Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-20 / 163. szám
12 •FELVIDÉKI-AuiVARHIRUAE 1939 JÚLIUS 20, CSÜTÖRTÖK FELHŐSZAKADÁS ÉS FORGÓSZÉL PUSZTÍTÁSA BUKARESTBEN ÉS AMERIKÁBAN, KENTUCKY ÁLLAMBAN ■lllllllllllllllilllllillllllllllllllllllllllIM Éles ellentét Roosevelt és az amerikai szenátus között a semlegesség! törvény megváltoztatásának terve miatt Roosevelt és Hull külügyminiszter szerint „Európában a háborús lehetőség kockázata áll fenn" Washington, július 19. Miután Roosevelt elnök és Hull külügyminiszter három óra hosszat tanácskozott több demokrata és köztársasági párti szenátorral, Early, az elnök első titkára, a következő nyilatkozatot olvasta fel az összegyűlt újságírók előtt: — Barkley szenátor (a szenátus kormánypárti szárnyának vezetője) kijelentette, hogy a szenátus tagjainak túlnyomó többsége úgy véli, hogy nem lehet a szenátust a semlegességi törvényjavaslat letárgyalására bírni a folyó ülésszak során. McNary szenátor (a tárgyaláson résztvett egyik köztársaságpárti szenátor) hasonló meggyőződését fejezte ki. Abban mindnyájan egyetértettek, hogy a szenátus többsége hajlandó lesz a jövő ülésszak elején a semlegességi törvényjavaslatról tárgyalni. Early titkár ezután a következő második nyilatkozatot olvasta fel: — Az elnök és a külügyminiszter továbbra is ragaszkodott ahhoz a határozott állásponthoz, hogy ha a szenátus nem jár most el, akkor ezzel a mulasztással gyengíti azt a vezető szerepet, amellyel az Egyesült Államok hatalmas befolyását a nemzetek közötti béke fenntartásának érdekében latba vethetné, ha új válság törne ki Európában a mostani időpont és 19j.O januárja között. Egy újságíró ama kérdésére, vájjon azt jelenti-e ez, hogy nem lesz a semlegességi törvény felülvizsgálását célzó újabb erőfeszítés január előtt, Early határozottrn igennel felelt és hozzátette: — Ez egyszerűen azt jelenti, hogy a szenátorok hosszú vita vagy obstrukció lehetőségével állnának szembe és inkább hazamennének, vállalva azt a kockázatot, hogy újabb európai válság törhet ki, mialatt nem lesz kéznél az Egyesült Államok törvényhozása. Hogy lesz-e válság, ebben a tekintetben, úgy látszik, eltérnek a nézetek — így folytatta Early. — A külügyminiszter és az elnök értesüléseik alapján azt hiszik, hogy fennáll ennek a lehetősége és hogy a semlegességi törvény kitörlése az amerikai törvénykönyvből erősítené az ő helyzetüket, de ez, úgy látszik, törvényhozási lehetetlenség. Ez tehát a jelenlegi helyzet. A Reuter-Iroda washingtoni levelezője úgy értesül, hogy Roosevelt hosszasan és erélyesen védte álláspontját, igyekezett a szenátorokat meggyőzni. Ő is és Hull kül- ügymniszter is határozottan hangsúlyozta, hogy Európában a háborús lehetőség kockázata áll fenn. Washingtoni jólértesült körök azt hiszik, hogy Roosevelt elnök most a nyugati államokban teendő körútja során a nép élé terjeszti ezt az ügyet. A Newyork Times szerint az elnök a tanácskozás alkalmával ünnepélyes hangon figyelmeztette a szenátorokat, kiemelve, hogy az európai helyzet sokkal veszedelmesebb, mint ahogy általában gyanítják. Austin és Magnary köztársasági párti szenátorok közük, hogy Roosevelt elnököt magánkihallgatáson meg akarják győzni arról, hogy az ellenzéknek van igaza, amikor szembeszáll a semlegességi kérdés rendezésére irányuló Blomm-féld| javaslattal, amelyet a kormány támogat. Hadiszáliitás Déiamerikának Washington, július 