Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-28 / 170. szám

6 TEEOTBSftl J^öfakR'HXEIJ&ß 1939 JÚLIUS 28, PÉNTEK Angliában, Hollandiában, Svájcban, Bel­giumban, Spanyolországban is keresett cikk, sőt a vasúti tarifális kérdések meg­oldásával Olaszország is jelentékeny meny- nyiségeket lesz képes felvenni. Természe­tesen az export irányításánál Kárpátalja speciális érdekein kívül általános köz/az- dasági szempontokat is figyelembe kell venni. A magyar devizagazdálkodás jelen­legi helyzete ugyanis azt követeli, hogy ennek az aranyat érő exportfeleslegnek minél nagyobb hányada kerüljön olyan országokba, amelyek ezért az áruért sza­bad devizával fizetnek. Rövidesen megoldódik a ühílaáfkérdés roló gyár tért vissza (Perecseny, Szolyva, Nagybocskó), melynek retorta-faszén- termelése az ország faszénszükségletének 60 százalékát fedezi. A bogsa-faszénter- melés további jelentős mennyiséggel já­rul hozzá faszénszükségletünk fedezésé­hez. Ez a termelés legintenzívebben Takcsány vidékén folyik, de más terüle­teken is megindult fejlődése. Az emlí­tett három nagy falepárló gyár kb. 15 ezer vágón tűzifát dolgoz fel évente és a faszénén kívül a falepárlás egyéb termé­keivel (metilalkohol, famész, faszesz, acetin stb.) nemcsak az ezekből az áruk­ból eddig import útján fedezett hazai szükségletet fedezi, hanem számottevő kivitelt is bonyolít le. A kisebbségek ellen irányulnak az új román állampolgársági törvény rendelkezései Három hónapon belül Jelentkezhetnek állampolgárságért a kisebbségiek A magyar tűzifagazdálkodást a Kár­pátalja visszatérése ugyancsak átalakí­totta. A trianoni Magyarország jelentős tűzifabehoaztalra szorult, azután az or­szág tűzifából teljesen önellátó lesz. A tűzifakérdés két, egymással egyébként szorosan összefüggő tényezőből: az ár­kérdésből és a szállítási kérdésből tevő­dik össze. A tűzifa árszínvonala nemcsak a Kárpátalja lakosságának jelentékeny részét, hanem az ország többi részének fogyasztóit, valamint a trianoni, sokkal kedvezőtlenebb viszonyok között termelő erdőterületet egyaránt közelről érinti. A probléma messze kiható szociális vo­natkozásaiból következik, hogy a tüzifa- ár és a tűzifa-szállítás kérdései csak az összes tekintetbe jövő körülmények ala­pos mérlegelése után nyerhetnek végső megoldást. A kormány kötelessége volt, hogy a kérdést előbb alaposan tanulmá­nyozza. Ez a munka azonban már befe­jezéshez közeledik és a közeljövőben vár­ható a függő kérdések végleges rende­zése. Celluíozegyárat létesítenek Kárpátalján A cellulózé gyártására alkalmas fa ki- temelése és értékesítése ugyancsak fon­tos része a Kárpátalján megoldandó kér­déseknek. A kormány egy cellulozegyár felállí­tásának gondolatával foglalkozik. Érthető okokból rendkívül fontos annak a meghatározása, hogy ez a gyár hol te­lepüljön, mert hiszen a szállítási viszo­nyok kedvező, vagy kedvezőtlen voltán fordulhat meg az egész gyár rentabili­tása. A gyár legkedvezőbb telephelyének kijelölése viszont a Kárpátalja vízsza­bályozásának rendjétől függ, mivel a legtermészetesebb megoldás az, hogy a gyárat valamelyik völgyzáró gátnál állítsák fel. Míg a gyár felállítható lesz, természete­sen gondoskodás történik a celluloze- gyártásra alkalmas fa más módon való értékesítéséről. ! A Kárpátaljával három nagy falepá­A fflsszocsntol! Felvidék Községi EiöljárésfigalnoH figyelmét felhívjuk a m. klr. belügy miniszter úr 280/1938. B. M. sz. rendele­tével beszerzésre ajánlott, Novák Jené dr. összeállításában megjelent liisiái polgári Mráskodás című jogi könyvre. Bégi hiányokat pótló munka a községi bíráskodásra vonatkozó jogszabályokat tárgyalja, egységes szerkezetbe foglalva A könyv használhatóságának előnyére szolgálnak a szakaszokhoz csatolt jegy zetek, melyek az egyes szakaszok össze függésére mutatnak rá és a rendes bí­rósági gyakorlat mellett Ismertetik a hatásköri bíróságnak a