Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-20 / 163. szám
TEBWDEto -WAi&ÄRHnUlAB 1939 JŰLIUS 20, CSÜTÖRTÖK 1 Tutyi-mutyi, a vicckirály és társai a bíróság előtt Derűs akták, jelenetek és figurák a törvényházból Ä nagy pörök, magasszínvonalú jogászi viták, komoly akták halmazában sűrűn akadnak mosolyt fakasztó, derűs, vagy sokszor bosszantóan kacagtató esetek. Fanatikus becsületkeresők, makacs pörlekedők, tyúkpörből jogesetet keverő emberekből telik ki a törvényszéki csarnok humora, a tréfa olaja a törvénykezés komoly gépezetéhez. Reggel kilenc óra a járásbíróság egyik tárgyalótermében. A biró asztalán hatalmas aktacsomag csúcsosodik: egynapi tárgyalás anyaga. Az előszobában fejkendős asszonyok, kopottruhás férfiak. Köztük jólöltözött hölgyek és urak. De a ruhájuk különböző is, abban mind egyformák, hogy egytől-egyig izgatottan beszélnek egymásközött a nagy ügyről. A nagy ügyről, amely a többi iratok között, csak egy szürke aktaszám, de az ő számukra, most a legnagyoobb eset a világon. Az altiszt nyitja az ajtót és beszólítja az első feleket. A vicc-olimpiász vége Józsefvárosi kávéház két törzsvendége áll egymással szemben. Asztalos az egyik, kalapos a másik. A kalapos a sértett, a vádlott az asztalos, aki kétszer pofonütötte a kalapost. A sértett így adja elő panaszát: —Vicc-versenyt rendeztünk a kávéházi törzsasztalnál. Díj is volt kitűzve; a győztes egy hónapig játszhatott tartlit, kártyapénz nélkül. A vádlott elnöke volt a zsűrinek, amely előtt a versenyzők sorra előadták pályamunkáikat. Volt, aki anyós- vícbekkel pályázott, mások néger, cigány, pincér, zsidó és vigécviccekkel vonultak fél. Én ' négy állatviccel kísérleteztem. Egyik jobb, mint a másik. Nagyszerű eséllyel indultam és már a kezemben éreztem az ingyen tartli kártyát. Legnagyobb meglepetésemre azonban, mikor előadtam a vicceket, a vádlott elnöki minőségében mosoly helyett fogcsikorgatással fogadta vicceimet és mikor elfogultsággal vádoltam, kétszer pofonvágott. Erkölcsi megbán- tásomon kívül még anyagi kárt is okozott ezzel, mert a pofozást követő hangulatban a zsűri tagjai nem tudták méltányolni vicceimet és másnak ítélték a díjat. Végeredményben tehát két pofont kaptam és ráadásul naponta 60 fillért fizethetek a tartli-kártyáért. Kérem a vádlott szigorú megbüntetését. Az asztalos ügyvédje így replikáz: — Tekintetes Járásbíróság, védencem nem tagadja, hogy az inkriminált cselekményt elkövette. Méltóztassék azonban mérlegelni cselekményének lelki rugóit. Méltóztassék mérlegelni, hogy a négy vicc, ugyanannyi merénylet volt a jóiz- lésű emberek és a magyar nyelv ellen. Ennek bizonyítására ismertetem a szóban forgó vicceket. Ezzel papírlapot vesz elő s mintha hivatalos iratot ismertetne, olvasni kezdi a vicceket: — Első. Mi az elefánt, ha sokat eszik? Felelet: telefánt. Második. Mi az aligátor, amikor még kicsi? Felelet: alig-aligátor. Harmadik. Mi a bálna, mikor éhes? Felelet: zabolna. Negyedik. Mi a fóka, amikor jóllakott? Felelet: pufóka. Az ügyvéd összehajtja a papírlapot s a viccek pergőtüzében megtört bíró felé fordulva, így fejezi be védőbeszédét: — Mind ezekből látható, hogy védencem jogos felháborodásában követte el cselekményét. Tisztelettel kérem felmentését, vagy legalább is méltányos ítéletet. A járásbíróság negyven pengőre ítéli a viccolimpiász zsűrijének gyorsítéletű elnökét. Az ítélet indokolásából nem derül ki, hogy a bíróság enyhítő körülménynek vette-e a négy viccet. A sikerült fénykép A következő per vádlottja fényképész, sértettje egy kereskedő felesége. A vád szerint a fényképész veszekedés közben becsmérlő kifejezéssel illette az asszonyt. A bepanaszolt fotográfus így védekezik: — A hölgy hat levelezőlapot rendelt nálam. Mikor a fényképek elkészültek, nem akarta