Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-21 / 164. szám
1939 JÚLIUS 21, PÉNTEK TTEDIDEto ■A\gVmhibmb Az alvó község... Riport Zselizről, amely csendes szóval kér orvoslást sok hójára-gondjára Zseliz, július 20. A Garam jobbparti rónáján fekszik Zseliz. Határában javában folyik az aratás. Már kevés gabona áll lábon. Keresztekben fekszik a termés. Búgnak a cséplőgépek. Amerre a szem ellát, búza, árpa, búza, árpa és kevés kapásnövény. Csak imitt-amott tarkálik kender és mák. Teljesen egyoldalú Garamvölgye gazdálkodása. De nincs idő a gondolkodásra, megérkeztünk Zselízre. Az utcák teljesen kihaltak. Igaz, aratás van, az emberek nagyrésze kint dolgozik a határban. De a kihalt utcákat egyedül ezzel megmagyarázni nem lehet. Zselízre valóban rá lehet mondani: az alvó község. Mi az oka ennek a tespedésnek? Emeljük le róla a fátyolt. Amit a múlt mesél Nézzük a múltat először. Zseliz ősrégi település. 1181-ben már plébániája volt. Temploma 14-ik századbeli. Ősrégi freskói múlt században a templom restarálá- sakor kerültek elő a vakolat alól. A freskót múlt században a templom restauráláleszármazóját, Becsey Vesszős Margitot ábrázolja. Oltára valaha Aquincumban szarkofág volt. Becsey Imre hozatta ide. Zseliz később a Dessewffyek, Eszter- házyak, majd a Breunnerek birtokába került. A történelem viharaiban is sokat szenvedett. A törökök végigpusztították környékét. Kerekudvar-major a törökdú- lás előtt virágzó község volt. A Rákóczi- felkelés idején is fontos szerepet játszott Zseliz. Vak Bottyán hidat épített itt a Garamon keresztül. Erre vonultak át az élelmiszeresszekerek Újvár, Nyitra és Ta- polcsány felé. A Nagyságos Fejedelem is többször megfordult a községben. A kurucok csillagának hanyatlása után Vak Bottyán lebontatta a hidat, de a labancok megint felépítették.. Az Eszterházyak idején Zseliz mint kulturális központ is nevezetes volt. Számos irodalmi és zenei nagyság megfordult itt. Külföldiek is. Eszterházy János leányainak zongoramestere Schubert volt. Zongorája ma is megvan. Schubertnek egy szerelmi epizódja is játszódott le itt. Ez ihlette a zene szerelmes szívű nagymesterét egyik legszebb kompoziciójára, a „Schöne Müllerin“-re. A cseh furfang landó közmunkákkal lehet segíteni. Amikre ugyan lenne bőven munkaalkalom, — utcakövezések, járdák — de a község anyagi ereje egymaga nem bírja el. A Magyar a magyarért már befejezte áldásos működését, de a zselizi csodagyermekrőf, a kis Mokos Sanyiról most sem feledkezik meg. A kisfiú már négyéves korában művésze volt a harmonikának. Most a mozgalom tovább taníttatja zongorázni. A 6 éves fiú 5 hónapi tanulás után „blattról“ játszik mindent. A kulturális fronton nem volt baj Zseliz sportját „elvitte az árvíz.“ A Garam árterületén épült pályát a gyakori kiöntések tönkretették. Kerítését eladták az egylet adósságainak törlesztésére. Most csak a leventék sportolnak Zselízen. Remény van arra, hogy a lelkes zselizi sportemberek életre keltik a valaha messze környéken híres sportklubjukat. Kulturális téren Zseliz mindig vezetett. A zselizi Kaszinó és Szmke nevét mindenki ismerte a Felvidéken. Bojsza József bankigazgató személyében megtalált^ Zseliz azt a vezető egyéniséget, aki a esek rabság idejében munktársai segítségével nemcsak megőrizte, fenntartott a magyar kultúrát, de fejlesztette is. Tőle várjuk, hogy tovább vezeti az elmúlt év zavaros hónapjaiban ellanyhult Szmke-t és ennek kisugárzó munkája létrehozza, vagy új életre kelti e környező falvak Szmke-it is. Alvó község, ez volt az első benyomásom Zselizről, de ez csak külső látszatt. Most épül az, Egyészségügyi Ház. Ezt követi a Községháza. Eddig a polgári iskolának sem volt megfelelő épülete. A tanárok a tíz percek alatt valóságos stafétafutást rendeztek a szétszórt osztályok között. A község most 60.000 pengős költséggel új épületet emel a vándor iskolának. Az a község, amelyik gazdasági pangás idején ennyire képes, oly életerőről tett tanúságot, hogy egészen biztosan a jól megérdemelt támogatással