Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-26 / 168. szám
1939 JÚLIUS 26, SZERDA TEwiDEia Jfafifoat,HnuiaE 7 Közérdek Ma: Baktai Egry Farén* képviselő Eit a szót választottam mai ujságköz- leményem címéül, ebben a forrongó világban, amikor minden gondolkodó ember megriadva kutatja a jövendőt és igyekszik belelátni annak mélységeibe. A nemzeti megújhodásnak során a lapokban és értekezleteken felmerülő minden egészséges gondolat és terv a közérdek javáért született. Ezúttal nem célom ezt a gondolatot hosszasabban fejtegetni, de engedtessék meg nekem, hogy egy dologhoz hozzászóljak, amihez, úgy gondolom, értek egy kicsit, mert gyermekségemtől fogva ezzel küszködöm. A Latorca-folyő és az ezzel kapcsolatos tervekről van szó. Nagy célokról, szép jövendőről. i Hányszor gondolkodtam felette, amikor mérföldes árvizeken csónakáztam, de a legtöbbször csak úgy kocsin, térdig érő vizekben jártam a határt, hogy muszáj ennek ilyen siralmasnak lenni? Nincs rá mód, hogy segítsünk a természet nagy munkáját hasznossá is tenni? Nem kerülgetem a kérdést. A Latorcafolyó környékén sok-sok ezer holdnak hasznosításáról, öntözéséről van szó. Én a magam kis világában kicsi erőmmel már tettem valamit. Volt öntözési tervem is, árvédelmi munkát is nagyon szépet végeztem. De mit lehetne tenni jó akarattal, egymást megértéssel és nagy erővel! Előttem fekszik a Latorca-folyó asztal- símaságú, tíz- és tízezerholdas öntözéstől megújult virágos képe. Ahogy ott, valahol a hegyek alatt, ahol a föld emelkedése az egyenes síkba lép, az emberi erő, a munka két oldalra tereli az éltet adó nedvességet és egy-egy töltésen, amely egyúttal az árvíz ellen is szolgál, végigvezeti ezt a drága vizet egészen Nagylucskától le, akár Imregig (az alsó részeket nem ismerem nagyon), de mondjuk a szürtei állami útig gyönyörű munkát lehetne csinálni aránylag olcsón, a vízmeder felső magas állását kihasználva. A körülbelül 150 cm. magas töltés, London, július 25. A News Chronicle jelenti Rómából: XII. Pius pápa majdnem egyedül lesz castelgandolfói nyaralójában. Általában úgy tudják, hogy ilyen módon teljes magányban és a legnagyobb titokban fog békítő tervén továbbdolgozni. Mértékadó vatikáni körök tudomása amely a meder vizét a folyó két oldalán vinné végig az öntözendő réteken vagy kertészeteken, megérdemelné, ha arannyal lennének is kibélelve, hogy a víz arra menjen, amerre mi akarjuk. Egy lelkesítő, lélekemelő, kenyeret, jólétet, boldogságot, a magyar népnek erőt, szaporaságot, újabb ezer évet biztosító Ígéretek, biztatások vannak ezekben a nagyra- törő tervekben, amelyeket a kényszerű élniakarás és nagyrészben a hazafias magyar törekvések hoztak létre. Jelen soraim célja a lelkesítés. Az eszme szép, a jövő sokat ígérő, gondolkodjon felette, akinek jól esik és akinek ez kötelessége. szerint a Szent atya enciklikát szöveges meg, amelyet augusztus 15-én, vagy szeptember 8-án ad ki. Az enciklika a világhoz intézett békeszózatot fog tartalmazni és ismertetni fogja ama politika főbb vonalait, amelyeket a pápa uralkodása alatt követni szándékozik. B»K8E) XII. Pius pápa Castelgandolloban békeszózaton dolgozik Augusztus 15-én vagy szeptember 8 án jelenik meg az enciklika P Csettler J-: Az emberi gazdálkodás története......................................kve 7.20 v. Fekelekuty B. dr.: űj magyar korszak előtt 6.— kve 7.50 Hitler A.: Harcom .................................4.60 Horváth J.: Felelősség a világháborúért és a békeszerződésért .... 6.—- V. Imrédy B.: Múlt és jövő határán. Beszédek a magyar élet nagy kérdéseiről ................................ ..... , , , 2.— Kecsö I.: Nyersanyagéhség .... 6.