Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-23 / 166. szám
20 TEIsVIDE'KI IRMR 1939 JÚLIUS 23, VASARNAP T MINTÁK ÉS SZÍNEK... Vasárnapi divatlevél ' A hivatalos nyárba érkeztünk, amely *— mint minden évben — az idén is imprimé jegyében indul. Kirakatokban és a hölgyeken egyaránt imprimé virít. Oly régóta tart ez a tarka minták iránti előszeretet, hogy a szezon végeztével évről-évre aggodalmaskodva búcsúzunk el tőlük. Tudjuk, hogy semmisem állandó. Különösen a divatban nem. Aztán annál nagyobb örömmel fogadjuk a cáfolatot... Az imprimé népszerűségének titka a *— mintákban rejlik. Ezek a minták idényről-idényre alakulnak és mindig új színekkel, meglepő változatokkal gazdagodva lepnek meg bennünket. Úgy is mondhatjuk, hogy az imprimé- fantáziáknak egyszerűen — nincsen határa. Tervezőik — ha ötletvadászatról van szó — a legvalószínűtlenebb terepre is elkalandoznak .., Az örök imprimé. .. Legszívesebben a virágok, a madarak és a nyárias növények színes birodalmát keresik fel. De, ha az eredményt nem találják elég meglepőnek és bőségesnek, épp oly biztonsággal fordulnak más, kevésbé megszokott terep felé. Legutóbb például, az impriméter- vezők — általános meglepetésre — földrajzi ismereteink továbbfejlesztését tűzték ki maguk elé. Kezdve azon, hogy a bélyegeket és a térképes mintázatokat sem hanyagolták el, főleg a világvárosok ismertetésére helyeztek súlyt. Voltak olyan imprimé anyagok, melyek Velence, Róma, Páris vág- Newyork jellegzetes épületeit mutatták be tarka összevisszaságban. Az ilyen anyagokból készült ruhák nemcsak csinosak, de szórakoztatóak is voltak, íl6 mert a legfurcsább színezésben a Doge- palotát, a Diadalívet vagy a newyorki kikötő Szabadságszobrát csodálhattuk rajtuk. Nem is beszélve azokról a toalettekről, melyek Tirol és Salzkammer- gut ódon vendégfogadóit, térdnadrágos és bőszoknyás párocskáit mutatták be. Ezt az „oktató“ irányt, ha más csapásokon is, de ma is hűségesen követi a divat. Az idei nyár impriméi között rendületlenül megtaláljuk a földrajzi ismereteink gyarapítását szolgáló mintákat. Azzal a különbséggel, hogy most az idillikus tájképek kerültek sorra. Magas hegyek tövében csodálkozó tehénkék, ibolyalila alapról — sűrű ösz- szevisszaságban — elővirító, sötétkék fákkal szegett sárgafedelű tanyai házak sem tartoznak a ritkaságok közé... Végeredményben, a társasutazások korszakát éljük! Minél furcsábbak az imprimé-motí- vok, annál inkább csodáljuk azt az ügyességet, amellyel a maguk nemében egyszerű és mint ruhaminta bizony igen szokatlan képecskéket vagy ábrákat, nemcsak elfogadható, hanem szép és művészi mintákká változtatták. A rézsútosan vagy csíkokban csoportosított minták rendszerint oly kicsinyek és oly ízlésesen színezettek, hogy azt, hogy tulajdonképpen mit is ábrázolnak, csak egészen közelről lehet kivenni. Sok a jóból is megárt... Természettesen — azért nem minden diszkrét és ízléses, ami „imprimé- minta“ címen forgalomba jön. Akad éppen elég túlzás is. mert a kelmegyárak közt folyó nemes versengésben egyesek megkísérlik a — lehetetlent is lehetségessé tenni. Feltűnőek — de hozzánk szerencsére csak kis számban kerülnek el — azok az imprimék, melyeken keresztcsíkokban sűrűn egymás mellé ragasztott, hatalmas bélyegformák tarkállanak, tengercsillagok nyüzsögnek, hollandi karakterbabák mosolyognak vagy — mint Disney rajzfil- mecskeink — katonás sorokban, jobb sorsra érdemes aranyhalak masírozlak Furcsák és nem igen szépek azok a minták sem, melyeken rikítószínekben olyan ákom-bákomok tarkálanak, mint amilyeneket a buzgó óvódás gyerekek rajzolgatnak... Az élénk szivárványszínekben játszó, széles csíkok is meglehetősen távol esnek attól, amit ízlésesnek mondanak. Ezek mellett a feltűnő újdonságok mellett persze akadnak szép számmal az úgynevezett „örökbecsüek“ is. Az egzotikus tájképektől, óceáni szigetromantikától, tenyérnyi bélyegektől, idomított aranyhal-tömegektől távol — rendületlenül virulnak a virágok és szerén ykednek az angolos minták! Természetesen nem régi kiadásban, de legalább is frissebb színezésben és „időszerű“ csoportosításban... A virágok például, kisebb alakban virulnak és hol impresszionisztikus színezéssel, hol pedig a régi képek virágairól ellesett aprólékos bájjal ismétlődnek Teljesen függetlenül attól, hogy — mi is az alapanyag? Mert az idén az a rendkívüliség is megtörtént, hogy az eddig exklusiv virágokat nemcsak selyemre, hanem vászonra, tüllre és egyszerű mosóanyagra is rányomják... A csík és a petty ... A „milyen formában?