Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-23 / 166. szám

1959 JÜLIUS 23, VASARNAP

TEWJiDEto

15

érdekek fűződnek

a kárpátaljai erdőgazdálkodás és faértékesítés kérdéseinek megoldásához

Budapest, július 22. — A Felvidék és

Kárpátalja fakitermelését és faértékesítését a nehezen kialakuld közlekedési viszonyok akadályozzák és azok a kárpát- alja; fűrészek és egyéb faüzemek legnagyobb részének munkáját'megakadályozták. A helyzet komolysága a maga valóságában a Kassai Kereskedelmi és Iparkamara által a többi érdekképviseletek bevonásával megtartott értekezletén tűnt ki. amikor dr. Hipo$s Aladár főtitkár, Hajovics Péter országgyűlési képviselő, valamint sok felvidéki fatermelö és fakareskedő beszámolt azokról a fa-termelésben és fáértékesítésben beállott savatokról. amelyek a kárpátaljai és felvidéki munkanélküliséget okozzák és a felhalmozott eladhatatlan fatömegek minőségét és felhasználhatóságát’veszélyeztetik. Ezek á tények és azoknak súlyos gazdasági következményei a- Kassai Kereskedelmi és Iparkamarát arra késztették, ,-hogy mindezeket,, a problémákat összegyűjtse és a ..kormány elé terjessze. Ebből a felterjesztésből vesszük a következő adatokat/

A Ruszinföld felét erdőség borítja és

e vidék lakossága csak az erdők, okszerű

kihasználása mellett találhat megélhetést.

Ezért politikai, gazdasági és szociáls Szem-. pontjától egyformán -•

országos érdekek fűződnek a kérdés- komplexum helyes megoldásához.

Kárpátaljának —. a régi cseh-szlovák beosztás szerint számítva — 1Z.6.17 tor területéből 625.903 hektár volt erdőterület, úgyhogy minden lakossára Ö.84 ha erdő jutott. Tényleg bs volt erdősítve 551.075 ha, az erdőterület pedig Kárpátalja- egész területének 48.5%-át teszi ki. Ebből az erdőterületből 325.580. ha (az erdőterület 50.8%-a) bükk, 141.497,ha '(25.4%) lucfenyő, 44.009 ha (7.9%) tölgy, 20.612 ha (3.7%) jegenyefenyö. és .23.397 ha 1(4-2.%) egyéb fanemekböl állott.

iÄjOßSÄ

oszlott meg; áffámi gkezéíé.stíén *Vaú *308 535 ha államilag '.kezelt ''95.878' há

|(15:3_%) 'és magántulajdon 221.492 ha (35.4%).

A kitermelhető mennyiség nagysága égy, az lót!), évben megjelent becsién, szerint !,S0.0()0 m’i lucfenyő, 69.030 m3 jegenye fenyő, 1Í,9.S1Ö ni* tölgy, 1,111.320 m3 bükk és 79.380 m* egyéb fanem. n ■ • :

Az erdőgazdasággal foglalkoztatott munkások létszáma a három kárpátaljai erdőigazgatóságnál (Ungvár, Bustyaháza, Rahó) 1929—1931 között 88.000 volt.

A fagazdálkodás a Ruténföld gazdasági életének legfontosabb tényezője

és annak kell maradnia a jövőben is, mert a lakosság számára más megélhetési forrás nem is található. Ezt legjobban jellemzik a munkabérköltségek adatai, amelyekre nézve a Kainara ezeket a számításokat közli:

Fenyőfából évente kb. 600.000 m3' kerül döntésre. Ennek a mennyiségnek a fele, kb,

300.000 m-’i kerül az anyaországba a Tisza mentén fekvő fűrészekhez, a megmaradó mennyiségből kb. 150.000 m3-t dolgoznak fel a Kárpátalján fekvő fűrészek. A további mennyiség faragottfa/ bányafa, épületgömbfa, celltilözefa' götftbrudak, szőlőkarók, táviró- oszlópók stb. formájában kerül forgalomba.