a pillanatnyi visszaesést kiheveri és a gazdasági fejlődés útjára lép. Féja Tibor ahs Meghalt az óceánjárón Szarvas László budapesti ügyvéd [ — Várost csinálunk Zselízből, gazdaggá tesszük lakóit — mondották a csehek. Vizsgáljuk meg, hogy vájjon Zselíz ősmagyar lakóinak érdeke lebegett-e a csehek szeme előtt, midőn járási székhelyt és járásbíróságot adtak a községnek? Bátran mondhatjuk: Nem! Zseliz környékén ott yolt a kb. 15.000 holdas Brewnner-birtok. Az segített volna a zselizi kisgazdákon, zselléreken, béreseken, ha szétosztják közöttük. Ezek nagyobbodó vásárlóképessége fokozatosan és nem egészségtelen gyorsasággal növelte volna a kereskedők és iparosok számát és forgalmát. Azonban a zselizi magyaroknak csak házhely jutott, az is kevés. Az uradalom 90 százalékát lefoglalta az állam és bérbeadta az Oroszkai Cukorgyárnak. A cseh bank kezében levő gyár a vezető állásokat csehekkel töltötte be. Ezek és a cseh részvényesek kövérre híztak a zselizi magyar munkások verejtékkel öntözött, dúsan termő földek hozadékiból. A magyar dolgozott és verejtékezett, a cseh uraskodott és gazdagodott. A járási székhely sem az őslakók érdekében került ide, hanem tisztán nemzetiségi politikából. Elvitték a lévai járás magyar községeit, hogy ezáltal a járás elveszítse magyar jellegét és kisebbségi nyelvi jogait. Ezenfelül az idekerülő cseh és szlovák hivatalnokok segítségével Délgaramvolgyé- ben egy szellemi gócpontot akartak teremteni a vidék elszlovákosítására. Ezért lett Zselíz járási székhely. Ezért kergették Zselízt hatalmas adósságokba. Ezért volt Zselíznek 350%-os pótadója. Mit kíván Zseliz? Elvitathatatlan tény azonban, hogy emiatt számos új kereskedés és iparosműhely nyilt meg Zselízen és ezek forgalma, mivel a község megszűnt járási székhely lenni, katasztrofálisan visszaesett. Ez olyan probléma, amit elhallgatni nem lehet és amin segíteni kell. Beszélgettem Modrovits Jánossal, Zselíz község túrájával. — A község mindent elkövet a járási székhely érdekében — mondotta. — Nem. kérjük vissza mind a 38 hozzánk tartozott községet, csak 24-et. A lévai járásnak még mindig maradna 34. Ha a vármegyei közgyűlés nem teljesíti kérésünket, fellebbezünk a belügyminiszterhez. Súlyos probléma és nehéz igazságot tenni. Léva viszont azzal érvel, hogy elvesztette fél hinterlandját és minek fenntartani egy nemzetiségi okokból, magyarellenes célból létrehozott járást, amelynek községei mindig Lévához tartoztak. Mezőgazdasági szakiskolát ! Mindenesetre a zselizieken segíteni kell. A volt járási hivatal épületében a földmí- yelésügyi minisztérium internátussal kapcsolatos téli gazdasági tanfolyamot _ és nyári főzőiskolát fog felállítani. Az épületben elférne egy újtípusú mezőgazda- sági középiskola is. Tanulóifjúságról kellő propaganda révén lehetne gondoskodni. Seholsem szükséges annyira mezőgazda- sági szakiskola, mint itt. Cikkem elején már említettem, hogy teljes egyoldalú szemtermelés folyik a Garamvölgyében. Ezen csak alaposan átképzett új fiatal gazdaréteg tudna változtatni. Azután ott van Zseliz lakosságának negyede: a nincstelen zsellértömeg. Végre kell hajtani a zselizi földreformot. Földet juttatni a nincsteleneknek. Ezeknek vásárlóképessége így megsokszorosodik és fokozatosan emelni fogja az iparosok és kereskedők megcsappant forgalmát. Annál is sürgősebb a földbirtokreform, mert az aratás után a zsellérek megélhetéséről csak álM. N. B. 1214. sz. e. a. S Melfiosz-kOiönvonat BiaPäiS 1939 juüus 30—augusztus 6. Olaszországba Részvételiéi j: Velence Róma ö í§ Nápoly i ■ ■ C a p r i Jelentkezés és felvilágosítás: MEFIIOSZ TRAVEL UTAZÁSI IRODÁNKBAN Budapest, IX., Ferenc-körút 38. és Budapest, VIII., József-körút 5. Telefon: 18—72—74. Telefon: 14:—44—00. Özvegye nem egyezett bele a tengerésztemetésbe/ hanem hazahozatta a holttestet Szarvas László dr. ügyvédet, aki Amerikából hazatérőben a hajón hirtelenül elhunyt, pénteken temetik el a Kerepesi-úti temetőben. Szarvas László dr. két hónappal ezelőtt utazott ki Amerikába, hogy elhunyt