“ kérdésre azt válaszolhatjuk, hogy a csíkok formájában egymás mellett futó virágminta vezet. De népszerű az apró, teljesen egybefolyó változat is. Aztán az aszi- metrikus csoportosítás és az elszórt, apróbb motívok is. Legtöbbet azonban olyan ruhákat látni, melyeknél a virág- minta vagy bordűrszerűen ismétlődik, vagy pedig oly sűrű összevisszaságban, hogy az alap — alig látszik ki alóla! Divatos az idén az imprimé és az „egyszínű“ anyagok összedolgozása is. Több olyan modellt láttunk, melyen az impriméből kivágott minták — rátét formájában szerepeltek. E célra természetesen a nagyobb és ritkásabb mintájú virágos impriméket használják fel. A nyári idény egyik legsikerültebb nyári estélyiruhája Í3 ilyen rátétes díszítéssel készült. A szoros derekú és igen bő aljú modell, erős liláskék zsorzsettből készült. A szoknyát elszórtan nagy — imprimékelméből kivágott — virág-aplikáció díszítette. A „maradandó“, angolos minták közül az idén elsősorban a pettyesek, majd a csíkosak divatosak. A kockás — tekintettel arra, hogy a tavasszal annyira elől szerepelt — a nyári anyagok között gyérebben látható. De azért, akinek kockás nyári kosztümje vagy ruhája van — még nem számít «maradinak**«“ A pálma azonban a pettyé. Kezdve a pici, gombostűfej nagyságúakon, egészen az ötpengőshöz hasonlókig — minden nagyság engedélyezett. A Belváros egyik divatüzlete a pettyes lehetőségekből egész kirakatot állított össze. A „kezdetet“ egy rózsaszín alapon kék pettyes shantung érzékeltette. Egészen úgy nézett ki, mintha a szaloncukor színű kelmét tömérdek mákszemmel hintették volna tele. A „vég“ viszont, egy sárga alapon sötétkék ringlónyi pettyekkel mintázott mongol volt. Persze, nemcsak szimetrikusan szétszórt pettyek vannak, hanem mulatságos mintákba csoportosítottak. Érdekesek például azok a mutatós imprimék, melyeknél a pettyek előbb ritkán szétszórt, majd egyre sűrűsödő csíkokba tömörítve szerepelnek. Igen bájos berakott szoknyás modelleket láttunk belőle. Mégpedig olyan megoldásban, hogy a felsőrészen a „pettycsíkok“ keresztbe vagy rézsútosan jöttek, alul pedig hosszában folytatódtak. Virágbáborult táncruhák A csík is népszerű! Határozott kétféle színben tartott minták, a szélesebb és több színből álló megoldások, az elmosódott szélűek, melyek úgy lépnek elő az anyag alapszínétől, mint az itatóspapírról a beitatott vonalak. A hullámos csíkok és a „recés“ szélű stráfok — mind, mind népszerűek. A szalonok igen eredeti modelleket készítenek belőlük. Főleg síma, angolos változatban. Ez a két jelző azonban, csak a ruhák vonalvezetésére vonatkozik. Minden látszólagos egyszerűsége mellett, a csíkos ruha elkészítése ízlést és szakavatottságot igényel. Elsősorban azért, mert a csíkok ötletes kombinálása — nem „egyszerű“ feladat! Uralkodó szerepet játszik az imprimé nemcsak a nappali, de az estélyi viseletben is. A nyári estélyi ruhák — csekély kivétellel — mind mintás anyagból vannak. Ki mit szeret alapon — tág lehetőség nyílik arra, hogy egyéniséghez mérten választhasson mindenki. A nappali divatban népszerű minták vezetnek — este is! Az eltérés csupán annyi, hogy amit nappal hordunk — még „eredeti“ franciában is — legfeljebb közepes nagyságot ér el. Este viszont, a nagyobb minták — például a három-négy ujjnyi széles csíkok, ökölnyi pettyek, életnagyságnál nagyobb virágok, bokrétának beillő csokrok, ráfreccsentett tintapocához hasonló ^babofc“ -— vezetnek, A túlméretezettség