községi polgárt bíráskodás hatáskörébe ntalt kérdések­ben követett gyakorlatát is. A mö hasz nálhatóságát az abban közölt 24 Irat­minta, valamint betüsoros mutató Is elő­mozdítják. A könyv terjedelme 173 oldal. ÁRA 7— PENGŐ. Megrendelhető az összeg előzetes bekül­dése mellett: STÁDIUM Könyvkiadó- vállalatnál, Budapest. VI, Rózsa-n. 111. Megkezdték a Tarachöz- Aknaszlatina közötti vasút építését Külön kell megemlékezni a szállítási kérdésekről. Mert ezek az egész kárpát­aljai erdőgazdaság sorsára kihatással van­nak. A vasúti forgalom elsősorban a tűzi­fa, valamint a faszén és a falepárlási ter­mékek értékesítését érinti. A tűzifa árá­nak és értékesítésének kialakulásában a vasúti szállításnak van döntő jelentősége. A magyar vasúti tarifának Kárpát­alja igényeihez mért módosítása mun­kában van. A tervezett megoldástól a kormány azt várja, hogy egyrészt lehetővé teszi a kár­pátaljai tűzifa számára az ország minden részében való rentábilis értékesítést, más­részt azonban megakadályozza, hogy a tűzifa ára Kárpátalján indokolatlanul fel­emelkedjék és ezzel az ottani fogyasztó, valamint fafeldolgozó-telepek érdekei sé­relmet szenvedjenek. A vasúti szállítás gyorsabbá és olcsóbbá tétele szempontjá­ból nagy jelentősége van annak, hogy a közelmúltban sikerült Romániával a román területen átmenő vasúti forga­lom kérdéseiben megállapodásra jutni. Ez a forgalom a Taracköz—Tőketerebes vonalon a napokban megindult és ezzel elesnek azok a kisegítő megoldások, (te­herautó fuvarozás, lengyel területen át­menő forgalom), amelyeket a szétvágott vasúti vonalak egyes részeinek összekap­csolása céljából ideiglenesen bevezettünk, de amely a szállítást nagyon megdrágí­totta. Hasonló jelentősége lesz az Akna- szjatina és Taracköz között tervezett új vasútvonalnak, amelynek építése már megindult. A műfaértékssitás szempontjából nagy fontossága van még a tiszai tutajozás rendezésének is. Mint ismeretes a román hatóságok eddig nehézségeket gördítettek a tutajozás elé; a jelenleg Szinajában folyó tárgyalások során a kormány rendkívüli súlyt helyez e kérdés végleges rendezésére és a legnagyobb eréllyel sürgeti a szá­munkra legjobb megoldást. Uj olajforrások felkutatása A miniszterelnök legutolsó kárpátaljai útja alkalmával a kőrösmezői olajkutak furásmunkálatait is megtekintette. Jelen­tés tétetett a munkálatok előrehaladásá­ról és tekintettel arra, hogy e kérdések szakmájába vágnak, útbaigazításokkal látta el a fúrási munkálatok vezetőit. Az olajkutak fúrását még a cseh kor­mány indíttatta meg, most részben eze­ket folytatjuk, részben pedig kutatáso­kat végzünk abban az irányban, hogy hol vannak olyan olajtelepek, ahol kútfú­rási munkálatók megindítandók volná­nak. Folyamatban van ezer hold legelő javítása Kárpátalja közgazdaságának jelentős problémája a legelőgazdálkodás. A mi­niszterelnök már első kárpátaljai útján — a katonai kormányzás alatt a szob- ráncai harcok alkalmával — megállapí­totta a legelők elhanyagoltságát. Még jobban feltűnt ez mind neki, mind’ aföld- mívelésügyi miniszternek Máramarosban. A helyszínen megtett intézkedései oda- irányuinak, hogy a legelő javítása hala­déktalanul meginduljon. Még ebben a hónapban megindul a legelőjavítási munkálat a rahóí erdő­igazgatóságnak mintegy ezer hold lege­lőjén. A nyár folyamán aztán e legelőjavítási Í munkálatokat a többi máramarosi, illetve kárpátaljai területekre is fokozatosan ki­terjesztik, Bukarest, július 27. A hivatalos lap csü­törtöki száma új állampolgársági törvényt közöl. Az új rendelkezések értelmében el­veszítik állampolgárságukat mindazok, akik a hónapokkal ezelőtt történt katonai be­hívások során távoztak az ország területé­ről és ilymódón kivonták magukat a katonai szolgá­lat teljesítése alól. A törvény értelmében az állampolgárságot megvonhatják olyanoktól, akik az országot bármilyen indokból, csalárd úton elhagyják. Az