— Lovass J.: N. S. Germánia! 7.60, kve 10,-— Nagyobb ország — boldogabb magyar! 1935—1939 .................................—.50 Németh A.: Metternich vagy a diplomácia magas iskolája 5.60 . kve 6.80 Rezessy Z.: A harmadik birodalom politikai és társadalmi rajza . . . 3.— Cs. Szabó L.: Magyar néző . . kve 4.80 Tusnádi Nagy A.: Az ezeréves magyar alkotmány.................................—.80 Teleki P. gróf: Beszédek. 1939 . . . 2.— Feres p.; Szocializmus, nacionalizmus kve 5.60 Villani L. br.; Machiavelli és a nemzeti politika................................................2.50 Wesselényi M. br.; Osztály és osztályharc ............................................5.— Zathureczky: Erdély, amióta máskép hívják............................................kve 2.50 Zischka A.: Harc a fehér aranyért. Ha a „fehér arany” tízezer éves történelmét végig kísérjük, betekintést nyerünk a modern Lancashire, SzGvjet-Oroszország, India és Japán életébe, a gazdasági és politikai élet kulisszái mögé ........................................—.90 portó—.20 Megrendeléseket utánvéttel, vagy az ősz- szeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvételes küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet. PFEIFER FERDINAND könyvkereskedés Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 5. Telefon: 18—57—30, 18—74—00. Bajban van a newyorki Anyagilag rosszul sikerült a kiállítás, kevés a látogató, elbocsátottak 1200 alkalmazottat, leszállítják a belépődíjat Newyork, július 25. A hónapok óta tartó newyorki világkiállítás súlyos nehézségekkel küzd és anyagilag nagyon rosszul sikerült. A látogatók száma mesz- sze a várakozás alatt maradt és a nyári hónapokban sem gyarapodott. A kiállítás vezetősége ennek következtében kénytelen volt takarékossági rendszabályokhoz nyúlni. Az első ilyen takarékossági intézkedés az volt, hogy a kiállítás alkalmazottai közül ezerkétszázat elbocsátottak. Az elbocsátott alkalmazottak között van 250 vezető is, akik a látogatókat kalauzolták és díszes egyenruhájuk volt. Ez a 250 vezető elbocsátásának hírére díszes egyenruhájában beleugrott a kiállítás hatalmas vízmedencéjébe, amit a Nemzetek tava-nak neveztek. A kiállítás vezetősége most azt mérlegeli, hogy a belépődíjakat 33 százalékkal csökkenti, hogy nagyobb látogatóforgalmat érjen el. Eddig esak feleannyi látogató fordult meg a kiállításon, mint amennyire szükség lett volna, hogy a kiállítás óriási költségei megtérüljenek. „Nem irigyeljük az angol-francia vezérkart azért a megoldhatatlan feladatért, amely elé politikusaik állítják" r Frrtalrac tiMt a námat harlarő Berlin, július 25. Jóst alezredes érdekes összehasonlítást tesz a német haderő „Die Wehrmacht“ című szaklapjában az 1914-beli és a mai német hadsereg között. A német katonai szakíró főleg a katonai nevelés és kiképzés összehasonlításával foglalkozik és rámutat arra, hogy a mai német hadsereg kiképzésénél kevesebb figyelmet fordítanak a merev drill-szeríi fegyelemre, annál fontosabbnak tartják azonban a harcszerűséget. — A lazább harci alakulatok — állapítja meg Jóst alezredes — arra késztetik a modern hadvezetést, hogy az egyes harcos önállóságát és öntevékenységét fokozza. A hadsereg kiképzése és nevelése annyira jó, vagy annyira rossz, amilyenek a kiképzést vezető tisztek és altisztek- A mai német tisztikar átlag fiatalabb, mint a világháborús német tisztikar, vagy más államok tisztjei. A németi hadsereg mar 1914-ben is magasabb színvonalú volt, mint az akkori ellenséges haderők és reméljük, hogy ez a különbség ma is fennáll. Németország határvédelme azonban sokkal erősebb ma, mint 1914-ben. Minden német katona, aki a nyugati erődvonalban