Ennél a 600.000 m*-nél Kárpátalján a következő munkabérek számíthatók; 600.000 m3 fa erdei, termelése, vasúthoz, folyóhoz való közelítése- (ms-kint kb. 9 P) P, 5,400.000, 150.000 m3 felfürészelése (m3-kint kb. 4 P) P 600.000, Az ebből kikerülő 90.000 m3 fűrészelt anyag raktározási és .munkaköltségei (m*-klnt 1.50 P) P 135.000. A további 150.000 m3 fenyő- gömbfa, bányafa stb. kezelése és egyéb munkáltatások (m*-kint 3 P) P 450.000. 300.000 m* letutajozása (m-’-kint 6 P) P 1,800.000, összesen 8,385.000 pengő.

Kárpátálján a bükkerdőségekböl évente kb.

3 100.000 m3 bükkfa termelhető ki. Szakszerű termelés ezetén ez a. mennyiség a következőképpen oszlik meg': 1. fürészrönk összesen kb.

250.000 m>, 2. vasúti tálpfa termelésére alkalmas fa kb. 150.000 m3, 3. tűzifa-termelésre alkálnhras fá kb. 700.000 m3. A 150.000 ra' ta!"nfaemélésre alkalmas fából kb. 750.000 db, a TOO.ÓOO mi* tűzifára való fából kb. 840.000 ürrfr. tűzifa kerül ki. A 250.000 bükkfürééz- rönk erdei termelése, utak csúsztatok építése, karbantartása, fűrészhez szállítása <m*-kínt legalább 10 P) 2,500.000 pengő. Egy tálpfa termelése, vasúthoz való szállítás,. beraktározása, és egyéb .munka darabonkint 3.25 P,

2.440.000 pengő. A kb. 42.000 vágón tűzifa az

erdőtől a vasúti, összmunkadil vagónonkint kb, 100 P, 4,200.000 pengő. 250.000 fűrész- rönk- felfürészelése m3-kint 12 P, 3,000.000 pengő. Jfz ebből előállított kb. 115.000 m3 fűrészelt .anyag raktározási munkája m-Vkint kb. 2 P, 230.000 pengő, összesen: 12,370.000 pengő. - , - , . -, •

Kemény haszonfa: -tölgy, jávor, kőris kb. évi 40. ÖW) m3, termelhető. Ennek fele kerülhet fűrészre. Kb. 15.000 m3 tölgyet talpfára dolgoznak fel, a többi 5000 m3 tölgydongára ée egyéb célokra lesz felhasználva. A munkabérek a következők: 20.000 m3 gömbfa erdei termelése, vasúthoz szállítása (m3-ként kb. 15 P) 300.000 P, 20.000 m3 felfürészelése (m3-ként 12 P) 240.000 P, körülbelül 80.000 drb talpfa erdei kitermelése, szállítása (darabonként kb. 3 P) 240.000 P, 5000 m3 különféle fa erdei kitermelése, vasúthoz szálítása (m3-ként kb. 15 P) 75.000 P, 20.000 m* fürészrönkökböl kikerülő kb. 12.000 m* füréss- áru raktározásával járó munka (á 3 P)

36.000 P, összesen 891.000 pengő.

Fenti adatok figyelembevételével

a kárpátaljai és felvidéki erdőgazdaságból származó munkajövedelem 21,646.000 P, melynek biztosításáról minden körülmények között gondoskodni kell.

Figyelembe véve az erdőigazgatóságoknál foglalkoztatott 88.000-es munkáslétszámot, mely konjunktúra idején a százezret is meghaladta és ha feltesszük, hogy minden munkásra 2 családtag esik, akkor

Kárpátalja 725.000 főnyi lakosságából 42%-nak a megélhetését az erdő biztosította.

Ha viszont a számítást a tulajdonképpeni erdőterületre, az Erdős Kárpátokra vonatkoztatjuk. akkor nyugodtan állítható, hogy

a Ruszinföld lakosságának több mint fele az erdőből él

és létének fenntartása a jövőben attól függ, hogy ez a kereseti forrás számára teljesen biztosítva marad.

A jövedelmek álandó szintje csak abban az

esetben biztoitható, amennyiben sikerül a felvidéki és kárpátaljai fűrészek és egyéb, fát feldolgozó üzemek munkáját zavartalanná tenmi, továbbá a visszacsatolt területeken kitermelt anyagok elhelyezéséről gondoskodni.

