Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-22 / 165. szám
r 1939 JŰLIUS 22, SZOMBAT TEIsVlDlft! ■A<5fe»Hiraflte 3 NAPRÓL-NA PR A Július SÍ. HeUfa Elkobozták Lajos Iván németellenes könyvét A könyv valótlan adatokat tartalmaz a német hadseregről és sérti az ország külpolitikájának érdekeit úgy írni a magyar katonáról, "hogy az ember még a látszatát is elkerülje a szólamoknak, hogy a gáncsosko- dók és a közönyösek előtt se hangozzék ügy, mint ünnepélyes kürtzengés. Mégis meg kell állni és tollal a kezünkben tisztelegnünk kell azok előtt a hősök előtt, akiket a legmagasabb elhatározás kitüntetéssel díszített fel nagyszerű magatar fásukért és bátor tetteikért, kezünkben a tollal tisztelegnünk kell az egész magyar honvédség előtt, mert — önmagunkat tiszteljük benne. A mi fiainkat, a mi testvéreinket. Hiszen a honvédség nem külön része a nemzetnek s a honvédség szelleme nem egy, a közös szellemtől elhatárolt, önálló és külön lelkiéletet élő valami, mert hiszen amiként a honvéd-, ség minden tagja a mi vérünk, ugyanúgy a honvédség szelleme is a mi szellemünk. Hogy mennyire igaz ez a téttel, azt bizonyítja az a borzalmas idő, amikor a nemzet szellemét megrontották és ez a romlott szellem úgy megbénította katonáink szettemét, hogy kezükből kikerült a fegyver. .A következményeket tudjuk. Átcsapott felettünk, elborított bennünket az iszapos hullámár és csák a nemzet örök géniusza segítségével tudtunk ismét talpraállni megtisztulni, tudtuk újra fényessé és makulátlanná csiszolni ezer év viharát keményen kiálló n'emzeti jellemvonásainkat. És ha most, amikor az érmek arany- és ezüstesője záporozott a honvédség kiváló tagjaira, a Jtatonai kitüntetések fénye reánk, a polgárokra is sugárzik. Az érem másik fele felénk ragyogtatja meg az elismerést azért, hogy ime, mi, nemzeti erkölcseinkben ismét elértük azt a nívót, amely a honvédség lelkiségének alapzatául szolgál. A honvédségünk fejezi ki ugyanis fegyelmével, • tudásával, izzó hazaszeretetével és hősiességével olyan kristályosán az ország szellemét, mint ahogyan egységes, zárt és mélyértelmű fogalmazásban fejezik ki a keresztény egyházak a minden ember leikébe, az Istentől beléültetett vallásos érzést. A nemzeti erkölcsök terén a katonaság az a tabernakulum„ amely őrzi és, egyben védi országfenntartó sajátságainkat. Ezt a tabernakulumot a békeszerződés ugyan úgyszólván teljesen kirabolta, a hadsereget megfosztotta, nemcsak fegyvereitől, hanem attól is, hogy honpolgiri kötelességből szolgálhassa a hazát. Zsoldot fizettetett az országgal; zsoldot, amit a magyar lelkiség nem ismert; mert magyar ember, magyar katona nem pénzért védi a hazáját. Ég és föld, erkölcsi és anyagi körülmények szerencsésen játszottak ugyan közre, hogy a magyar hadsereg újra az lehessen, ami volt, de nem alakulhattak volna, így, ha nem lett volna msg bennünk az akarat és az elszántság, hogy újra elérjük magyar voltunk méltóságát. Ennek a méltóságnak, a nemzet becsületének, a nem&et akaraterejének és hősi elszántságának volt bizonyítéka a kárpátaljai bevonulás, ahol orvgyilkosok és az emberiség elvetemedett salakjai bújtak meg az ezeréves kárpáti fenyők mögé és puskáztak lesből békés szándékú katonaságunkra. Az elvetemedettség, felelőtlenség brávói géppuskával és tankkal is jöttek ellenünk, de a mi honvédeinknek elöremene- telét fel nem tartóztathatták. Miként a világháborúban, úgy most is szemrebbenés nélkül néóett honvédségünk a halál szemébe és áldozta életét, ha kellett mindnyájunk javára, mindnyájunk javáért, az ezeréves szentistváni határért. Az ő vérük festette pirosra újra a Kárpátoknak azokat a bérceit, amelyet a világháborúban