, hogy a sok marakodásban nem találja meg a számításait. Ismét egy bizonyíték, hogy a reform nemcsak gazdasági, de műveltségbeli és etikai probléma is. MOST JELENT HEG! Kerecsényi Antal f»*vid*ic> »< A SARÁT, NEC A K0HÍDIÍ5 c. könyve Rendelje meg azonnal kiadóhivatalunknál Ara diszkötésben 6.— pangd. A Magyar Távirati Iroda munkatársa kérdést intézett Tasnádi Nagy András B igazságügyminiszterhez aziránt, hogy milyen állapotban van a zsidótörvény végrehajtási rendelete és hogy körülbelül mikorra várható annak közzététele. Az igazságügyminiszter a hozzá intézett kérdésre a következőket válaszolta: — A zsidótörvény végrehajtási réndele— Természetesen az egyik feltevés sem helytálló s az a körülmény, hogy a végrehajtási rendelet még nem látott napvilágot, egyesegyedül a rendelet által szabályozandó joganyag terjedelmében és szétágazó vonatkozásaiban leli magyarázatát. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagynunk, hogy a zsidótörvény felöleli a nemzet és a magyar társadalom életének majdnem minden megnyilvánulását. I Mélyreható változásokat idéz elő közjogi, I közigazgatási, közgazdasági és társadalmi téren és ezáltal annyi különböző érdeket érint, hogy'annak végrehajtásánál a legnagyobb körültekintéssel kell eljárnunk. Gondosan ügyelni kell arra, hogy ez a végrehajtás egyfelől még csak időlegesen se akadályozza a közélet és különösen a gazdasági élet zavartalan menetét, másfelől, hogy téről puszta találgatáson alapuló és egymásnak ellentmondó hírek keringenek a közvélemény körében, különösen a sajtó egyes orgánumaiban. A baloldal „jólérte- sültjei“ állandóan azt hangoztatják, hogy „különféle nehézségek“ merültek fel a törvénynek a gyakorlati életbe átvitele körül. Ellenkező oldalról pedig indokolatlan, sőt célzatos késlekedéssel vádolják meg a kormányt. a törvény végrehajtása valóban hatályos legyen, azaz minden vonatkozásban és hiánytalanul megvalósítsa a törvényhozó által e törvény megalkotásánál szem előtt tartott nagy nemzeti célokat. Egyébként a törvény végrehajtási rendelete az igazságügyminisztériumban teljesen elkészült s a végrehajtás szempontjából érdekelt többi minisztériumokhoz és hatóságokhoz is már a múlt hetekben elküldetett. Ezidőszerint csupán az egyes minisztereknek és hatóságoknak a rendeletre vonatkozó észrevételeit, kívánságait kell a lehetőség szerint egységes, nézőpont szerint a rendelet végleges szövegébe belefoglalni. — Néhány nap alatt ez a nagy munka is elkészül és így remélhető, hogy a végrehajtási rendelet még augusztus hó közepén közzétehető lesz. — A közgazdaság érdekei ellen elkövet tett bűncselekmények jelentősége napjainkban főként azért növekedett meg és nyomult mindjobban előtérbe, mert általános annak a felismerése, hogy ezek a bűncselekmények a társadalom széles rétegeinek, sőt legtöbbször az érdekelt államok valamennyi polgárának elemi érdekeit veszélyeztetik, továbbá, hogy ezeknek a bűncselekményeknek a száma az utóbbi időben — különösen a zsidótörvény meghozatala óta — feltűnően megnövekedett. — Ezek a bűncselekmények oly súlyosan romboló hatást gyakorolnak a köz- gazdasági rendjére, a termelés folytonosságára, a társadalom nyugalmára, sőt a honvédelem érdekeire is, hogy hatályosabb üldözésüket és erőteljesebb megtorlásukat nagyfontosságú állambiztonságí okok is követelik. — A tervezett törvényjavaslat ez okoknál fogva lényegesen szigorítja a valuta- bűncselekmények eddigi büntetési tételeit, hatályosabbá teszi e bűncselekmények bűnvádi üldözését, egyszerűsíti, gyorsítja és egységesíti az eljárási szabályokat.-j-.-.