Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-29 / 171. szám

1939 ICUUS 29, SZOMBAT teotbeö A\c.fe®HnaaE 11 /íCKÜZGAinASÁD £ Bányakapitányságot állítanak fel Kassán Budapest, július 28. Az iparügyi minisz- ier elrendelte, hogy Kassa székhellyel m. kir. bányakapitányságot állítsanak fel. A rozsnyói m. kir. bányabiztosság egyidejű­leg megszűnik és megállapította az egyes bányakapitányságok kerületét. A budapesti m. kir. bányakapitányság hatásköre kiterjed Bács-Bodrog, Békés, Bihar, Csanád-Arad és Torontál k. e. e., Csongrád, Esztergom, Fejér, Győr-Moson- és Pozsony k. e. e., Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom, Nyitra- és Pozsony k. e. e., Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Sopron, Vas, Vesz­prém és Zala várme’gyékre, továbbá Bars és Hont k. e. e. vármegyére az ipolysági járás kivételével. Heves vármegye gyön­gyösi és hevesi járására, a hatvani járá­sára Nagybátony és Maconka községek kivételével, valamint Gyöngyös megyei vá­rosra, Nógrád megye nógrádi járására, Budapest székesfővárosra, végül Baja, Győr, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Ko­márom, Sopron, Szeged és Székesfehérvár törvényhatósági jogú városokra. A kassai m. kir. bányakapitányság ha­tásköre kiterjed Gömör és Kishont, Se­reg és Ugocsa k. e. e., valamint Ung vár­megyékre, Abauj-Torna vármegyére a szikszói járás kivételével, Zemplén várme­gyére a szerencsi járás kivételével, vala­Budapest, július 28. A Magyarország és Svájc között a magyar-svájci áru- és fize­tési forgalom szabályozása tárgyában 1939. évi július hó 5-én létrejött megállapodás alapján a Magyar Nemzeti Bank a meg­bízott pénzintézetekhez körlevelet intézett (344). Eszerint a 295. számú körlevél első pontja úgy módosul, hogy a Svájcba kivi­telre kerülő áruknak az 1939. évi július hó 1-től 1939. évi december hó 31-ig bezáró­lag befolyó svájci frank ellenértéke a Ma­gyar Nemzeti Banknak a Schweizerische Nationalbank zürichi intézetnél vezetett „Warenkonto Hl” elnevezésű számlájára, az 1940. évi január hő 1-től 1940. évi június hó 30-ig bezárólag befolyó svájci frank ellenértéke pedig nevezett intézetnél vezetett „Warenkonto IV” elnevezésű szám­lájára fizetendő be. 1. A visszacsatolt Kárpátalja és Svájc területén lakó vagy ott telephellyel bíró személyek és cégek között 1939. évi már­cius hó 16-a előtt áruszállításból keletke­zett és időközben még ki nem egyenlített tartozásokat és követeléseket áz alábbi 2. pont rendelkezéseinek figyelembevétele mellett a 295. számú körlevél rendelkezései szerint kell elszámolni. 2. Amennyiben a fenti 1. pontban emlí­tett tartozások és követelések csehszlovák koronára szólnak, a kárpátaljai adóssal, illetőleg hitelezővel szemben a cseh-szlovák koronaösszegnek 100 korona. = 14.28 pengő árfolyam alapján számított pengö- ellenértéke kerül elszámolásra. A cseh-szlovák koronában fennálló tar­tozás vagy követelés fejében a svájci, ille­tőleg a magyar hitelező javára a magyar­svájci fizetési egyezmény keretében annyi svájci frank kerül