átvenni. Azt állította, hogy a kép csúnya. Nagysád — mondtam én — ez a kép nagyszerű, tökéletesen hasonlít önre. A hölgy erre skandalumot csapott és kijelentette, hogy nem veszi át a képeket, a felvétel nem elég mutatós és öre- gíti őt. Nagysád — válaszoltam a hölgynek — az én műtermem nem Steinach- intézet. Beismerem, hogy ez a fénykép csúnya, ne is fizesse ki. De vegye tudomásul nagysád, hogy ez a csúf fotográfia, amely kegyedre vigyorog, a kegyed pontos hasonmása. A jövőre pedig azt tanácsolom, hogy ha nem akarja elrontani a jókedvét, ne fényképeztesse le magát. A vádlott most előbbre lép, elővesz a tárcájából egy fényképet és leteszi a bíró asztalára: — Tekintetes járásbíróság, méltóztassék meggyőződni, hogy valóban csunya-e ez a fénykép és ha igen, hansonlít-e a hölgyhöz. A sértett hölgy idegesen feszeng. Az ügyvédje, odahajol hozzá és néhány szót vált vele. A helyszíni szemlére már nem is kerül sor, mert a panaszos ügyvédje feláll és bejelentést tesz: — Tisztelettel bejelentem, hogy hajlandók vagyunk békésen elintézni az ügyet. Ügyfelem hajlandó megszüntetni a port, ha a vádlott bocsánatot kér és a fényképet elhelyezi a kirakatába, az ott látható szép nők galériájában és ezzel kifejezi azt, hogy ügyfelem a szép nők közé számítható. — Hajlandó vagyok erre, — mondja a fényképész, — hiszen ez igazolja, hogy a hölgynek mégis csak tetszik a kép. Szabályszerű bocsánatkérés következik. A kereskedő felesége azután nyomban kifizeti a fényképekért járó összeget, öt darabot a retiküljébe süllyeszt, a hatodik a fényképésznél marad a kirakat számára. Már mennek is kifelé'. Daguerre kései pesti utóda a hatodik fényképpel a kezében megáll egy pillanatra és sóhajtva mondja az ügyvédjének: — Csak arra vagyok kíváncsi, mit szólnak majd ehhez azok a hölgyek, akiknek a fényképei közé teszem ezt is? Filológiai fogaskérdés A teremszolga a következő pör szereplőit szólítja __ Filológiai fogaskérdés vár eldöntésre. Divatárukereskedő a vádlott, a sértett pedig a segédje. Becsületsértés a vád. A kereskedőnek nem tetszett valami munka és idegesen rászólt a segédre: — No maga igazán tutyi-mutyi ember. A tutyi-mutyi titulust sérelmezi a segéd. Hosszadalmas perbeszédek után hangzik el az ítélet: — A járásbíróság felmenti a vádlottat. A becsületsértés tényálladékához szükséges, hogy a használt kifejezés lealacsonyító, vagy lealázó legyen. Már pedig a bíróság megállapítása szerint a tutyi- mutyi szó a magyar nyelvben csak a lassan mozgó tedd-ide-tedd-oda fajta embert jelentő tömör kifejezést. Ez pedig emberi tulajdonság. A tutyi-mutyi szó eszerint tehát nem lealacsonyító és nem megalázó. A tutyi-mutyi kereskedősegéd jelzőjét megcáfoló gyorsasággal és élénkséggel jelenti ki, hogy fellebbez az ítélet ellen. A Don Juan sérelme Megint becsületsértési pör következik. Gyapjukereskedő indította egy tisztviselő ellen. A gyapjukereskedő nagyban ágál, az ügyvédje tucatjával citálja a paragrafusokat. A tényállás az iratokból derül ki. A védő kérésére a biró ismerteti a főkapitányság egyik rendőrbirói ítéletét. Ebből kitűnik, hogy a gyapjukereskedő három hónappal ezelőtt a dunakorzón egy békésen sétáló uriasszony mellé szegődött, tolakodóan közelített hozzá, megszólította, molesztálta. A tisztviselő, aki véletlen szemtanúja volt az esetnek, odalépett és távozásra szólította, majd amikor még neki állt feljebb és gorombáskodott, or- culütötte. A gyapjús donzsuánt az uriasszony molesztálása miatt az erkölcsvédelmi rendeletbe ütköző kihágás címén kétszáz pengős pénzbüntetésre ítélte a rendőrbíró. A kétszáz pengőt már megfizette, de a pofonért elégtételt kér. A biró felmenti a vádlottat. A megokolásban kimondja, hogy a gyapjukereskedő magatartása, amikor egy védtelen nőt üldözött, méltán kelthette