Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-29 / 171. szám
2 TEfeUIDEKl -J^ßfeVRHIRME 1939 JÚLIUS 29, SZOMBAT táját, miután a javaslatot Vály Nagy Lajos előadó részletesen ismertette. Hangoztatta, hogy a javaslat célja a vevőnek, a gazdaságilag gyengébb félnek a védelme, a javaslat általánosságban a kisemberek érdekeit szolgálja. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter beterjesztette az állampolgárság megszerzéséről, elvesztéséről szóló 1879: L. t. c. módosításáról szóló törvényjavaslatot, melynek tárgyalására a Ház kimondta a sürgősséget. Zimmer Ferenc nyilas képviselő volt a részletüzlet-javaslat első szónoka. Élesen kikelt a javaslat ellen, azt nem is fogadta el. A részletárusítás növeli a könnyelműséget és az eladósodáshoz vezet. Kifogásolja, hogy a törvényjavaslat csak három árucikkre vonatkozik, ez azt a hiedelmet keltheti, hogy más árucikk terén szabad a vásár. Szerinte a részletüzlet ellenkezik a nemzeti szocialista elvekkel és helyesnek azt tartaná, ha a törvényhozás eltiltaná az árurészletügyletet. Bocsáry-Spur Kálmán, Magyar Élet Pártja képviselő a magánjog szempontjából bírálja a javaslatot, megállapítja, hogy valósággal túlnő a magánjog keretén, és szociális tartalmánál fogva forradalmi lépést jelent. A javaslat követi azokat a szükségességeket, melyek a mai időkben a nemzeti lét nélkülözhetetlen feltételei. örömmel fogadja a javaslatnak azt a részét, amelyet a bizottsági tárgyalás során pótlóan illesztettek be, tudniillik, hogy a kormány rendelettel kiterjesztheti egyéb árukra is a javaslat intézkedéseit. A javaslatot elfogadja. Nyireö Andor nyilas képviselő szerint a kereskedelem, a gyáripar, a társadalom legselejtesebb rétegéből toborozza össze az ügynöki kart és ezek olyan üzletekbe ugratják be a vevőt, amelyekből csak az ügynöknek van haszna. Azt állítja, hogy főispáni, alispáni és főszolgabírói ajánlólevelekkel sózzák rá az árut a vevőkre. A javaslatot hézagosnak és nem jogászi munkának tartja. Nem fogadja el. Mosonyi Kálmán nyilas képviselő szerint nemcsupán a három üzletágra, hanem ki kell terjeszteni a szabályozást egyéb árucikkekre is, például könyvvásárlásra, bútorokra és a kisiparosmunka eszközeire. Kifogásolja azt az alkotmányjogi gyakorlatot, hogy a javaslat csak a kérdéses részét szabályozzák, a többire pedig felhatalmazást adnak a miniszternek. A javaslatot nem fogadja el. Keck Antal nyilaskeresztes képviselő politikai fejtegetésekbe kezd, mire az eh nők többször figyelmezteti, hogy térjen a tárgyra. Szerinte a régi magyar kereskedelem tisztességes volt, s ma sem lenne szükség az árurészlet szabályozására, ha a kereskedelem tisztességes lenne. Felkiáltások a jobboldalon: Ezt az általánosítást sok tisztességes magyar kereskedő nem érdemli meg. Keck Antal ezután arról beszélt, hogy „itt dübörögnek és zakatolnak a magyar nemzet fájdalmas sebei, mi pedig részletüzlettel foglalkozunk.” Szerinte három és fél millió agrárproletár éhezik. A, javaslatot nem fogadja el. Ilovszky János Magyar Élet Párti képviselő megállapítja, hogy a kereskedelmi életben 14—16—18 százalékos javulás mutatkozik. A részletüzlet szabályozásánál figyelembe kell venni, hogy az ország gazdasági berendezése mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem fillérein MEGJELENT az 1939. évi AITl-TIPlStlK!V DÉVÁN ISTVÁN szerkesztésében az összesMapyaroiszégon kapható Személyautók, Motor kerékpárok és Teherautók képes leírásával összes adataival és araival ARA: 2.50 P. Megrendelhető az összeg előzetes beküldése mellett (bélyegben is) Kapható: STADIUM KSnyvkladóvállaiat