illetők hozzátartozói is elveszíthetik az állampolgárságot. Kimondja az új törvény, hogy mindazok,, akik az 1924. évi állampolgársági törvény, értelmében, mint az országhoz csatolt terüle­teken élő kisebbségi népcsoporthoz tartozók: kérhették volna az állampolgárságot és azt nem tették meg, most három hónapon belül jelentkezhetnek az állampolgárságért. Ha ezt nem teszik meg, úgy a jövőben nem nyerhetik el a román állampolgárságot. Az újabb rendelkezések kétségtelenül a Romániában élő kisebbségi nép­csoportok tágjai ellen irányúinak. A zsidókra nem vonatkoznak az újabb ren­delkezések, mert azok már átestek az állam­polgársági revízión. Ungvárott báró Perényi Zsigmond előtt tisztelegnek az amerikai magyarok Látogatás Kassán, Rozsnyón és Krasznahorhán A Verhovay Segélyegyht magyar földön tartózkodó tagjai csütörtökön reggel auto- carokon vidéki körútra indultak Nagy Jó­zsef dr, főtitkár vezetésével. Először Deb­recen városát tekintik meg az amerikai magyarok, majd pénteken ellátogatnak Hortobágyra, ahol Debrecen város vezető­ségének vendégei lesznek é3 ünnepi vacso­rán vesznek részt. Hoftobágyról Szeren­csen keresztül Ungvárra utaznak az ame­rikai magyar csoport tagjai, akik testületileg tisztelegnek Perényi Zsig­mond báró, a Magyarok Világszövet­ségének elnöke előtt. Perényi Zsigmond bárót az amerikai ma­gyarok nevében Kun Bertalan, a Verhovay Segélyegylet egyik igazgatója köszönti és megköszöni a Magyarok Világszövetségé­nek gondoskodását és vendégszeretetét a külföldön élő magyarok megbízásából is. Perényi Zsigmond báró egyébként ünnepi ebéden látja vendégül az amerikai magya­rokat. Szombaton este Kassára látogatnak el vendégeink, akik hétfő délutánig maradnak az ősi vá­ros falai között. Hétfő délután Kraszna- horltára, majd Rozsnyóra látogatnak el aa amerikai vendégek, s Miskolcon keresztül Lillafüredet keresik fel, s végül Egeren keresztül augusztus 1-én érkeznek vissza a magyar fővárosba. Két napi budapesti tartózkodás után az amerikai magyarok csoportja augusztus 3-án a Balaton mellé látogat el. Megtekin­tik a Balaton környéki fürdőhelyeket, 4-éa visszatérnek a csoport tagjai Budapestre, majd szétszélednek, felkeresik vidéki roko­naikat és hozzátartozóikat. A Verhovay Segélyegylet magyar tagjai augusztus 20-án újra összegyűlnek Budapesten és a Magyarok Világszövetségének vezetésével ré.sztvesznek a Szent István-napi ünnepsé­geken, megtekintik a körmenetet, a tűzi­játékot és a Gyöngyösbokréta előadásait, Szabadságharcos sereg aranykincsét keresik egy szatmármegyei tóban Arany és harangok helyett — néhány mázsa hal Nagybánya, július 27, A szatmármegyei Szakállasfalu község lakosai között régóta kiéért a községi tó fenekén levő kincsek le­gendája. A hiedelem szerint 1848-ban a szabadságharc egyik arra vonuló se­rege süllyesztett a tó fenekére aranykin- cseket és harangokat, hogy ne jussanak az ellenség kezére. A kin­csekben való hit annyira erősödött az utóbbi időben, hogy a községtanáes a lakosság nyo­mására kénytelen volt a tó vizét nagy költ­séggel lecsapoltatni. Egyheti munkával ez sikerült is, a kincskeresők azonban csak néhány mázsányi halzsákmányt értek el. A tő medre most már víz nélkül maradt, de a kincskeresési láz még mindig nem szűnt meg. A lakosság egyrésze most azt kívánja, hogy a tó fenekét ássák fel, kutassanak a föld mélyében a kincsek után, A községtanács most már nem akarja a község pénzét újabb kincskereső akcióba ölni s ezért elhatározta, hogy a tó medrét kitisztíttatja és halastavat létesít az eddigi posványos tó helyén, hogy ezzel behozza az eddigi költségeket. Bármikor megkezdhető egyéni utazás •la Ili.- penüiOi Felvilágosítás, jelentkezés, ismertetők: UTAZÁSI IRODÁNKBAN: József-körút 5. Telefon: 1-i—ti—00. és IB U S Z-M A V. Hivatalos Menetjegy­irodákban V. Vigadó-tér 2. ............................. ■■ mJ

Next

/
Thumbnails
Contents