átutalásra, amennyi a szabad (auslandsfrei) cseh-szlovák korona kifizetés Zürichben jegyzett napi pénz-, illetőleg áruárfolyamának megfelel. Tekintettel arra, hogy . az ilymódon ki­számított és átutalásra kerülő svájci frank összegek kiszámított pengőellenértéke el­tér az említett hivatalos átváltási árfo­lyamtól (K 100 = P 14.28), a Magyar Nemzeti Bank mindazokban az esetekben, amikor a visszacsatolt Kárpátalja terüle­tén lakó vagy ott telephellyel bíró adós által lefizetett pengőösszeg, amely a fen­tiek értelmében 100 cseh-szlovák koronán­ként mindenkor 14.28 pengő, a Svájc te­rületén lakó vagy ott telephellyel bíró hi­telezőnek járó svájci frank fedezésére nem elégséges, a különbözetet a m. kir. kormány megbízásából ki fogja egyenlí­teni. Az ehhez a kiegyenlítéshez szüksé­ges összegek előteremtésére visszatartat­nak mindazok az összegek, amelyekkel a Svájc területén lakó vagy ott telephellyel bíró adós részéről a visszacsatolt Kárpát­alja terület«! lakó vagy ott telephellyel mint Borsod vármegyéből Alsó- és Felsó- telekes, Mártonyi, Rudabánya és Szalonna községekre, Kassa és Ungvár törvényható­sági jogú városokra, végül a kárpátaljai területre. A miskolci m. kir. bányakapitányság ha­tásköre kiterjed Hajdú, Szabolcs várme­gyékre, Abauj-Toma vármegye szikszói járására, Borsod vármegyére Alsó- és Felsőte’ekes. Mártonyi, Rudabánya és Sza­lonna községek kivételével, továbbá He­ves vármegye egri és tiszafüredi járásaira és Eger megyei városra, valamjnt Zemplén vármegye szerencsi járására, végül Debre­cen és Miskolc törvényhatósági jogú váro­sokra. A pécsi m. kir. bányakapitányság ha­tásköre kiterjed Baranya, Somogy és Tolna vármegyékre, továbbá Pécs törvény- hatósági jogú városra, A salgótarjáni m. kir. bányakapitányság hatásköre kiterjed Nógrád vármegyére a nógrádi járás kivételével^ Bars és Hont k. e. e. vármegyék ipolysági járására, Heves vármegye pétervásári járására, valamint a hatvani járásból Nagybátony és Ma­conka községekre. A rendelet 1939. évi október hó 1-én lép életbe. bíró hitelező javára lefizetett svájci frank összegeknek a magyar-svájci fizetési for­galomban alkalmazott árfolyamokon át­számított pengőellenértéke meghaladja a fentemlített hivatalos átváltási árfolyam alapján adódó pengőösszeget. Ezenfelül a visszacsatolt Kárpátalja területén lakó, vagy ott telephellyel bíró adósok, illető­leg hitelezők terhére a hivatalos átváltási árfolyam után számított 1 százalékos ki­egyenlítési járulék fog elszámoltatni a szokásos átutalási költségeken felül. 3. A svájci frankban történt számlázás esetén minden esetben a számlázott össze­gek, minden egyéb idegen pénznemben történt számlázás esetén pedig a minden­kori zürichi napi devizaárfolyamon átszá­mított svájci frank összegek kerülnek a magyar, illetőleg a svájci hitelező javára átutalásra. Ezekben az esetekben az át­utalt svájci frank összegeket a Magyar Nemzetti Bank a mindenkori hivatalos de­vizaárfolyamon a felár figyelembevétele mellett fogja pengőben elszámolni. Egyéb­ként a 295. és a 328. számú