VI., Rózsa.utca 111. FELVIDÉKI MAGYAR HÍRLAP (Hlrde tAai osziAty > Vili., József-krt. S. PFEIFER FERDINAND könyvkereskedés, iV., Kossuth Lajos-utca S. épül fel és ezeket nem vékonyítani, hanem vastagítani kell. Kijelentette, hogy a a keresztény társadalom kezd öntudatra ébredni, nem úgy, mint a múltban, amikor meg sem nézte, hogy milyen üzletbe nyit be. A Baross Szövetség húsz év óta küzd a keresztény kereskedelem érdekeiért és megállapította, hogy ma már vannak keresztény ügynökök, akik más szellemben kötik az üzleteket, mint a múltban. ReMinthogy több felszólaló nem jelentkezett, az elnök a vitát bezárta és jelentette, hogy Tasnádi Nagy András miniszter kíván szólani. Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter mindenekelőtt utalt arra, hogy az olyan felszólalásra, mint amilyent Keck Antal is tartott, komolyan válaszolni nem lehet. (Taps a kormánypárton.) Keck arról beszélt, hogy az egész ország végelgyengülésben fetreng és hogy három és fél millió agrárproletár éhezik, és aki azt kívánta, hogy egyszer és mindenkorra az összes nemzetgazdasági kérdéseket oldjuk meg. A törvényjavaslat indokolása mindenki előtt ismeretes és ezért nem is szükséges, hogy külön védelmezze a javaslatot. Most csupán arra szorítkozik, hogy megcáfolja az elhangzott ellenvetéseket. A javaslat egyik szempontja az, hogy a rcszictüzlet terén mutatkozó visszaéléseket megszüntesse, a másik pedig, nehogy olyan rendszabályokat alkossunk, aiftclyek lehetetlenné teszik a részletüzleteket, mert hiszen a széles néprétegek érdeke, hogy a részletüzlet megmaradjon. Ezután az egyes szónokoknak válaszolt és teljesíthetetlen követelésnek jelentette ki Zimmer Ferencnek azt a kívánságát, hogy Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a képviselőház 'mai ülésén beterjesztette a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879. évi L. t.-c. kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatnak három alapvető rendelkezése van. Az első ilyen rendelkezés az, hogy megszűnik magyar állampolgársága annak, aki honosítás útján külföldi állam- polgárságot szerzett. Ennek a rendelkezésnek az alapja az a meggondolás, hogy a külföldi állampolgárságnak honosítás útján megszerzése mintegy tudatos tevékenység, — az esetek túlnyomó részében — önmagában bizonyítéka a nemzethez tartozás érzésében beállott lazulásnak, sőt ez érzés teljes hiányának; okszerű tehát, hogy az ilyen személy ne maradhasson meg a magyar állampolgárok közösségében. További alapvető rendelkezése a törvényjavaslatnak, hogy kiküszöböli a kötelező visszahonosítás intézményét és a visszahonosítást minden esetben a szabad mérlegelés körébe utalja. A jelenlegi jogállapot szerint bizonyos jogi feltételek mellett olyan személyt is vissza kell venni az állampolgári kötelékbe, akinél körülményeiből, korábbi magatartásából nyilvánvaló, hogy csak azért kívánja magát visszahonosíttatni, mert körülményeinek változása folytán kedvezőbbnek mutatkozik reá nézve a magyar állampolgári kötelékbe tartozás. Ezt a visszás állapotot van hivatva megszüntetni a kötelező visszahonosítás intézményének - kiküszöbölése, amelynek alapja az a meggondolás, hogy ne válhas- sék magyar állampolgárrá olyan személy, akinek régi hazájával semmi érzelmi közössége nincs, akit talán pusztán a magyar állampolgársághoz fűződő jogi előnyök kihasználásának a gondolata fűz hazánkhoz. Harmadik alapvető rendelkezése a törvényjavaslatnak, hogy bizonyos esetekre megadja a magyar állampolgárságtól megfosztás lehetőségét. Azok a cselekmények, amelyek elkövetése miatt helye lehet az állampolgárságtól