Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-19 / 162. szám
1939 JÚLIUS 19, SZERDA J^sfesRHIKbJffi 3 TCazzánroTblsanáts a „Berlin" gőgösön Tizenöt fyalolt, tizennyolc súlyos sebesült N APRÓL-NAPRA Július 18. Jsmeésadt, — keserű, de igazszándékú „felvidéki harcos”, — meghívót tesz az asztalra. A meghívóban nagyobb duna- menti község hivatalos ünnepére idézgetik a címzettet. ,jNem én vagyok a címzett — mondja, — nem is veszem magamra, mert nem vagyok előkelőség!” Igen, a meghívón az áll, hogy a község előkelőségeit meghívják az ünnepségre. — tudom, önöknél pontosan hol van az előkelőségek határa, én, a falunkban, úgylátszik, nem esem bele, pedig évek óta ünnepélyeket rendeztem s olyan magátólértetődőleg tartoztam a faluvezetők közé, mint amilyen magától- értetőd'óleg eresz tartozik a falusi házhoz”. Ezen aztán kissé elgondolkozik az ember. Mert megint olyan kérdést leb- bent föl ez a meghívó sarka, amelyet csak volt kisebbségi, felvidéki szellemű ember ért meg, ez megint a magunk ógó-mógó, rágható baja, lényegében senkit nem bánt, mégis segíteni akarunk rajta. Ezek a meghívók s hasonló tartalmúak, körbejárnak már s lassan, de menthetetlenül húzzák az elválasztó falat az előkelő s kevésbé előkelő közé. A felvidékiek megszokták, hogy a nemzet mindegyik tagja egy nyájba tartozott, a szent magyar közösség és a szakszerű idegen elnyomás végül egyetlen gárdát szervezett belőlünk, senki sem emelkedett veszedelmes magasságba, de senki nem került nagyon mélyre. A most címzett meghívók már ismét kezdenek különbséget tenni előkelő s kevésbé előkelő között, már lassan elérnek bennünket a 'klikkek hullámai, a társadalom oszlik, az alsóbbak kapaszkodnak, a felsőbbek elzárkóznak s a kisfizetésű falusi, nyugdíjazott postamester, jobban húz a hatvanezerholdas nagyurakhoz, mint a szomszédban izzadó gazdához. Úri nemzet vagyunk, mondják. Pedig az uriságnak ilyes értelmezése helytelen. Úri nemzet vagyunk válóban, de ezek az előkelőség-játékok csak urhatnámságok, uraskodások s aura válók, hogy a nemzet zömét ismét kizárják a közösségből. Történetíróink már mondani merik, hogy a negyvennyolcas szabadságharc a nemzet parasztságának jelentékeny hányadát hidegen hagyta: „urak s nemesek dolga!” — mondogatták. Pedig ezekre a parasztokra, munkásokra ma is építünk, ezeket magunkhoz kell emelnünk, közötte s közöttünk válaszfalat emelni, csupa urhatnámság- ból nem szabad. Ki az úr? A hivatalnok, a jegyző, a tanító s a méltóságos tanácsos nyilván éppen úgy úr, mint amilyen úr s amilyen előkelő a gazda s a kisiparos is a maga portáján, a maga nemzeti, építő területén. A csizmadia nyilván akkor előkelő az új meghívók szerint, ha iparosköri elnök lett, a gazda is csak akkor előkelő, ha egyházgondnoknak választják. Jogos ez? Nem. Legyen a mi elvünk az, hogy a magyar ember, bármily foglalkozási ágban munkálkodik is a magyar nemzet érdekében, mindenütt s mindig előkelő a maga országában, a nemzet egyetlen egyedét se különítsük el a nemzet kertjétől, mert ahhoz nincsen jogunk! Mondjuk ezt az előkelősködést neobarokk életformának is: a szó nagyon szép, de nem sokat magyaráz. Éreznie, látnia Ítéli minden foglalkozási ágnak, hogy a terített asztalhoz egyformán hivatalos, a ház személyzete épp úgy megbecsüli, ha kékbeli, ezüstgombokkal érkezik, mintha frakkban, önérzetes, öntudatos magyarokra van szükségünk s a felvidékiek nem szűnhetnek meg e jelszó mellett küzdeni. Ez nem benesi szellem, ez nem félremagyarázható demokratizmus. Ez a legszentebb, legtisztább nemzeti rajongás. És tiltakozás a sallangok ellen, mert hiszen csak színdús sallangokról van szó: a nagy vonalakban, a nemzetépítés sürgős munkájának hangoztatásában megegyezünk minden magyarral, akár gömöri ember, akár dunántúli. Ne legyen tehát a mi társadalmunkban szigorú választófal. Ne legyen a meghívókon előkelőség s kizárt tömeg. Minden magyar ünnep az egész község, az egész város, az egész megye s az egész ország ünnepe s legyen a nagy nemzeti megújhodás örömére hivatalos az egész nemzet, legyen ott mindenki előkelőség. Krisztus mondta: a te beszéded legyen úgy-úgy, nem-nem. Gyarló dunamenti emberek mondjuk: a mi beszédünk legyen magyar-magyar, igen-igen. Ne