körleveleink rendelkezései változatlanul érvényben ma­radnak. (—) KÁRPÁTALJÁN AZ IPARÜGYI MINISZTER ÁLLAPÍTHATJA MEG A KÖZHASZNÁLATÚ VILLAMOSMÜVEK ÁRSZABÁSÁT. A m. kir. minisztérium ma megjelent 6700/1939. M. E. számú rende­leté értelmében a visszacsatolt kárpát­aljai területeken működő közhasználatú villamosművek árszabását az említett te­rületek villamosenergiaszükségletének el­látására szóló jogosítványok kiadásáig az iparügyi miniszter állapíthatja meg. A ren­delet a Budapesti Közlönyben jelent meg és július 28-án hatályba lépett. (—) Háromszáz vágón barackot vittek Szabadkáról Németországba. Szabadkáról je­lentik: Szabadka környékén az Idén rekord- termés volt sárgabarackból. Mintegy három­száz vagonnal szállítottak Németországba. Mintegy százötven vágón termésből ezúttal először hordó-konzervet készítettek Anglia számára. (—) Állami Intervencióval akadályozzák meg a búza áresését Jugoszláviában. Belgrád- ból jelentik: A gabonakereskedők az új bú­záért rendkívül alacsony árakat Ígérnek. A Prizad az árak zuhanásának megakadályozá­sára megkezdte az új búza felvásárlását. Eddig 12.000 vágón búzát vásárolt az állami szerv újbúzából az ország különböző részein. (—) Katasztert készítenek Romániában a villatulajdonosokról. Bukarestből jelentik: A kormány elrendelte, hogy a nyaralásra alkal­mas villákról katasztert készítsenek. A jövő­ben a villatulajdonosok a kiadott helyiségek­ről kötelesek lesznek ugyanolyan üzleti köny­veket vezetni, mint a szállodások. A német-román mezőgazdasági egyezmény román megítélése Bukarest, július 28. A kormány félhivata­los lapja, a Romania pénteken vezércikk­ben foglalkozik a július 20-án aláirt német­román mezőgazdasági egyezménnyel. A cikk­író hangsúlyozza, hogy a román mezőgazda­sági termelés fokozása következtében új le­hetőségek nyílnak. Románia ipari és export­lehetőségei számára. Az új egyezmény mind­két állam érdekeit egyenlő mértékben veszi tekintetbe, mert ha egyrészről Románia szá­mára az egyezmény végrehajtása lehetővé teszi majd új termékek előállítását és a je­lenlegi mezőgazdasági termelés minőségének javítását, úgy a német vevő érdekeit az­által szolgálják majd, hogy elsőrangú minő­ségű árut kap Romániától. A két ország közötti kapcsolatokat az új egyezmény csak kimélyíti. Ez az egyezmény is mutatja — írja a cikkíró, — hogy Románia milyen ko­molynak tekinti a március 23*án aláírt német-román általános gazdasági egyez­ményt. Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: SZILÁRD A gabonatőzsde készárupíacának Irányzata ma szilárd volt. *A búza 5, a rozs 10, a zab 50, a kukorica 50 fillérrel javult. Az árpa 10 fillérrel olcsóbbodott. —• A határidős­piacon szilárd irányzat mellett az októberi rozs 14, az augusztusi kukorica 10, a szep­temberi 13 fillérrel drágult. Rozs: októberre: 14.70— 14.85, zárlat 14.82—14.83. Kukorica: augusztusra: 17.43, zárlat 17.43—17.45; szep­temberre 17.45, zárlat 1T.47—17.49. Záróárfolyamok: Újbúza: tiszavidéki, kis­alföldi 77 kg-os 19.50—19.70, 78 kg-os 19.70 —19.90, 79 