-jirinnnr. ny Lelőtték Jezfov' volt népbiztost Párizs, július 29. Moszkvában az a meg nem erősített hír terjedt el, hogy Jezsov volt népbiztost lelőtték. A zsidótörvény végrehajtása a hatóságok részéről már folyamatban van — Ezzel kapcsolatban azonban reá kell mutatnom még egy körülményre, amely felfogásom szerint alkalmas arra, hogy a zsidótörvény végrehajtása körül kialakult egyes téves nézeteket eloszlasson. Nevezetesen helytelen dolog volna azt hinni, hogy a zsidótörvény végrehajtása a végrehajtási rendelet sorsától függ. A zsidó- törvény ugyanis — mint általában minden törvény — hatálybalép azon a napon, amelyet a törvényhozó megjelöl. Mivel pedig a zsidótörvény hatálybalépésének napjául a kihirdetés napját jelölte meg a törvényhozás, ez a törvény ezen a napon minden különösebb végrehajtási intézkedés nélkül is ha- tálybalépett és a törvény számos rendelkezésének végrehajtása — amelyek részletesebb szabályozást vagy különösebb magyarázatot nem igényelnek — a hatóságok részéről már a kihirdetés napjától kezdve folyamatban van. A végrehajtási rendelet kibocsátása ugyanis egyáltalán nem feltétele a törvény végrehajtásának, hanem csupán a végrehajtás megkönnyítését szolgálja azáltal, hogy egységes irányítást ad a végrehajtást eszközlő különböző szerveknek, megvilágítással szolgál ott, ahol a törvény szövege ezt megkívánja és kiegészítő szabályokat állapít meg abban az esetben, ha a törvény csak általános rendelkezéseket tartalmaz. — Ennélfogva az a körülmény, hogy a végrehajtási rendelet ezideig még nem látott napvilágot, nem akadályozza azt, hogy a törvény rendelkezései nyomban ne hatályosul- janak, tehát nem szolgálhat alapul olyan célzatos feltevésnek, hogy a kormány a zsidó- törvény végrehajtását — minden vonatkozásban — nem a legnagyobb eréllyel szorgalmazza. — A törvény május 4. napja óta hatályban van s annak már e naptól kezdve mindenki engedelmeskedni tartozik. Szigorú valuta-törvény Ezután a Magyar Távirati Iroda tudósítója a közgazdaság érdekei ellen elkövetett visszaélések, az úgynevezett „vo- lutabűncselekményekre“ vonatkozó törvényjavaslat sorsa felől kérte az igazságügyminiszter tájékoztató nyilatkozatát. Az igazságügyminiszter erre az újabb kérdésre a következő választ adta: — Ez a törvényjavaslat is teljese: szén van és csupán még néhány & rűség elintézése van hátra. Úgyhogy ez a törvényjavaslat már a legközelebbi jövőben a törvényhozás elé kerül. — A közgazdaság érdekei ellen elkövetett visszaélések hatályosabb megtorlásáról szóló törvényjavaslat különösebb megokolá/ára nincs szükség, mert ann volta és időszerűsége az egész közvélemény előtt minden két»Rendelet a kárpátaljai pénzügyi hatóságok beosztásáról és a magyar adózási rendszer bevezetéséről A hivatalos lap vasárnapi száma közli a pénzügyminiszternek a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területeken és az országnak ezekkel a területekkel határos részein működő pénzügyigazgatóságok alá tartozó hatóságok, hivatalok stb. területi beosztásáról és az ügyvitel szabályozásáról szóló rendeletét. A pénzügyminiszter szabályozta a visszatért kárpátaljai területeken és az országnak ezekkel a területekkel határos részein működő m. kir. adóhivataloknak, forgalmiadó-hivataloknak, pénzügyőri biztosi kerületeknek és szakaszoknak, továbbá a földmérési felügyelőségeknek, valamint a tisztviselői betegsegélyezési alap orvosi körzeteinek területi beosztását. E területeken a magyar adózási rendszer lépett életbe és ezzel kapcsolatban a íenzügyminiszter részletesen intézkedett az egyenes adóknak, a forgalmiadóknak, az illetékeknek, a fogyasztási adóknak és jövedékeknek a bevezetése iránt. ‘ a il Ni VE A ÁNAVlh^-UltAhlVl. A-OJLAJ ÉH) fillértől 2.80 P-ig, NIVEA-DIÓObAJ 1.— P. Elkészüli a rendelet