teljesített szolgálatot, meg van győződve arról, hogy azon a vonalon ellenség nem hatolhat át. Nem irigyeljük az angol-francia vezérkart azért a megoldhatatlan feladatért, amely elé politikusaik állítják. A német katonai szakíró ezután kifejtette, hogy a hadsereg számereje is döntő tényező a győzelem kivívása szempontjából és megállapítja, hogy ma is túlerőt hozhat össze az ellenséges bekerítő politika Németország ellen, mint 1914-ben, Németország azonban ettől sem Ijed meg, mert mindent megtett, hogy a múlt hibáit kiküszöbölje s 1938 óta is lényegesen gyarapodott a német hadsereg egy új korosztály kiképzésével és a tartalékosai további szakszerű oktatásának segítségével. Jóst ezredes ezzel a fontos megállapítás-» sál fejezi be összehasonlító tanulmányátí — 1914-ben a háború a hadseregek és hajóhadak harca volt, a jövő háborújában a döntés az egész nép erkölcsi erejétől s a hadvezetés és politikai vezetés összhangjától függ. Ezen a téren a totális államok azonban lemérhetetlen előnyben vannak a demokráciákkal szemben. Ez ellen mitsern segítenek a rendeletek, vezérkari megbeszélések és hadihitelek. Az új világnézet átütő erejét nem lehet utánozni és nem lehet pótolni, A nemzeti szocializmus politikai nevelése, akárcsak a fasizmusé, döntő jelentőségű. békében és háborúban egyaránt. A mai német katonának nem kell többé hátulról jövő tőrdöféstől tartani, A német légierő fölénye Plocher alezredes, a spanyolországi német Condor-légió vezérkari főnöke, rádióelőadás keretében foglalkozott az angol légiflotta franciaországi körrepülésével. A német katonai szakértő, aki a spanyol polgárháborúban gazdag gyakorlati tapasztalatokra tett szert, kijelentette, hogy ezeknek a leszállás nélküli rajrepüléseknek sok hasznuk nincsen és inkább tüntető jellegűek, hogy a francia nép előtt megmutassák az angol légiflotta erejét. Ha Angliának gyarmataira és fekvésére való tekintettel szüksége is lehet ilyen hosszútávú repülőgyakorlatokra, Németországnak ilyenekre egyáltalán nincs szüksége, mert háború esetén csupán saját határait kell védelmeznie. Azt viszont nem kell bizonyítani már, hogy erre minden szükséges intézkedés megtörtént. A német hadvezetőség felelősségtudattal viseltetik a német adófizetők iránt és ezért sem végeztet ilyen költséges propagandarepüléseket. A német légihaderő számos rekordjával már bebizonyította fölényét. Omlik az arany Amerikába Newyork, július 25. Újabb nagymeny« nyiségű arany érkezett Newyorkba. A szállítmány egy része 12,000.000 dollár értékben Angliából, másik része 5,000.000 dollár értékben Guatemalából érkezett. Hatvanhárommillió dollár értékű arany még útban van Newyork felé. Pénteken összeül a honvédelmi országos bizottság A honvédelmi országos bizottság július 28-án, pénteken délelőtt féltiz órakor a képviselőház miniszterelnöki szobájának tanácstermében ülést tart. Tárgy: A m. kir. igazságügyminiszter rendelete a honvédelmi szolgáltatásoknak béke idején való igénybevételével kapcsolatban keletkezett térítési és kártértési követelések érvényesítése tárgyában. Az olasz királyi és a japán császári akadémia üzenetváltása Róma, július 25. A római lapok lelkeshangú cikkekben számolnak be Formichi olasz képviselő tokiói látogatásáról, amelynek során átnyújtotta az olasz királyi akadémia üdvözlőlevelét a japán császári akadémiának. Mielőtt Formichi elutazott Tokióból, a japán császári akadémia elnöke üzenetet adott át neki, amelyben köszönetét és háláját tolmácsolja az olasz akadémiának s az olasz-japán barátságot ünnepli. A japán üzenet annak az óhajtásnak ad kifejezést, legyen minél szorosabb együttműködés az óvilág és a Távolkelet baráti államai között.