öntözve öntöztünk. Nem szólam, nem frázis tehát, ha akkor, amidőn a legmagasabb kormányzói kézirat rendjeleket és érdemrendeket tűzött fel élő hősök mellére és meghalt hősök sírhalmára, hogy gondolatban még egyszer végigéljük hadseregünk első hadi- megmozdulását, amely minden fázisában a földön és a levegőtérlysn egyaránt méltó volt régi hírnevünkhöz. Ez alkalommal annál inkább érzünk büszke örömet, mert a hadsereg és a polgári társadalom immár teljesen eggyéforrott, a honvédség nem külön kaszt. A honvédség mi vagyunk, addig civilben, amíg nincs szükség arra, hogy mi is formaruhát oltsunk. Honvédek és polgárok egyaránt magyarok vagyunk; a szükséghez képest formaruhában, vagy polgári ruhában, de egyformán készek a honvédelemre. Honvédők ....... A Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar királyi kormány a mai napon tudomására jutott adatokból megállapította, hogy Lajos Iván dr. Németország háborús esélyei a német szakirodalom tükrében felirat alatt Pécsett megjelent munkája olyan valótlanságokat tartalmaz, amelyek súlyosan sértik az ország külpolitikai érdekeit. Ez oknál fogva a magyar királyi igaz- ságügyminiszter a pécsi királyi ügyészséget arra utasította, terjesszen indítványt a vizsgálóbíró elé a fenti sajtótermék lefoglalása és a bűnvádi eljárás megindítása iránt. A pécsi királyi törvényszék vizsgáló- bírája a királyi ügyészség indítványának helyt adott s a mai napon a B. 2475/1939. szám alatt hozott határozatával az 1937. évi X .törvénycikk 2. paragrafusába ütköző s az ország külső politikájának érdekét veszélyeztető valótlan hír terjesztése vétségének alapos gyanúja miatt elrendelte a fent említett sajtótermék lefoglalását. A lefoglalás kiterjed a sajtótermék ösz- szes kiadásaira, a postán, a szállítóeszközökön, a könyvkereskedésekben s a magánosoknál található összes példányaira és az előállításra szolgáló lemezekre stb. A lefoglalás foganatosítására az ösz- szes intézkedések megtörténtek s az a sajtótermék megjelenési helyén már befejezést is nyert. Az ország többi részén a lefoglalás folyamatban van. A német Csáky István gróf külügyminiszter nyila A magyar külpolitika változatlanul halad az általa helyesnek vélt úton és megmarad kim próbált barátai melleit az építő békepoliíika irányában Berlin, július 21. A Berliner Börsenzeitung ismerteti Csáky István gróf külügyminiszternek a Magyar Távirati Iroda munkatársának adott nyilatkozatát, amelyben visszautasítja bizonyos köröknek az utóbbi hetekben folytatott mesterkedéseit, amelyekkel németellenes hangulatot igyekeznek Magyarországon elterjeszteni. A lap részletesen ismerteti a külügyminiszter nyilatkozatát és több helyen szószerint idézi. Végül hozzáteszi, hogy a magyar külügyminiszternek ez a nyilatkozata ama körök ellen irányul, amelyek az utóbbi hetekben igyekeztek suttogó propagandával a Németbirodalom ellen fordulni. Ezek a körök, amelyek a baloldali ellenzékből, kapitalistákból és feudális csoportokból állanak, természetesen gazdag pénzügyi eszközökkel rendelkeznek propagandájuk céljára. A reggeli német lapok vastagbetűs címek alatt ismertetik Csáky István gróf külügyminiszternek a magyar-német barátságot megzavarni akaró törekvésekkel kapcsolatban a Magyar Távirati Irodának adott nyilatkozatát. A Völkischer Beobachter „Csáky a magyar-német kapcsolatok bármilyen megzavarása ellen” címmel ismerteti a külügyminiszter nyilatkozatát és hangoztatja, hogy a nyilatkozatot az egész magyar sajtó közölte. A lap majdnem szószerint közli a külügyminiszter szavait. A Deutsche Allgemeinte Zeitung „Csáky a németellenes izgatás ellen” címmel ismerteti a külügyminiszter nyilatkozatát. A cikk