építsünk kerítést a mi gyermeki házunk Udvarára! (sz. v.J, Berlin, július 18. A Keleti-tenger partvidékén, Swinemünde közelében, borzalmas hajószerencsétlenség történt, amelynek tizenöt halottja van. A Norddeutscher Lloyd egyik gőzösén, a 17.000 tonnás Berlin hajón, a kedden délben kiadott jelentés szerint, Swinemiindé- től mintegy tizenegy mértföldnyire felrobbant a kazán. A robbanás tizenöt emberéletet követelt áldozatul s azonkívül Kedden délben Budapestre érkezett az olasz Dopolavoro különvonata, amely 450 olasz munkást hozott négynapos kirándulásra a magyar fővárosba. Az olasz vendégeket a Nemzeti Munliaközpont „Becsüld a munkát” szabadidő szervezete fogadta ünnepélyesen. A Keleti-pályaudvarra kivonultak a Nemzeti Munkaközpont magyarruhás, árvalányhajas díszszakaszai, jelen volt a fogadásnál Vinci gróf olasz követ, vitéz Marton Béla, a NMK országos elnöke, a kereskedelemügyi és iparügyi minisztérium képviseletében megjelent Jordán Emil miniszteri tanácsos, míg Budapest székesfővárost Szebeny József tanácsnok képviselte. Zászlók alatt felvonultak a budapesti fassió és dopolavoro tagjai is. Pontban féltizenkettőkor futott be az olaszok különvonata a Keleti-pályaudvarra. A vonat érkezése után a zenekar az olasz királyi himnuszt, majd a Giovinezzát és a magyar Himnuszt játszotta. Ezután az olasz vendégek, akiket ezúttal is Armando Fraschetti, a Dopolavoro utazási osztályáA Szlovákiai Magyar Házak Mozgalminak budapesti irodája most dolgozza fel az első félesztendő alatt beérkezett adományok statisztikáját, hogy a mozgalom második félesztendejében az eddig szerzett tapasztalatok alapján szervezze meg a szlovákiai magyarság kultúrája érdekében a nemzeti áldozatkészséget. A mutatkozó eredményekkel kapcsolatosan Esterházy János gróf a mozgalom megindítója és vezetője, a következő nyilatkozatot tette előttünk: — Februári rádióelőadásomban leszögeztem Mozgalmunk célját, jellegét, és kihangsúlyoztam, hogy nem kérek jótékonyadományokat, de mi szlovákiai magyarok a részünket kérjük az itteni magyaroktól. Kifejtettem, hogy a magyar élet kifejlődésében a magyar kultúra kivirágzásában, a magyar gazdasági élet felépítésében nekünk is van részünk s ennek jogán várjuk, hogy minden magyar segítsen bennünket abban, hogy magyar kultúrát védjünk és fejlesszünk és magyar életet élhessünk. Azt kértem akkor, hogy mindenki értékelje fel lelkiismerete szerint mi jár nekünk és adja ki pénzben a bennünket meggyőződése szerint megillető részt. Ma megtizennyolcan szenvedtek súlyos sebesüléseket. A halottakat és sebesülteket SuA- nemündébe hozták. A sebesülteit közül hat élet és halál között lebeg. A Berlin gőzösön történt kazánrobbanást, a déli órákban megejtett vizsgálat megállapítása szerint, az a körülmény okozta, hogy eddig még ismeretlen okból olaj került a gőztartályba. nak vezérigazgatója vezetett Magyar- országra, a magyarruhás NMK diszszaka- szok sorfala között kivonultak a pályaudvarról és szállásaikra mentek. Armando Fraschetti ezután bemutatta Vinci gróf olasz követnek, valamint a megjelent magyar előkelőségeknek a Dopolavoro új különvonatát, amely most készült el és először Magyarországra jött az olasz szabadidő mozgalom tagjaival. A vonat 12 egyforma II. osztályú kocsiból áll. Minden fülkében rádióhallgató készülék áll az utasok rendelkezésére. A fülkékben asztalokat lehet felállítani és ezeken szolgálják fel az ebédet, vacsorát, reggelit, amelyet a vonat 500 személy ellátására alkalmas konyhájában készítenek. Külön érdekessége a vonatnak a teljesen újszerű és modern espresso-bár, ahol italokat szolgálnak fel és táncolni is lehet. A magyar vendégek nagy érdeklődéssel nézték végig a gyönyörű új vonatot. Egyébként az olasz dopolavoristák négy napig maradnak Magyarországon. állapítom, hogy van becsületes magyar lelkiismeret és ennek nyomán hűséges kötelességteljesítés. Megállapíthatom, hogy ez a két hatalmas erkölcsi tényező, amely végeredményében a nemzeti élet fennmaradásának legfontosabb alapja, gyönyörű és lelketkitáró megnyilatkozást nyert velünk szemben a társadalomnak ama rétege részéről, amelyben a nemzeti öntudat egyet jelent a szívvel. Ez a társadalmi réteg megszólaltatta lelkiismeretét