A'íóKárpátalján kitérnnflő efényőgömbfával kapcsolatban kívánatosnak tartja a Kamara ‘a kárpátaljai és az anyaországi fűrészek jogos igényeinek megfelelő kielégítését.

A kárpátaljai fűrészek a tiszai fűrészekkel szemben fuvar szempontjából kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek, ezért a MAV-ra hárul a feladat, hogy a kárpátaljai fűrészeknek ezt a hátrányát kedvező vasúti fuvardíjjal ellensúlyozza.

A kiváló minőségű máramarosi lúcfenyő- gömbfa magas celluloze-tartálmának kihasználásával

megfelelő méretű celluloze-gyár létesítése mutatkozik kívánatosnak.

Kétségtelen, hogy a legnehezebb problémák közé tartozik a tölgy- és bükkfafeleslegek elhelyezésének kérdése. A kitermelt bükkfa értékesítésének egyik módja a tűzifa felhasználásának fokozása. Csonka-Magyarország a múltban nagy tüzifabehozatalra szorult.

Ez most megszűnhet és az eddigi hiány teljes egészében hazai termelésből fedezhető.

így tehát a tűzifa értékesítése gondot nem okozhat. Nehezebb probléma a kitermelt bükkfa értékesebb részének, mennyiségben 20—25%-ának az elhelyezése és értékesítése. Ide tartozik a kitermelt bükktalpf a értékesítésének a kérdése. Minthogy a bükktalpfának nyers állapotban való exportálása mindig súlyos nehézséget okoz, fontos kérdés, hogyan lehetne nyers talpfa helyett impregnált talpfát szálítani a vásárló külföldre.

Még nehezebb a fűrészelt bükkfa értékesítésének kérdése. A bükkfürészáru megkívánja, hogy a fűrész elsősorban szegélye- zetlen árut produkáljon, mert a Kárpátalján kitermelt bükkrönknek csak aránylag kisebb része alkalmas szegélyezett áruvá való feldolgozásra. A kárpátaljai fűrészek szegélyezetten áruját elsősorban a cseh-szlovák gyáripar, de nagyobb mennyiségben Németország vásárolta, a szegélyezett árut Anglia és Hollandia. Minthogy a szegélyezett árut minden esetben szívesen megveszik az exkliring országok, ezidöszerint a szegélyezetten áru száméra kell felvevő piacot találnunk, amit eddig Németország és a cseh-morva. gyáripar vett meg. Ha nem történhetik mindkét árufajta értékesítése párhuzamosan, akkor nincs meg a fűrészek számára a gazdaságos termelés lehetősége. Természetesen

nagyon fontos a nemesvalutájú piacok megtartása.

Viszont azonban a tapasztalat szerint a bukk- termelés csak akkor fizetődött ki, ha Németország is vásárolt, mély ország részére az anyag előkészítése egyszerűbb, és gazdaságosabb s amely ennek ellenére magasabb árakat fizetett. Az adott helyzetben tehát a nemes valutájú piacok mellett

reá vagyunk utalva a bükkáru egyéb részének Németországban való elhelyezésére is és ezt a lehetőséget megfelelő intézkedésekkel biztosítani kell.

Gondot kell fordítani a spanyol és olasz

piacra is.

Igen fontos Kárpátalja további iparosításának keresztülvitele.

Rendkívül szükséges lenne egy keresztbe enyvezett lemezt előállító gyár felállítása,

yalamint a feleslegesen és nagy tömegben előállított. bükk- és tölgyfrizek helyett a kisebb méretű faanyagokat feldolgozó házi- és középipar fejlesztése. , .

Végül a bükkfatermeléssel kapcsolatban szükség van a faszéntermelés lehetőségel- , pék jobb kiaknázására,

a faszén használatának fokozására és értékesítésének megkönnyítésére. A faszén értékesíIparfejlesztés a mezőgazdaság érdekében