megfosztásnak, kivétel nélkül olyan természetűek, hogy elkövetésük, az abban megnyilvánuló magatartás nem egyeztethető össze az állampolgári kötelék erkölcsi követelményeivel, a nemzethez tartozás érzésével. Az ilyen cselekményeket elkövetőkkel szemben nem indokolatlan az államméli, hogy az igazságügyminiszter szükség szerint más cikkekre is kiterjeszti a megszorításokat, viszont ha a túloldalról követelt megszorításokat alkalmazzák, akkor a keresztény részletüzleteket is tönkreteszik. Végül hangoztatta, hogy keresztény kezekbe kell adni az üzleteket és hogy a kereskedelmet át fogják állítani abba az irányba, melyet a nemzeti és keresztény érdekek megkövetelnek. olyan helyzetbe kell juttatni az országot, hogy mindenki minden szükségletét készpénzzel szerezhesse be. A miniszter beszédét tapssal fogadta a jobboldal, majd a részletes vitában elfogadták azt a módosítást, amely a részletügyletekre vonatkozó értékhatárt háromszáz pengőről ötszáz pengőre emeli fel. Vita nélkül fogadta el a Ház Ronkay Ferenc előadása után a 36-os országos bizottság jelentését, majd az elnök javaslatára elhatározták, hogy holnap, szombaton délelőtt tíz órakor legyen a legközelebbi ülés, melynek napirendjére a most letárgyalt javaslat harmadszori olvasását tűzték ki. Elhatározta a Ház, hogy kinyomalja és tágjai között szétosztatja Ivády Béla bejegyzett indítványát, mely szerint küldjön ki a Ház negyventagú bizottságot a házszabályre- vizió ügyében. Ugyancsak a holnapi ülésen a bejegyzett néhány interpellációt is elmondják és erre már tíz óra után sor kerül, mivel a harmadszori olvasás csupán néhány percig tart. Az ülés egy óra után ért véget. polgári közösségből való kitaszítás fegyvere. '' Ezeken az alapvető rendelkezéseken felül a törvényjavaslat még a következő rendelkezéseket tartalmazza: Újra szabályozza az állampolgárság távoliét következtében való elvesztésének a kérdését. Az új szabályozás az 1879 :L. t.-c. szabályaival szemben két irányban jelent változást. Az egyik változás az, hogy míg az 1879 :L. t.-c. 31. §-ának második bekezdése a távoliét kezdő időpontjául azt a napot veszi, amelyen a távollevőnek útlevele lejár, addig a törvényjavaslat ezt az időpontot abban a napban határozza meg, amelyen az eltávozott az ország területét elhagyta. A távoliét kezdő időpontjának ilyen módon való- meghatározása feltétlenül reálisabb, mert hiszen a távoliét a valóságban az országból kiutazás napjával kezdődik; nem is szólva arról a lehetőségről, bogy az útlevél érvényessége több évi időtartamra is terjedhet. A másik irányú változtatás, amelyet a törvényjavaslat az 1879 :L. t.-c. rendelkezéseivel szemben tesz, az, hogy kiküszöböli azt az esetet, hogy valaki egy új útlevél egyszerű kiváltásával megszakíthassa a távoliét folytonosságát és ezzel fenntarthassa magyar állampolgárságát még akkor is, ha az ország területére egyáltalán nem is szándékozik visszatérni. A törvény- javaslat szerint annak, aki hazatéréssel nem szakítja meg távollétét és ennek ellenére fean akarja tartani magyar állam- polgárságát, ezt a szándékát kifejezetten be kell jelentenie a kijelölt hatóságoknál. De hogy a cél eléressék, vagyis, hogy a bejelentés egyszerű ténye ne eredményezhesse az állampolgári kötelék fennmaradását, olyan személynél is, akinél a kötelék fenntartásának a szándéka nem nemzeti érzésből, hanem önös érdekből fakad, a törvényjavaslat az állampolgárság fenntartására irányuló szándék bejelentésének csak akkor ad jogi hatályt, ha az állampolgárság fenntartásához a belügyminiszter kifejezetten vagy hallgatólag hozzájárul. A javaslat átmeneti rendelkezést is tartalmaz azokra a személyekre, akik a távoliét folytonosságát még az 1879 :L. t.