és meghozta áldozatait. Ezért a szlovákiai magyarok a testvéri szeretet minden melegségével mondanak köszönetét a magyar tudás, a magyar munka, a magyar jövőépítés embereinek: a tisztviselőknek, a tanároknak és tanítóknak, a kereskedőknek és iparosoknak, a diákoknak és munkásoknak, akik szerény életkereteik között előteremtették a nemzeti kötelességteljesítés pengőit. Ezek az adományok, ezek a felsorakozó pengők mélységes tanulságokat rejtenek magukban és a népi lelkiismeret hatalmas erejét bizonyítják. Ezek az adományok arról tanúskodnak, hogy itt a kisemberekből álló széles magyar népréteg ugyan azt az erkölcsi értéket hordja magában, ami bennünk szlovákiai magyarokban a nemzeti tudat és a nemzeti élet alapját jelenti. Mozgalmunk most a megszerzett tapasztalatok nyomán a magyar gazdasági életre terjeszti ki a magyar lelkiismeretre Hivatkozó és résztkérő tevékenységét. A gazdasági élet a nemzeti kultúrájából meríti erejét és kötelességei vannak ott, ahol magyar kultúrát kell védeni és életben tartani. Ezt a kötelességteljesítést olyan mértékben várjuk azoktól, akik a tőke ^ erejére támaszkodnak, amilyen mértékben éreztük és érezzük azok részéről, akiknek egyetlen tőkéjük a nemzeti öntudat lelki- ismerete. A gazdasági élet intézményeitől nem várunk és nem is fogadunk el mor- zsás jótékonykodást. Nem lehet odavetett pár pengővel szolgálniok olyan ügyet, amelyet százezer magyar a leikével és életéve! szolgál és amelynek oltárán a kisem berek pengőiket elhelyezve, a szivük tüzét is meggyujtották. — Az alamizsnás adományokat nem vagyok hajlandó elfogadni és nekünk szlovákiai magyaroknak erkölcsi jogunk van ahhoz, hogy a kötelességteljesítés megnyilatkozásának mértékét a lelkiismeret mérlegére helyezzük. Ezért küldtem vissza az egyik legnagyobb magyarországi biztosító intézetnek a beküldött 50 pengős adományát 1 pengővel megtoldottan. mert ha egy hatalmas biztosítási vállalat úgy érzi, hogy csak 50 pengője van a szlovákiai magyar élet számára, akkor maga szorul rá arra, hogy legalább 1 pengős adománnyal támogassa az ember. Ezért vesszük számba a magyar gazdasági élet minden intézményét és ezért tartjuk nyilván, mi szlovákiai magyarok nemcsak azokat, akik a szlovákiai magyar Házak céljaira adtak és a magyar lelkiismeretnek és becsületnek megfelelően adtak, de azokat is, akik nem akarják meghallani, hogy szavunk és kérésünk van hozzájuk. Petőfi emlékének hódol Erdély magyarsága Segesvár, július 18. A fehéregyházai Petőfi-síremléknél Erdély magyarsága az idén is kegyeletes ünnepélyen hódol a nagy költő emlékének. Az ünnepélyt Fekete Lajos örményesi unitárius lelkész imája vezeti be. Az emlékbeszédet Teleki Ádám gróf képviselő mondja. Walter Gyula „Petőfi él" című költeményét Balázs András fehéregyházai református igazgató-tanító szavalja. Közreműködnek Segesvár, Medgyes, Tövis, Homoródszentpál, Szászrégen, Brassó, Fiatfalva és Csíkszereda magyar dalárdái, továbbá a Segesvári Székely Alkalmazottak Társaságának fúvós zenekara és a Fehéregyházai Református Fúvószenekar. Ifjabb Fekete Domokos oklándi székelygazda és Páll Károly székelyudvarhelyi kisiparos saját alkalmi verseiket adják elő. Este Segesvárt tartanak emlékünnepélyt, amelynek ünnepi szónoka Kertész István brassói kereskedő. Ennek műsorán is több szavalat és énekszám szerepel. isi lel magyarok a felvidékre és Kárpátaljai?1 Most jelent meg! Kárpátalja Városok, gyógyfürdők és üdülőhelyek nyaralásra alkalmas községek ismertetője 1 térképpel és sok képpel . . . P 2.— Magyar Felvidék Városok, gyógyfürdők és üdülőhelyek nyaralásra alkalmas községek ismertetője 1 térképpel és sok képpel . . . P 2.— 3ortó 20 fillér, ajánlott küldéssel 70 fillér, az utánvéteies küldés drágítja a könyvet. Pfeifer Ferdinánd könyvkereskedése Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 5 Négyszázötven olasz munkással Budapestre érkezett a Dopolavoro különvonata Rádiók, hatalmas konyha, expresso bár az olasz munkások tizenkét vagonból álló új vonatán Esterházy János gróf: „A. gazdasági élet intézményeitől nem íogadimk el morzsás jótékonykodást!1* A Szlovákiai Magyar Házak Mozgalmának vezére a magyar gazdasági élet nemzeti kötelesség- teljesítéséről