Budapest, július 22. A Budapesten lezajlott nemzetközi mezőgazdasági ipari kongresszussal kapcsolatban igen érdekes tanulmányt közöl a „Mezőgazdasági Közlöny“ legutolsó száma , 'larfejlesztés a mezőgazdaság érdekében“ címmel Kendi Finály István dr. m. kir. vegyész tollából. Abból az amerikai megáü-r ácból indul ki, hogy egyesíteni kell a mezőgazdaságban, az iparban és a tudományban rejlő hatalmas erőket. Amerikai összeállítás szerint a világ mezőgazdasági termeléséből élelmi célokra szolgál 86 százalék, textilipar céljaira 9 százalék, egyéb iparok részére pedig mini.ssze 5 százalék. Voltaképpen tehát a mezőgazdasági termelésnek egy kis hányada az, amely , az élelmezésen klv'.'d egyéb iparágakat foglalkoztat és ezeknek minél jobb kihasználásával kell foglalkozni. Szerző ezek után magyar vonatkozásokban ismerteti adózókat a lehetőségeket, amelyek a mezőgazdaság és az ipar együttműködésére nézve fennállanak. Villax Ödön dr., a m. kir. Növénynemesítő Intézet vezetője a növénynemesítés időszerű örökléstani kérései címen foglalja össze az örökléstan- hak. azofoit ,,,S, legújabb megállapításait, amiket a gyakorlati növénynemesítő alkalmazhat. Á további ‘ közlemények a 18. nemzetközi mezőgazdasági kongresszus határozatait ismertetik, a fővárosnak a mezőgazdasági termelésre való hatásával és más időszerű és érdekes agrárkérdések- kal foglalkozik. Könyvismertetés és világ- gazdasági Krónika rovat zárja be a Mező- gazdasági Közlöny júliusi számát, melyből mutatványszámot készséggel küld a kiadó- hivatal (Budapest, V-, Szabadság-tér 10).

Tudnivalók a gabonaraktározó iparról

Budapest, július 221 Annakidején megírtuk, hogy a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 41.904/1939. sz. rendeletével szabályozta a gabonaraktározó ipar gyakorlását. A rendelet kimondja, hogy gabonaraktározó ipart csak külön engedély alapján szabad gyakorolni. Az egy-egy törvényhatóság területén kiadható ilyen iparengedélyek számát a törvényhatóságok szabályrendeletileg korlátozhatják. Az engedélyt kérőnek igazolnia kell, hogy a megállapított biztosítékot, mely Budapest kivételével 5000 P, nagy- vagy kisközségben 3000 P a m. kir. postatakarékpénztárnál készpénzben vagy az illetékes adóhivatalnál értékpapírban letétbe helyezte, az ipardíjat befizette, cégét bejegyeztette, gabonaraktározás céljára megfelelő raktárhelyiséggel rendelkezik és felek . fogadására megfelelő üzlethelyisége van és hogy a kérvény benyújtása napját, megelőzően 5 (öt) éven belül csőd vagy kényszeregyezségi eljárás ellene folyamatban nem, volt. Gabonaraktározó ipart nem lehet olyan épületben gyakorolni, amelyben szeszesitalokat árusítanak. Az engedélyes vagy házastársa nem folytathat kocsmaipart vagy szeszesitalkimérést.

A raktárhelyiséget évenként legalább egyszer fertőtleníteni kell. Az engedélyes csak kifogástalan egészségi állapotú gabonát vehet át. Az átvétel tekintetében a rendelet részletes előírásokat tartalmaz. Azok a vállalatok, amelyek már foglalkoznak gabonaberaktározó iparral, kötelesek iparjogosítványukát három hónapon belül az I. fokú iparhatóság által meg- erősíttetni.

tésének kulcsa ott van, hogy a lehető legkisebb vasOti fuvar mellett juthasson el rendeltetési hélyére.

Minthogy Kárpátalja egész termelésének belföldön való értékesítése nem lehetséges.

Kárpátalja gazdasági léte az exportpiacok biztosításától függ.

A piac biztosításának alapja: kontingens-megállapodások a felvevőképes piacokkal, az eddiginél kedvezőbb devizafelárak biztosítása, kedvezményes vasúti tarifák megállapítása a kikötök és az exportpiacok felé.

A Kassai Kereskedelmi és iparkamara e beadványa rendkívül fontos a faérdekeltség szempontjából, mert teljes és hű képet ad mindazokról á döntő jelentőségű kérdésekről, amelyeket a kárpátaljai erdőségek visszaszerzése nemzetgazdaságunkra nézve magával hozott.