fel a tisztviselőben a jogos felháborodás érzését, amit fokozott az is, hogy mikor távozásra szólította, goromba hangot használt vele- szemben. — Fellebbezek — harsogta a sértett. Kifelémenet még odaszól az ügyvédje* nek: — Hát a dunakorzón csak becsukott szemmel szabad sétálni? Különben pofont kap az ember? Borzasztóan fel van háborodva. ‘Majdnem elsöpri magaelől az altisztet, aki már a soron következő feleket szólítja, Görfng a nyugati erőditményovben A vezér tábornagy a Rajna vidék belvízi forgalmát és kikötőviszonyait tanulmányozza Berlin, július 19. Göring vezértábornagy megtekintette az újonnan épült nyugati erődítményövet. A vezértábornagy, aki nyári szabadságát a német belvízi csatornák megtekintésével tölti, Karin II. nevű motoros jachtján érkezett a nyugatnémetországi határvidékre s Wiesbadenben szállt partra. Először a nyugati határvidék légvédelmi berendezéseit látogatta meg, majd az előretolt védelmi övezetet járta végig. Ezután a tulajdonképpeni harcvonal megtekintése követ-* kezett. A vezértábornagyot a saar-pfalzi tartomány határőrcsapatainak vezénylő tábornoka, Kuntzen kísérte, aki részletesen tájékoztatta Göringet slz összes erődítményművek feladatairól és jelentőségéről. A] vezértábornagy szemleutja a rajnai síkságon húzódó védelmi műveknél ért véget. Manheimben Göring ismét jacht* jára szállott s szerdán a Rajnavidék belvízi forgalmát és kikötőviszonyait tanul* mányozta. Német t új módszert keresnek a tüdővész leküzdésére Nagy jelentőségű kísér leiek Berlin, július 19. Németországban a tüdővész leküzdésére tömegvizsgálatokat tartanak a lakosság körében. A berlini //anac/c-klinikán ezzel kapcsolatban újszerű röntgeneljárásról számolt be Janker dr. bonni egyetemi tanár, aki tizennégy évi munkával jött rá erre az eljárásra. Az új eljárás sokkal olcsóbb és gyorsabb a réginél és lehetővé teszi, hogy a legelrejtettebb tüdővész-gócokat is megállapítsák. Az új eljárás lényegében egy új rendszerű képfelfogó ernyőn alapszik, amelyet bármely röntgenkészülékhez alkal* mazni lehet. Hoefelder dr. majnafrankfurti egyetemi tanár ugyanakkor arról számolt be, hogy Mecklenburg tartományban összesen 680.000 embert vizsgáltak meg a tüdö- vészellenőrző állomásokon, vagyis az egész mecklenburgi lakosság kilencvenöt százalékát. Ezzel kapcsolatban sok érdekes megfigyelést tettek. így többek között megállapították, hogy a megvizsgált emberek közül mintegy száznak a szíve rendellenesen a jobboldalon van. mniniininiiiiifniiuiiniiiiiiuiiifliQiinirfiniiniinniiiinininininiiniiiininiiiniiinir/iiiniiniiiinniiiniiiiiiiiiniiiiiniiiiiiiiiiiiiniiiniiiis MOST dnnm? M€G 8 msmmemmmmsmsm NaplaíiaK legsiagvobia proitfemäjänaic maiyaíMzafa! Dr. Marjay Frigyes, a kitűnő politikai Író legújabb könyvében elmondja: Ml a fasizmus Manege ? . - v,>f > P 1 SS 'IW- tu fair— -'T'* Ili 1F •. 'A\f , -A r""1 •í ■ ::.y* . v '• r • • •/' ' r .• • > :7- ■'----------------------—— Valóban munkásellenes-e a fasizmus? Mi a ftgjiárcfosag a liberális fes a fasiszta KQí*para!iu gaztfasagíranaszep Bsizfflt? Mik a fasizmus alapelvei és melyek legnagyobb alkotásai? Erre ad választ MARJAY FRIGYES legújabb munkája. Megmutatja a magyar olvasónak az egyenes és közvetlen utat korunk legnagyobb hősi époszának megértéséhez. Klasszikus tömörséggel, világosan és erőteljesen foglalja össze a fasizmus lényegét. A könyv csupa világrengető esemény, feszült izgalom váratlan fordulat. A magyar könyvpiac eseménye: larjay Frigyes legújabb műve. madmUdMk fasizmus l Kapható a Stádium könyvkladóvállalatnál: Bpest, VI, Rózsa-u. 111 a könyv árának előzetes beküldése mellett (bélyeg ellenében is); minden jobb könyv- kereskedésben, Budapesten és vidéken, dohánytőzsdékben és az IBUSZ-pavillonokban. 0l*a kemény kötésben 1.50