persze itt sem ajánlatos! Dej — azért megbocsájtható. Estélyiruhá-*- nál sok minden — köztük ez is —sza- bad! * —i i Divatképünk bal szélső ábrája nagy;, virágokkal aplikált, ciklámenszínű ru+- hát visel. Húzás díszíti a második, bá-» jós „Anna-bál“ modellt. A harmadik;' ruha plisszé-fodros. A negyedik feketer alapon nagyvirágos kelméből szép. Itűe) -lát9 pont ndrlu snral snrdlu Radványi Magda HŐSI NAPTÁR Másodszor is - aranyérem 1917 július 23. A keletgaliciai Zlocsovnál végrehajtott döntő áttörésünket követő győzelmes előnyomulásunk közben, mely Keletgalicia .teljes és végleges felszabadításával végződött, Sas Sándor volt zombori 23. gyalogezredben tartalékos tiszthelyettes öntevékeny és Igen eredményes harcbaavatkozásával tüntette ki magát. A helyzet ugyanis az volt, hogy az ezred elöosztaga Trembola környékén, teljesen várat-« lanul előretörő orosz csapatok bekerítő mozdulatai folytán a legsúlyosabb válságba került, amire Sas tiszthelyettes fleismervén az} előosztag rendkívül súlyos helyzetét és á gyors megsegítés elkerülhetetlen szükségességét, az elöhadhoz beosztott géppuskás szakaszával, a saját kezdeményezéséből elöre- sietett és <% elöhad többi részeit jóval megelőzve, pusztító tűz alá vette az elöosztagot szorongató oroszokat. Mivel pedig az utóbbiakat Sas tiszthelyettes géppuskáinak váratlan és hatásos tüze igen meglepte, széjjelugrottak, majd súlyok veszteségek mellett megfutamodtak. Harc közben azonban Sas tiszthelyettes, sajnos, igen súlyosan — 29 havi arcvonalszolgálata alatt immár harmadszor — sebesült meg, ámde ennek dacára mindaddig, amíg hátra nem szállították, rendületlenül tovább serkentette katonáit. Mivel pedig Sas tiszthelyettes igen eredményes beavatkozása az előosztag kiszabadítása szempontjából kimagasló jelentőségű volt, egyébként pedig korábbi alkalmakkor tanúsított kimagasló bátcl; és vitéz magatartásáért az arany, kétszer a nagyezüst és egyszer a kisezüst vitézségi érmekkel már kitüntették, az ezen a napon véghezvitt kimagasló fegyvertényét az arany vités*égi érem immár másodszori adományozásával jutalmazták elöljárói, annál is inkább, mivel a hónap elején a Zboruv környéki védelmi harcaink alatt is fényesen kitüntette magát. P Babits M.: Keresztül-kasul az életemen kve 6.40 Berend M.-né: Akik kihullottak Isten tenyeréből 4.50 ..............................kve 5.90 Dénes G.: C3ipkekeztyü .... kve 4.20 Endrődi B.: A boldogtalan ember, kartonba ....................................................kve 2.90 Guides y Tegnap és régmúlt. Elbeszélések, rajzok.................................3.40 Harsányi Zs.; Grófkisasszony. Vígjáték 7 képben............................................2.— Hegedűs S., ifj.: Egy daxli naplója . 2.— Jacob II. E.: A régi Bécs. Johann Strauss regényes élete .... kve 6.80 Kállay M.: Báthory István. Történeti regény ...............................................kve 9.50 Kerekesházy J.: Lipsz, 2.80. . . kve 4.— Kodolányi J.: József, az ács . . kve 5.40 Maróthy J.: Felvidéki falevelek . . 2.80 Maurier D.: A Manderley-ház asszonya, 5.50..........................................kve 7.50 Móricz Zs.: Életem regénye . . kve 5.40 Norris K.: Szegény lány Is férjhez mehet, 3.— ....................................kve 4.20 Nyirő J.: Mádéfalvi veszedelem . kve 5.60 Passuth L.: Esőisten siratja Mexikót kve 5.40 Szabó P.: Szakadék, 5.60 . . . kve 6.60 Szentimrcí J.: Ferenc tekintetes úr. Kölcsey Ferenc életregénye . . kve 5.40 Szitnyai Z.: A bocs ..... kve 3.60 Zboray E.: Trópusi nap alatt. Egy kivándorló élete Jáva szigetén, 3.60 kve 4.80 Zilahy L.: A földönfutó város . kve 5.40 Megrendeléseket utánvéttel, vagy az ösz- szcg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldéBt kíván, 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvételes küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet. PFEIFEB FERDINAND könyvkereskedés Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 5. Telefon: 18—57—30, 18—74—00.