testvéröccsének, az odakint jól ismert dalköltőnek, Szarvas Pálnak, hagyatéki ügyeit rendezze. A családi ügyek elintézése után két hónapot töltött el az Újvilág tanulmányozásával; elsősorban azt a kérdést tanulmányozta, milyen módon lehetne az Amerikába szakadt magyarokat hazavándoroltatni és mikép volna lehetséges az amerikai magyarok által gyűjtött tőkét, tapasztalatokat és gyakorlati szellemet idehaza gyü- mölcsöztetni. Szarvas László dr. hazatérőben a hajón mindjárt az első napon meghalt. özvegye nem egyezett bele a tengerésztemetésbe, hanem hazahozatta holttestét, amelyet a róm. kát. egyház szertartása szerint pénteken helyeznek örök nyugalomra. Szarvas László dr. emléklapos csá- szárvadász-százados volt és frontharcos bajtársai is elkísérik utolsó földi útján. Rendkívüli vasúti kedvezményt kaptak a nyaraló munkások Családjukkal együtt féláron utazhatnak az ország bármely állomására és vissza A közelmúltban adta ki a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter azokat a rendeleteket, amelyek a vasúti személydíjszabás tételeit leszállították, az egyes családok utazási lehetőségeit a gyermekek után fizetett menetdíjak csökkentésével megnövelték, a Balaton partján fekvő és egyéb fürdőhelyek felkeresését olcsó viteldíjak által biztosították, és most újabb, szociális és kulturális jelentőség szempontjából hasonló fontosságú kereskedelem- és közlekedésügyi miniszteri rendelet jelent meg. A miniszter ugyanis elrendelte, hogy az ipari, kereskedelmi és bányászati munkások, valamint ezeknek velük együtt utazó családtagjai, — feleség és tizennégy évnél nem idősebb gyermekek — a családfő fizetéses szabadságának ideje alatt egyízben az ország bármely állomására, majd vissza, 50 százalékos menetdíjkedvezmény igénybevételével utazzanak. Ez a rendelkezés szerves kiegészítő részét alkotja a munkások fizetéses szabadságáról szóló és a multévben megjelent iparügyi miniszteri rendelkezésnek és azt van hivatva biztosítani, hogy a munkás és családja e szabadságidő alatt lakóhelyüknek megszokott környezetéből, ha rövid időre is, eltávozhassanak, és megnyíljék számukra a lehetőség, hogy a szabadság- időt más helyen lakó rokonaik meglátogatására, vagy esetleg munkahelyüktől távoleső helyen üdülésre használhassák fel. Figyelemmel arra a közleményre, hogy a rendelkezés a munkások és családtagjaik óriási számát érinti, gondoskodni kellett természetesen arról is, hogy megfelelő ellenőrzési rendszer bevezetésével az esetleges visszaélések megakadályoztassanak. Ezért minden munkás személyazonossági igazolójegyet kap. Ezt az igazolójegyet azonban — amennyiben munkaadója az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár kötelékébe tartozik — a munkás részére maga a munkaadó állítja ki, ha pedig olyan kisebb munkaadónál van alkalmazva, aki nem tagja a családpénztárnak, úgy az illetékes ipartestülettől kapja meg. Ezenkívül a munkás a maga és családtagjai számára féláru jegy váltására szóló utalványt kap, amelyen szabadságának ideje, tehát az az idő is fel lesz tüntetve, amely alatt a kedvezményt élvezheti. Ezt az utalványt a munkások szintén a fent- említett módon munkaadójuktól, illetőleg az illetékes ipartestülettől szerzik be. A munkaadók és az ipartestületek között a személyazonossági igazolójegyeket, valamint az utalványokat az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár osztja szét. Látható ezekből az intézkedésekből, hogy a miniszter rendelete végrehajtásánál a lehető legnagyobb egyszerűségre és gyorsaságra törekedett. A most vázolt egyéni utazási kedvezmény mellett a miniszter elő kívánja mozdítani a munkásság csoportos utazásait is. Éppen ezért kilátásba helyezte, hogy a kulturális és szociális célú csoportos munkásutazásokra a jövőben nagyobbmérvű —1 a csoportok létszámának megfelelően — 57—75 százalékig terjedő menetdíjkedvezményt fog engedélyezni. Ezeket a kedvezményeket a miniszter az esetről-esetre benyújtandó kérelmek alapján az iparügyi minisztériummal egyetértve fogja elbírálni, sw