kg-os 19.90—20.10, 80; kg-os 20.00— 20.20, felsőtíszaí 77 kg-os 19.40— 19.65, 78 kg-os 19.60-19.85, 79 kg-os 19.80 —20.05, 80 kg-os 19.90—20.15, duna-tiszaközl 77 kg-os 19.40—19.65, 78 kg-os 19.60—19.85, 79 kg-os 19.80—20.05, 80 kg-os 19.90—20.15, fejérmegyei 77 kg-os 19.50—19.70, 78 kg-os 19.70— 19.90, 79 kg-os 19.90—20.10, 80 kg-os 20.00— 20.20, dunántúli 77 kg-os 19.50—19.70, 78 kg-os 19.70—19.90, 79 kg-os 19.90—20.10, 80 kg-os 20.00—20.20. Vjrozs: pestvidéki: 13.80—13.90, más szárm. 13.90—14.10. Vj takarmányárpa: középmínőségü 15.75—16.20, Zab; középmínőségü új 17.70—18.00. Kuko­rica: tiszántúli 17.50—17.60. őrlemények: korpa 12.90—13.00, 8-as liszt 15:00—15.50. Újbúza: 300 mm hajdúi 80-as 20.10, 150 mm fejérmegyei 80-as 20.20 budapesti paritásban. Ujárpa: 450 mm augusztus-szeptember 64-es 15.75 budapesti paritásban. Ujzab: 150 mm augusztus 8. 17.70, 150 mm augusztus 5. 17.85 budapesti paritásban. Kukorica: 300 mm mezőtúri 17.60, 150 mm 17.55 budapesti paritásban. Lóhere: 50 mm fehérbárcás X. 152.50, 15 mm fehérbárcás 145.—, 25 mm fehérbárcás, szeptember-október 150.— Buda­pest. Lucerna: 20 mm szeptember 165.—, 50 mm szeptember-október 160.— állomás. Bíborhere: 20 mm 50.-—, 20 mm. 66.—, 80 mm 64.—•, 30 mm 66.—, 50 mm 60—, 12 mm 55.—, 24 mm 52.—, 50 mm 58.—, 6 mm 59.—, 58 mm 60.—, 41 mm 61,— minta sze­rint állomás, 165 mm 97%-os 69.— állomás, 100 mm 97%-os 69.— Zalaegerszeg. 100 mm 97%-os 69.— Sümeg, 100 mm 97%-os 70.— állomás, 100 mm minta szerint 62.— Zala- lövö, 150 mm 97%-os 69.— Dunántúl, 150 n«m 97%-os 69.50 Szombathely, 140 mm 97%-os 68.— zalai. BUDAPESTI GABONATŐZSDE: ÜZLETTELEN A részvénypiac üzlettelen volt, az előfor­duló jegyzések nagyrésze csak névleges. Az értékek nagyrésze mérsékelt veszteséggel zárt. Kőszén 4, Gschwindt 5, Bauxit 2, Fegy­ver 1.50, Nasicl 1.75, Magyar cukor 1 pen­gővel, Nagybátonyl, Salgó, Urik&nyi, Rima, Tröszt és Gumi pedig kisebb veszteséggel zárt. Schuler 2, Brassói 0.75, Stummer 1 pengővel javult. A szilárdkamatozású érté­kek piaca gyönge Volt. Hivatalos jegyzések és kötések: Nemzeti Bank 159.—, Concordia-malom 2.—, Első Bp. malom 5.25, Hungária-malom 14.—, Bauxit 116.—, Kohó 13.—, Kőszén 252.—, Nagybá­tonyl 35.8, Salgó 22.6, Urlkányl 25.8, Athe­naeum 14.—, Franklin 6.—, Fegyver 21.—, Ganz 10.5, Győri vágón 14.—, Rima 51.—, Schuller 29.—, Ofo 9.—, Nasicl 60.75, Duna- Száva 7.—, Levante 0.25, Nova 11.—, Tröszt 37.5, Allamvasút 7.—, Délcukor 72.—, Ma­gyar cukor 59.5, Georgia 15.—, Stümmer 33.—, Izzó 81.—, Dreher-Haggenmacher 119.—, Gschwindt 730.—, Gyapjúmosó 2.—, Magyar kender 7.5, Pamutipar 22.—, Sze­gedi kender 33.5, Chinoin 9.8, Brassói 25.—, Gumi 30.8, Vasúti forg. 12.5, Telefon 6.5. Államadósság, kötvények záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, 1911. évi főv. 4% 16.—, 1914. évi főv. 4.5% 289.—, 1927. évi főv. 6% 80.5, 1939. évi kincstárj. 100.—, Kér. Bank P. k. ktv. 95. A MAGYAR NEMZETI BANK Árfolyamai Valuták: Angol font 16—16.20, Belga 57.95 -—58.55, dán korona 71.30—72.10, dinár 6.50 —7.90, USA dollár 340.80—344.80, kanadai dollár 332—337, francia frank 0.