A Future bevásárlóinak jelenléte az ország minden piacán megnyugtató biztosíték a gazdaközönség számára

Budapest, július 22. A visszacsatolás óta több ízben ismertettük azt a szerepet, amelyet a Futura a mezőgazdasági termékek értékesítése terén betölt. Természetesen, egy hírlapi cikk keretei nem nyújtanak módot a Futura egész országot behálózó szervezetének és hivatásának ismertetésére. Éppen ezért a Futura jó szolgálatot tett a visszacsatolt Felvidék gazdatársadalmának azáltal, hogy könyvalakban Tájékoztatót bocsátott ki a Futura működéséről és feladatairól. A Tájékoztató bevezetésében vázolja az immár 20 éves Futura keletkezését, majd hosz- szabb fejezetek keretében ismerteti a Futura hivatását és működését, amit mindenkor — az intézet szövetkezeti jellegéből következően — a gazdaérdekeket megvédő és szem előtt tartó altruizmus jellemez. Maga az a körülmény, hogy a Futura bevásárlói az ország minden piacán jelen vannak, megnyugtató biztosítékot jelent a gazdaközönség számára, mert ez jelenti a piac ellenőrzésének — és egyúttal a Futura keresletének hatása alatt — az áralakulásnak leghatásosabb érvényesülését. Mint ismeretes, a „Futura“ a termelőkkel való szoros kapcsolat fenntartása érdekében az egész ország területén a Mezőgazdasági Kamarák körzetében „Futura-Gazdaválasztmány“-okat szervezett, - amelyben minden kategóriájú bir*U3 tókosság képviselve van. A Tájékoztatót/’ részletesen ismerteti a gabonaneműek én-, év tékesítésére, a vetőmagvak termelésére és értékesítésére, a magtermeltetésre, a napraforgómagnak és olajnak értékesítési rendszerére, az olajos magvak termelésére, a gyapjútermés értékesítésére, valamint a burgonya-, hagyma- és fokhagyma termelésére és értékesítésére vonatkozó fontos tudnivalókat, valamint a Felvidéken a „Futura“, illetve a „Nostra“ által az 1939—40. gazdasági évben kezelt gabonaraktárak jegyzékét, végül a Futura felvidéki kirendeltségének és bizományosainak szervezetét. Kívánatos lenne, hogy az értékes tájékoztatót mennél nagyobb számban juttassák el a Felvidék gazdatársadalmához. A Tájékoztatót kiadta és kapható a „Futura“ a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársaságnál. Levélcím: Budapest 4, Postafiók 222.

(—) A magyar-német ipari tárgyaláson résztvevő magyar küldöttség megtekintette a Siemens-várost. Berlinből jelentik: A magyar-német Ipari tárgyalásokon résztvevő magyar küldöttség László Hunor belügyminisztériumi műszaki tanácsos és Stromfeld kormányfőtanácsos, a Magyarországi Vases Gépgyárak Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója vezetésével . megtekintette a Berlinnel összeépült Siemens-várost. A magyar küldöttség tagjai nagy érdeklődéssel Járták végig az óriásüzemeket, és különösen nagy figyelmet fordítottak a Siemens-város szociális berendezéseire.

(—) Egyesül Hollandia bét legnagyobb bankja. Amszterdamból jelentik: Hollandia két legnagyobb pénzintézete, az Amster- damsehe Bank és a Rotterdamsche Bank igazgatótanácsa közösen tartott igazgató- sági ülésén elhatározta a két bank egyesítését.

(—) Elpusztult a nagy' hőségtől egy jugoszláviai sertésszállitmány. Belgrádból jelentik: Csütörtökön Marburgba érkezett egy Németország felé irányított Szabadka környékéről Indított nagyobb sertésszállítmány. Amikor a határon megvizsgálták a szállítmányt, kiderült, hogy 194 sertés útközben a nagy melegtől elpusztult. A hatóságok vizsgálatot indítottak, mert az utóbbi időkben előfordult, hogy az exportőrök nem fordítottak elég gondot a szállított állatok víz- és élelemellátására.

(—) Jugoszláv mezőgazdasági munkások Franciaországban. Belgrádból jelentik: A minisztertanács a szociálpolitikai miniszter előterjesztésére hozzájárult, hogy az idén is nagyobb számban menjenek jugoszláviai me« zőgazdasági munkások Franciaországba,