többi között a következeket írja: A láthatóan zsidó és legitimista oldalról támasztott németellenes izgatási hullám, amely többi között a hivatalnoki karban osztogatott és a legitimista Lajos Iván pécsi egyetemi docens által írt röpirat- ban is kifejezésre jutott, arra késztette Csáky gróf külügyminisztert, hogy nyilatkozatot adjon, amelyben határozottan elítéli ezeket az említett mesterkedéseket. A lap ezután szószerint közli Csáky gróf külügyminiszter nyilatkozatát. Végül ismerteti a Pester Lloydnak ezzel kapcsolatos cikkét és kiemeli, hogy a magyar félhivatalos lap szerint ebből a nyilatkozatból is kitűnik, hogy a magyar külpolitika változatlanul halad az általa helyesnek vélt úton és megmarad kipróbált barátai mellett az építő békcpolitika irányában. A Berliner Börsenzeitung, amely már csütörtök esti kiadásában ismertette a külügyminiszter nyilatkozatát „Magyar- ország a zsidó izgatok ellen” címmel, a csütörtök esti magyar lapoknak a nyilatkozattal kapcsolatban írt cikkeit ismerteti. A lap szószerint közöl részleteket több lap cikkeiről. aininin'niiiiiiinuimiiniiiHiimiüiiiiüiinmninüiaüinnmiiiininmiininininüiüiiiinünnminmmTTTnTTmnniiiniiinmniTmnnrninns IÁRIWNK SZÍNHÁZRA? ezzel is támogassuk a magyar művészetet és magyar művészeket S Kedvezményes színházjegyek az összes színházakba a ÜPMIMBSSfflflg Budapest. VIIL, Józsei-körút 5. szám ♦ Telefonrendelés: 140-000 A sörös vizekre hajózik Károly román király Bukarest, július 21. Károly román király csütörtökön a későesti órákban elutazott Bukarestből. A király pénteken délelőtt Constanzában a Lucea Farul-hajóra szállt, amelyen a Földközi-tenger keleti vizein, nevezetesen a görög vizeken tíznapos tengeri körutat végez. A királyi jachtot, amely a Dardanellákon keresztül hajózik a görög vizekre, torpedóromboló kíséri. Azt, hogy a király melyik kikötőben száll ki és tárgyal-e görög személyiségekkel, nem tudják. Emelkedik a házasságkötések száma a visszacsatolt területen A Statisztikai Hivatal most tette közzé az ország május havi népmozgalmi adatait. A statisztikai adatgyűjtés a visszacsatolt Kárpátalján még nem indult meg, tehát ezidőszerint csak a bécsi döntés alapján visszakerült területekkel megnagyobbodott Magyarország adatai állnak rendelkezésünkre. A statisztikai adatok szerint az elmúlt hónapban igen kedvezően alakult a halálozások száma. Viszont a születések száma távolról sem kielégítő. Az élveszületettek száma mindössze 16.490 volt, tehát 19.2 ezrelék. Jóval az egykehatár alá csúszott tehát a szám. (Az egykehatár 21 ezrelék.) A természetes szaporodás csak a halálozások csökkenése miatt kedvező. A házasságkötési mozgalom az átmeneti idő miatt a visszacsatolt területeken nagyon meglanyhult. a múlt hónapokban. A májusi házasságkötések arányszáma eléri a trianoni országrész arányszámát, ami arra mutat, hogy a visszacsatolt területeken visszatértek a normális viszonyok. A visszacsatolt területsávon kedvezőbb az élveszületések arányszáma, mint az anyaországban. Amerikában tilos a sztrájk közmunkáknál dolgozó munkásoknak Newyork, július 21. Az állami szükségmunkáknál foglalkoztatott félmillió munkás egynapos sztrájkot natarozou el, hogy tiltakozzék a munkabérek leszállítása és a munkaidő meghosszabbítása ellen. New- yorkban 40.000 sziikségmunkás sztrájkol. A sztrájkolok csütörtök este tiltakozó gyűlést tartottak a Columbus-csarnokban. A gyűlés olyan viharos lefolyású volt, hogy négy század lovasrendörséget kellett kivezényelni a gyűlésről jövő tüntetők szétoszlatására. Murphy igazságügyi államtitkár rende* letet tett közzé, amely kimondja, hogy a közmunkáknál alkalmazott munkások nem léphetnek sztrájkba.