—9.20, hol­landi forint 182.60—184.60, cseh-morva pro­tektorátus 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), Szlovákia 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), len­gyel zloty 61.—63.—, leu 2.60—3.45, leva 3—3.60, líra 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka —, norvég korona 80.25—81.15, svájci frank 76.95—77.85, svéd korona 82.30—83.20. Külföldi kifizetések: Amszterdam 183.— 184.60, Athén 3.025—3.055, BelgTád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 58.13— 58.57, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50 —72.10, London 16.005—16.155, Madrid —, MUánó 17.66—17.8864, Newyork 342.20— 344.80, Oszló 80.45—81.15, Párizs 9.05—9.15, Prága 11.79—1193, Szófia 4.11—4.15, Stock­holm 82.50—83.20, Varsó 64.25—64.75, Zü­rich 77.15—77.85, Isztanbul 268—271. zürichi árfolyamok Zürich, július 28. (Záróárfolyamok): Párizs 11.74 egynyolcad, London 20.74%, Newyork 443.12, Brüsszel 75.30, Milánó 23.30, Amszter­dam 235.87%, Berlin 177.85, Stockholm 106.90, Oszló 104.27%, Kopenhága 92.62%, Szófia 5.40, Varsó 83.50, Prága 15.12%, Belgrád 10, Athén 3.90, Isztanbul 3.60, Bukarest 3.25, Helsinki 9.15, Buenos Ayres 102.75, Yokohama 121. A BUDAPESTI VASARCSARNOK KISKERESKEDELMI ARAI Kielégítő felhozatal, közepes forgalom mel­lett ma a következő árakat (zárójelben a nagykereskedelmi árak) fizették: Marhahús: Rostélyos és felsál 160—240, leveshús (fartő, tarja, szegye) 160—200. Borjúhús: Comb 260 —320, vésés 160—180, pörkölt 180. Juhhús: Hátulja 120—170, eleje 100—160. Sertéshús: Karaj 220—270, tarja, comb 172—204, oldalas 130—164, zsírszalonna 130—148, sertésháj 130 -—140, sertészsír, budapesti 148—164. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40— 500, fácán 1 drb 200—250, fenyvesmadár 1 drb 40—50. Baromfi: filö: tyűk 1 kg (140—- 145), csirke, rántani való 1 kg (170—190), ruca, hízott 1 kg (140—160), lúd, hízott 1 kg (150—160). Vágott: tyúk 1 kg (110—170), csirke, rántanivaló 1 kg (120—260), ruca, hízott 1 kg 150—220 (130—175), lúd, hízott 1 kg 150—220 (130—175). Tojás: Teatojás válogatott drb 8—9, kg 140—150, ládaáru (122—145), kosáráru (128—145), főző- és aprótojás drb 6—8, kg 135—140 (110—13Ó). Halak: Ponty, élő 120—240, szeletelt 90— 150, jegelt 100—160. Tejtermék: Tejföl (90— 100), teavaj, tömbben (290—300), pasztőrö­zött (320—330), sovány tehéntúró (50—56). Zöldségfélék: Vegyes zöldség, zöldjével (5— 12), kalarábé kg (10—16), karfiol, hazai, le­véllel (20—60), vöröshagyma, érett, makói (8—9), fokhagyma (12—16). Káposztafélék: Fejekáposzta (12—18), kelkáposzta (16—20), fejessaláta (3—6). Burgonya: Gülbaba (9.5— 10.5), nyári rózsa (10), Ella (8.5—8.8). zönséges (10—20).-J- LISZT ARAK: A budapesti lisztár jegyző­bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonái?))! készült őrlemények): Búzaliszt: Dara 3-far 37.75,. Ogg 36—36.75, Og 36—36.75, Of 36— 36.75, 2gg 35.25—3550, 2g 35.25—35.50n[2f 35.25—35.50, 4-es 33—33.75, 5-ös 30.50—3T.T5; 6-os 25.50—27.75, 7-es 18.50—19.75; rozsliszt: 0-ás 27.25—28.75, 01-es 24.50—25.75, 1-es 18.75— 20.25, 2-es 17—18.25.