-c. rendelkezései szerint szakították meg és így reájuk önhibájukon kivül a törvény hatálybalépésének napjával beállna a távoliét jogvesztő hatálya. A javaslat az ilyen személyeknek megadja a lehetőséget arra, hogy — a törvény hatálybalépésétőL számított egy év alatt — az előbb említett módon fenntarthassák magyar állam- polgárságukat. A Javaslat a Ház közjogi bizottsága előtt A képviselőház közjogi bizottsága július 29-én, szombaton délelőtt tíz órakor ülést tart, amelyen a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879: L. t.-c. kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalják. Az országos honvédelmi bizottság ülése A Magyar Távirati Iroda jelenti: A 36 tagú országos honvédelmi bizottság péntek délelőtt a képviselőház miniszterelnöki tanácskozótermében vitéz leveldl Kozma Miklós titkos tanácsosnak, a bizottság felsőházi elnökének elnöklésével ülést tartott, amelyen letárgyalta a honvédelmi miniszternek a honvédelmi szolgáltatásoknak béke idején való igénybevételével kapcsolatban keletkezett térítési és kártérítési követelések érvényesítéséről szóló rendeletét. A kormány részéről vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter és Antal István igazságügyi államtitkár vett részt az ülésen. Vitéz Simon Elemér előadó ismertetése után Szilágyi Lajos szólalt fel, majd vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter és Antal István igazságügyi államtitkár adott felvilágosításokat. A bizottság a rendeletet egyhangúlag elfogadta. Változások a vasúti menetrendben Újabb kedvező összekötietések Az Allamvasűtak igazgatóságától vett értesülés szerint augusztus 1-től a Budapest Keleti p. u.-ról 7.30-kor induló és ide 23.00- kor érkező munkácsi gyorsvonatokkal Uzsok és->Siankifelé és felől naponta kedvező új összeköttetés létesülj melynek révén Uzsokra 16.56-kor, Siankira pedig 17.01-kor lehet érkezni. Ellenirányban a vonat Siankiról 13.01- kor, Uzsokról pedig 13.07-kor indul. Ezzel egyidejűleg az Ungvár-Fenyvesvölgy között közlekedő és Ungvárról 12.00-kor induló, valamint oda 17.35-kor érkező vonatok megszűnnének. Ugyancsak augusztus 1-től, azonban csak vasár- és ünnepnapokon Debrecenből 4.41- kor indulegy új vonat Csapra, ahová 7.23- kor érkezik. Ellenirányban Ungvárról 23 óra 05 perces Indulással 1.48-kor lehet. Debre- recenbe megérkezni. E vonatok Csapon, Unp- vár, Nagyberezna, TJzsok, Sianki, Munkács, Volóc, Királyháza és Kőrösmező felé és felöl, Debrecenbe pedig Budapest felől és felé kapnak kedvező csatlakozást. II Visszacsatol) Felőliéit KBzséSI Elöljáróságainak figyelmét felhívjuk a m. kir. bel ügy miniszter ár 280/1938. B. M. s*. rendel» téréi beszerzésre ajánlott, Nórák Jent dr. összeállításában megjelent Községi polgári bíráskodás óim fi jogi könyvre. Bég! hiányokat pótló munka a községi bíráskodásra vonatkozó jogszabályokat tárgyalja, egységes szerkezetbe foglalva. A könyv használhatóságának előnyére ( szolgálnak a szakaszokhoz csatolt jegyzetek, melyek az egyes szakaszok összefüggésére matatnak rá és a rendea M- | róságl gyakorlat mellett lamertetik a hatásköri bíróságnak a községi polgári j bíráskodás hatáskörébe utalt kérdésekben követett gyakorlatát is, A mű használhatóságát az abban közölt 24 iratminta. valamint betűsoros mutató is előmozdítják. A könyv terjedelme 178 oldal. ARA 7^— PENGŐ. Megrendelhető az összeg előzetes bekül- désa mellett: STÁDIUM Könyvkiadó, vállalatnál, Budapest, VI, Bózsa-n. 111. Az igazságügy miniszter beszéde Az álle mpolgárságf törvényjavaslat