19. Az amerikai szenátus külügyi bizottsága kedden megszavazta Roosevelt elnök törvényjavaslatát, amely lehetővé teszi, hogy az amerikai gyárak önköltségi áron szállíthassanak hadihajókat és hadianyagot a délamerikai államoknak. A törvényjavaslat felhatalmazza Roosevelt elnököt, hogy engedélyt adjon az állami hadianyag- és hajógyáraknak, hogy hadiszállításokat folytathassanak a délamerikai államoknak. A törvényjavaslat a külügyi bizottságból most a szenátus plénuma elé kerül s előreláthatóan még ezen a héten törvényerőre emelkedik. tégi támaszpont Portoricon Newyork, július 19. San Juan de Puerto Ricoból jelentik a Newyork Timesnek: Edmond Daley tábornok kijelentette, hogy amerikai katonai repülőtámaszpontot állítanak fel Portorico szigetének legészakibb pontján. Az USA angol és francia birtokokat akar vásárolni? Párizs, július 19. Az egyik párizsi hírszolgálati iroda newyorki jelentése szerint Lundlee szenátor azt indítványozta, hogy Amerika vásárolja meg az Antilla-szigeteken és Délamerikában lévő francia és angol birtokokat. Lundlee szerint ezeket a területeket az Egyesült Államoknak járó háborús tartozások részletfizetéseként lehetne beszámítani, vagy pedig a jövőben szállítandó hadi nyersanyagok ellenértékéül szolgálnának. Roosevelt visszatartja Kennedyt Newyork, július 19. A Newyork Times washingtoni levelezőjének értesülése szerint Roosevelt elnök felkérte Kennedyt, az Egyesült Államok londoni nagykövetét, aki vissza akar vonulni a magánéletbe, hogy maradjon egyelőre a helyén. Az elnök igen komolynak tekinti az európai helyzetet és nélkülözhetetlennek tartja Kennedy szolgálatait, aki egyik legelső ta- nácsadója az európai kérdésekben. Törvényjavaslat a kommunista tevékenység ellen Washington, július 19. A szenátus törvényjavaslatot fogadott el, amely büntetést szab ki azokra, akik a hadseregnél és a haditengerészetnél parancsmegtagadásra és esküszegésre •bíztatnak. A javaslatra az adott okot, hogy kommunista bomlasztój tevékenységet fedeztek fel a katonák és tengerészek körében. A demokráciák három kudarca Párizs, július 19. A Paris Midi szerdai vezércikke megállapítja, hogy az amerikai kongresszus pártjainak döntése, amellyel elutasították a semlegességi törvény megváltoztatására irányuló javaslat azonnali megvitatását, a nyugati demokráciák újabb súlyos vereségét jelenti. Rövid idő lefolyása alatt három ilyen súlyos vereséget szenvedtek a demokráciák. Az első vereség a moszkvai tárgyalások kudarca volt, ami tizenöt hétig tartó tárgyalás után most abban nyilvánul meg, hogy Molotov sürgősen meg akarja kezdeni nyári szabadságát; a második kudarc! a demokrata nagyhatalmak veresége Tokióval szemben, a harmadik pedig Roose- velt mostani leszavaztatása. Mind a három kudarcnak igen súlyos kihatásai lesznek a nyugati demokráciák tekintélyére. Három halálos áldozat A kigyulladt japán gőzös többi utasát megmentették Tokió, július 19. Rádiójelentés szerint a Bokuyo Maru nevű japán gőzösön támadt tűzvész következtében egy gépkezelő, egy asszony és az egyik utas hároméves fia életét vesztette. A legénységből és az utasokból életbeü maradt 209 embert, akiket a „Tidewater* gőzös vett fel, nyolc órakor átszállították a Floriedalu japán teherhajóra. Felelős szerkesztő- LÜKÖ GÉZA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RT., BUDAPEST, VIII, RÖKK SZILÁRD-UTCA 4. — FELELŐS: GYŐRT ALADÁR IGAZGATÓ