-j- MAGPIAC. Káposztarepce új 25—25.25, borsó Viktória sterilizált új 16.50—17.50, zöld (express) sterilizált új 16.50—17.25, blbor- heremag új 60—70, csillagfürt, fehér, lapo3 12.75— 13.25. + SERTÉSVASAR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 314 darab. Vásári állományból angol hússertésfelhajtás 110 da­rab. Az irányzat változatlan. Arak: uradalmi zsírsertés páronként 340 kg-on felül I. 104— 105, kivételesen 106, szedettsertés I. 100—103, kivételesen 104, II. 93—98, III. 84—91, angol sonkasertés I. 98—102, exportzsír márkázott 156 fillér kg-ként. + HUSVASAR. Készlet: borjú 329 (319), kecske % (%), szalonnás sertés 9 (9), süldő 60 (60), sertészslger 49 (49) kg. Zárójelben az eladottak száma. A vásár lanyha volt. Arak: borjú bőrben I. 130—142, II. 120—128, kecske 100, szalonnás sertés 120, süldő llO— 118, sertészsiger 60 fillér kg-ként. + GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGPIACOK. Gyöngyös. Nagykereskedelmi árak: málna (felh. 10 q) 60—65, nyári körte (20 q) 16— 32, kajszinbarack (15 q) 16—20, cefrének való barack (100 q) 13, őszibarack (20 q) 18—20, nyári alma (10 q) 10—IS, ringló (25 q) 16—20, sárgadinnye (50 q) 8—12, Csabagyöngye szőlő (75 q) 24—25, új rózsa- burgonya (50 q) 6—16, salátának való uborka (20 q) 3—6, eltenni való uborka (15 q) 20—22, gerezdes paradicsom (600 q) 14— 16, lukullusz (150 q) 16 fillér kg-ként. A feli hozatal paradicsomból és szőlőből megélén­kült, barackban pedig lanyha volt. Az árak változatlanok maradtak, csupán a szőlő és paradicsom ára esett. A kereslet rendkívül vontatott volt. Vásárlások német és belföldi számlára történtek. Csütörtökön Németor­szágba 11 és Budapestre 1 vágón árut szállí- tottak. Pénteken reggel Budapestre 12 teher- autó és 20 kocsi rakomány árut küldtek. A szőlő és paradicsom egy része eladatlan ma­radt. — Kecskemét. Nagykereskedelmi árak; rózsabarack (felh. 736 q) kiv. 28—30, la 22— 26, Ila 8—15, Illa 4—6, zöldringló 10—12, zilva (112 q), bőnika szilva 4, Washington- szilva 10-—14, vörös szilva 4—6, nyári aszaló szilva 6—8, körte (86 q) la 14—16, Ila 8— 12, alma (317 q) vajalma la 16, Ila 8—10, Illa 4—5, tüköralma la 18—22, Ila 8—10, Illa 3—ú, asztragánalma la 14—16, Ila 10, Illa 5—0, Csabagyöngye szőlő 20—25, zöld­bab 20—22, tölteni való zöldpaprika la 15— 16, Ila 8, hegyespaprika 14—18, zsenge, pa­radicsom 18—20, érett paradicsom 16—18 fillér kg-ként. Tök 8—14 fillér drb-ként. A forgalom barackban igen élénk volt. Csütör­tökön Németországba 38 vágón barackot, 8 vágón almát és 6 vágón zöldpaprikát, Ang­liába 3 vágón barackot, a cseh-protektorá- tusba 1 vágón barackot és Lengyelországba, * 2 vágón szilvát szállítottak. A magyar-svájci fizetési megállapodás feltételei A Kárpátalján cseh koronában fennálló tartozások kiegyenh'té- sénél árfolyamkülönbözetet térít meg a Magyar Nemzeti Jank

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents